A politikus az MTI-nek elmondta: 2011-ben hozott határozatot a köztársasági elnök arról, hogy Palauval és több csendes-óceáni szigettel diplomáciai kapcsolatot kell létesíteni, de a diplomáciai kapcsolatfelvételnek nemcsak az volt a célja, hogy a határozatnak megfeleljenek, hanem gazdasági, vízgazdálkodási vonatkozása is lehet a jövőben. 

És ez biztos?

Egy, számunkra, magyaroknak a világvégén lévő szigetország, amelyet 241 sziget alkot és ebből mindösszesen 12 lakott és körülveszi jó sok víz, el kell hinnem, hogy gazdaságilag és vízgazdálkodásilag nagy szüksége van rá az én hazámnak?

A vizet nem hiszem, a gazdaságot pedig fenntartásokkal kezelem. Egyszerű okan van ennek. Az ország 1994. október 1-jén vívta ki függetlenségét, amely azóta azon munkálkodik, hogy elősegítse a Palau Nemzetközi Csendes-óceáni Pénzügyi Központ létrehozását. Palaunak segítséget nyújtanak nemzetközi ügyvédi irodák abban, hogy világszínvonalú törvényi hátteret adhassanak offshore banki tevékenységekhez. Időközben a palaui jogalkotóknak sikerült az ország cégnyilvántartásáról szóló törvényeket összhangba hozni az offshore bankok igényeivel.

Úgyhogy én inkább azt a kérdést tenném fel, hogy miért van szüksége Magyarországnak a diplomácia legmagasabb szintjén gazdasági kapcsolatokat építeni egy offshore-paradicsommal?