„Gazdasági polgárháborút” folytat a kormány az önkormányzatok ellen, vagy csak arról van szó, hogy „adott egy rendkívüli helyzet, amelyet a járvány okozott, és ilyenkor mindenkinek – így az önkormányzatoknak is – bele kell harapniuk a saját ujjaikba”. Az első értelmezés egy ellenzéki, a második egy kormánypárti polgármestertől származik, a Political Capital pedig egy asztalhoz ültette őket: a PolCast legfrissebb adásában Cser-Palkovics András Székesfehérvár és Pikó András Józsefváros polgármestere folytatott érdemi vitát.

„Mutogathatunk mi mindig az óvóbácsira, de azért a mi felelősségünk is benne van” (CsPA)

A városvezetők egyetértettek abban, hogy egy éve olyan rendkívüli időszak köszöntött be, amire nem lehetett felkészülni, szerintük ebben a váratlan helyzetben kiemelt szerep jut a helyi közösségeknek, a közösségépítésnek. Cser-Palkovics András a helyzet egyedisége miatt is azt érezte, hogy a közélet egészének megértőbbnek kellett volna lennie az egyes politikai szereplőkkel szemben; az új helyzet együttműködést igényel, amit csak nehezít az ellenséges hozzáállás.

„Ha én is kaptam volna egy kétmilliárd forintos karácsonyi ajándékot” (PA)

Ezzel Pikó András is egyetértett, de hangsúlyozta, hogy nagyon más helyzetben vannak az ellenzéki, illetve a kormánypárti polgármesterek. Elismeréssel szólt ugyanakkor arról a tavaly tavaszi pillanatról, amikor a kormány el akarta vonni a polgármesterek döntési jogköreit, és Székesfehérvár fideszes polgármestere is azok között volt, akik felemelték a szavukat a tervezet ellen (a kormány végül visszavonta javaslatát).

„Ön látja annak a lehetőségét, hogy ebben a nagyon megosztott politikai rendszerben, amiben élünk, mondjuk Ön meg én közösen lépjünk fel?” (PA)

A két polgármester természetesen eltérően látja az önkormányzatokat sújtó elvonások kormányzati kompenzálását. Pikó András példája szerint nem lehet különbséget tenni egy józsefvárosi Rigó utcai és egy székesfehérvári Rigó utcai polgár között, a kormány mégis ezt tette, amikor a települések kompenzációjáról döntött. Cser-Palkovics András egyrészt hangsúlyozta, hogy ellenzéki vezetésű városok is kaptak támogatást (tény, hogy kaptak, de jóval kevesebben, jóval kevesebbet, és szabadon felhasználhatót kizárólag Salgótarján), másrészt egyéb szempontok, például a szolidaritási adó vagy a kétszintű budapesti önkormányzati rendszer beemelésével jelezte, hogy a teljes képet szerencsésebb nézni. A politikai alapú szelektálással azonban ő sem ért egyet, ezért is bízik abban, hogy a 23 megyei jogú város és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter február 19-ei találkozójának eredményeként megvalósul a méltányos kompenzáció.

„Pro-kontra azt érzem, hogy csúszik bele az önkormányzati világ 2018-2019 fordulója óta a pártpolitikai küzdelembe” (CsPA)

Egyetértés mutatkozott abban a kérdésben, hogy az országos pártpolitikai küzdelmeknek egyre inkább terepé válnak az önkormányzatok is, márpedig nem kedvező folyamat. Cser-Palkovics szerint ebben az önkormányzatoknak is van felelőssége, nem csak a kormánynak. Pikó szerint a depolitizáláshoz első lépésként szükséges az egységes kompenzáció. Ha mindenki számára nyitottak a lehetőségek, akkor lehet elindulni ezen az úton.

A jövőre vonatkozóan az alábbi feladatokat, irányokat fogalmazták meg:

• Helyre kell álltani a pártpolitikán átívelő lojalitást és együttműködést az önkormányzatok, illetve vezetőik között; ezen kormánypárti és ellenzéki polgármestereknek közösen kell dolgozniuk.
• Újra kell gondolni az önkormányzatok finanszírozását, a feladatfinanszírozást, és ezzel párhuzamosan a közfeladatok állam és önkormányzatok közötti megosztását.
• Racionalizálni kell az önkormányzati rendszert, ennek során pedig olyan tabukat is át kell tekinteni, mint a kétszintű önkormányzati rendszer Budapesten.
• Nagyon erős közösségeket kell építeni, és elérni, hogy minél több kérdésben helyben, együtt dönthessenek az önkormányzatok és a polgárok.

pcblog.atlatszo.hu