CSILLAGÁSZAT

A korábban hittnél kisebb és közelebb van a Földhöz a Betelgeuse óriáscsillag, még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban, állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport - tudatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pénteken az MTI-vel.

Mielőtt és miközben két fekete lyuk egymásba olvad, gravitációs hullámok bonyolult sorozatait és mintáit bocsájtják ki, amelyeket egészen idáig nehezen tudtak csak érzékelni a tudósok.

A csillagászok egy teljesen új, úgynevezett "ultraforró Neptunusz" kategóriába sorolható exoplanétára bukkantak, ami olyan közel kering az anyacsillagához, hogy alig egyetlen nap alatt körbeéri.

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan vegyületet fedezett fel a bolygón, amely a Földön ilyen mennyiségben nem keletkezik magától, viszont ismertek olyan mikrobák, amik termelik és képesek életben maradni oxigénmentes környezetben is.

A NASA OGO-1 műholdját 1964-ben indították el, de csak a közelmúltban hullott vissza a légkörbe.

Nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolnunk, hiszen az esemény nem azonnal fog megtörténni, hanem több milliárd év múlva, viszont így is egészen érdekes az a felfedezés, amivel bebizonyították, hogy a legközelebbi galaxis bizony vészesen közelít felénk.

Az elmúlt években a szakértők több furcsa, rövid rádiójelet, úgynevezett gyors rádiókitörést (FRB) is észleltek. 

A Backyard Worlds amatőr csillagászainak projektje során derült fény a páratlan felfedezésre.

Lehetséges, hogy az asztronómusoknak meg kell változtatniuk a galaxisok keletkezéséről szóló elméleteiket a legutóbb készült felvételek okán, amelyeken egy olyan csillaghalmaz látható, ami a világegyetem fiatalkorában képződhetett.

A szakértők a Jupiter egyik holdját vizsgálták.

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál.

Júliusban hajnalonként már viszontláthatjuk a Vénuszt és a Fiastyúkot, este egyre korábban kel a Jupiter és a Szaturnusz, telihold lesz, a Nemzetközi Űrállomás is visszatér egünkre, és lassan kezdődik a nyári meteorszezon.

Kezdődik a csillagászati nyár.

A Kepler-88 nevű csillagrendszerről eddig ismert volt, hogy két bolygó - a Kepler-88 b és Kepler-88 c - kering csillaga körül nagy közelségben.

A gázóriások - a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz - atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé.

Decemberben fedezték fel az égitestet, amikor még 440 millió kilométeres távolságban volt tőlünk, és ahogy közelített a Nap felé, úgy vált egyre fényesebbé. Sokkal fényesebbé.

A délkelet-szlovéniai Novo Mesto közelében újabb darabját találták meg a február végén Szlovénia fölött széthullott meteoritnak, a geológusok további darabok után kutatnak - közölte a helyi sajtó csütörtökön.