Amikor az oktatásról van szó, különösen nehéz helyzetben van a mindenkori magyar kormány. Egyfelől azért, mert a rendszer – ami már többször is megbukott – valamikor a 17. században alakult ki és hiába ékesítik 21. századinak mondott klisékkel, folyton szét akar esni.
Magyarországon egy átlagos tanár iskolatípustól függően 30-40 százalékkal kevesebbet keres, mint egy átlagos diplomás, ezzel a legnagyobbak között van a szakadék nálunk – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most megjelent anyagából, amelynek egyes részleteit a Portfolio ismertette.
Nem csak a NAT körül kialakult zűrzavarral -, hanem ahogy az OECD év eleji nagyjelentéséből kiderült -, az oktatás színvonalával sem vagyunk elégedettek. Harmincöt országból a harmadik legborúsabban látjuk a hazai iskolarendszer színvonalát.
A nemzetközi adózás területén a világszerte bevezetett reformok, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) digitális gazdaság adóztatását célzó erőfeszítései elbizonytalanítják a vállalatokat – derül ki az EY hétszáz adóvezető megkérdezésével készült globális felméréséből.
Az OECD országok átlagában egyenesen arányosan Magyarországon is csökkent az alkoholfogyasztás 10 év leforgása alatt. Ennek ellenére nem sok okunk van az örömre, ugyanis az összes vizsgált OECD ország közül átlagosan a magyarok fogyasztják fejenként a 9. legtöbb alkoholt. Ez pedig súlyos egészségügyi kockázatokat rejt magában, amiknek potenciálisan majd egy millió magyar teszi ki magát önként és dalolva.
Magyarország első alkalommal vett részt a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Programban (PIAAC), amelyben 39 országban 245 ezer ember szövegértési, számolási és problémamegoldó készségét mérték fel; a pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten ismertetett felmérésből kiderült, hogy a magyar felnőtt lakosság számolási készsége meghaladja az OECD országok átlagát. - írja a 24.hu
Megjelent a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) új kiadványa, amely különböző tagországok egészségügyi mutatóit hasonlítja össze. Az Index.hu kigyűjtötte a Magyarországra vonatkozó legfontosabb és legérdekesebb információkat.
A kabinet tagjai sokat és szívesen beszélnek a magyar fizetések emelkedéséről, de arról már ritkábban esik szó: a térség más országaiban továbbra is dinamikusabban nőnek a bérek. - írja a nepszava.hu.
Élelmiszeripari termékfejlesztésekben, a táplálkozástudományban, további egészséges élelmiszerek közös kutatásában és fejlesztésében működik együtt a jövőben a Bonafarm Csoport és a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
A halálozási statisztikákban, a keringési-, az emésztőszerv rendszerrel összefüggő, valamint a daganatos betegségeket tekintve is rosszabb a helyzet Magyarországon, mint Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban. - írja a nepszava.hu.
A pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság idei növekedése is nagyobb lehet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által vártnál, ugyanakkor úgy látja, hogy Magyarországon is érdemes a világgazdasági lendület visszaesésére felkészülni, erre gazdaságvédelmi programot alakíthat ki a kormány tavasszal.
Kétszer annyian halnak meg nálunk 65 éves koruk előtt, mint az uniós átlag - egyebek között ez derül ki az Európai Bizottság és az OECD jelentéséből. A kormány szerint 2010 óta nőttek az egészségügyre fordított kiadások, a jelentés szerint viszont Magyarország stabilan a leszakadó országok között van.
Magyarország társadalmi mobilitás mutatói bár nem tartoznak a legjobbak közé, a legszegényebbek felső 25 százalékba való bekerülésére nálunk van az egyik legnagyobb esély. - írja a penzcentrum.hu.
Mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán közzétett jelentéséből.
Kommentek