A törvénycélja, hogy felgyorsítsa a büntetőeljárás folyamatát és egyaránt szolgálja a sértettek, a gyanúsítottak és a hatóságok érdekeit. Legalábbis ezt állítja a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Makai Lajos.

Hogy mennyiben lehet egyezkedni egy-egy bűncselekmény beismerése után, nem teljesen tiszta, ahogy az sem, hogy mekkora „játéktér” áll majd rendelkezésre a különböző bűncselekmények súlyozásánál.

Kiemelte, hogy ha például a gyanúsított beismerő vallomást tesz, az ügyek egy csoportjában egyezséget köthet majd a vádhatósággal a büntetésről. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia az egyezségkötés körülményeit.

Elmondta azt is, hogy júliustól a büntetőügyek nagy részében első fokon egy jogi végzettségű bíró fog ítélkezni, az ülnökrendszer ugyanis lényegében megszűnik. Ülnökökkel csupán a fiatalkorú vádlottak tárgyalásán és a katonai bűnperekben találkozhatnak az érintettek. /24.hu/

Másik fontos körülmény, annak kérdése, hogy a gyanúsítottat ezzel az eszközzel ne lehessen beismerő vallomásra bírni, amennyiben az nem felel meg a valóságnak. Példának okáért, ha ártatlan a gyanúsított, vagy nem egészében terheli felelősség a bűneset elkövetésének, megtörténtének ügyében.

A bírói egyesület vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia az egyezségkötés körülményeit. Arról ugyanis nem lehet szó, hogy bárkit olyan beismerő vallomásra késztessenek, amely nincs összhangban a megtörtént esettel. A megegyezés csak akkor érvényesülhet, ha a bíróság jóváhagyja. A bírói egyesület vezetője – aki egyben a Pécsi Ítélőtábla elnöke is – kiemelte még, hogy júliustól a büntetőügyek nagy részében első fokon egy jogi végzettségű bíró fog ítélkezni, az ülnökrendszer ugyanis lényegében megszűnik. /Magyar Idők/

A bevezetésre váró törvényt több ponton aggályosnak tartják, kivitelezhetőség kérdésében. Mivel a törvény nem fogalmaz kötelező minimum és maximum értékekről, ezt a „játékteret” az egyezkedés előtt kéne ismertetni a folyamatban résztvevőkkel. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke további aggodalmának is hangot adott, miszerint ez a védők számára kockázatot jelent, amennyiben a gyanúsított utólag „másképp vélekedik az esetről, mint kezdetben.”

Hogy egy ilyen bizonytalan törvény hogyan vezethető be hatástanulmány nélkül, arra csak egyetlen szóval tudunk felelni: Abszurdisztán.