A hatalmas állat két szárnycsúcsa közötti távolság kilenc méter.

A ragadozó rémisztő látványt nyújthat csak a méreteivel, egyedülálló testfelépítésével is, mondta Leonardo Ortiz őslénykutató a BBC-nek, aki a Cuyói Egyetem munkatársa, és részt vett a hüllő kövületeit feltáró ásatáson.

Magassága a zsiráfé, szárnyfesztávolsága pedig dacol a biológia korlátaival.

– mondta.

Maradványait 86 millió éven át őrizték az Andok sziklás hegységei, vagyis a repülő lény a dinoszauruszok kortársa lehetett.

A faj elnevezése, Thanatosdrakon amaru, a halál (thanatosz) és a sárkány (drakon) kifejezések ötvözete, a professzor szerint ez a hüllő lehetett az első ragadozó, amelyik szárnyait vadászatra használta.

De Ortiz úgy véli, a madár valószínűleg ideje nagy részét a földön töltötte. Sok minden nem derült ki életmódjáról, az viszont árulkodó, hogy két különböző méretű példányt együtt fedeztek fel, tehát valószínűleg csoportokban élt. Ő is akkor halhatott ki, amikor a dinoszauruszokat kiirtó meteor becsapódott a Földbe. Ez volt az eddigi legnagyobb dél-amerikai őslény lelet, de a világ ősi rekorderei között is helyet kaphat.

2017-ben egy még régebbi pteroszauruszokhoz tartozó kövületet fedeztek fel a skóciai Skye szigeten, de ennek szárnyfesztávolsága csupán 2,5 méter volt. (Index)