fbpx Brutális bírságot kaphatnak a kerttulajdonosok: ezért a szomszéd is feljelentheti | CIVILHETES

h i r d e t é s

Brutális bírságot kaphatnak a kerttulajdonosok: ezért a szomszéd is feljelentheti

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Brutális bírságot kaphatnak a kerttulajdonosok: ezért a szomszéd is feljelentheti

2021. szeptember 24. - 07:28

 

Hamarosan beköszönt az igazi levélhullató ősz, de mit lehet tenni a sok kerti hulladékkal, az avarral és a fanyesedékkel? Az első és legkézenfekvőbb ötlet, ami ilyenkor mindenkinek eszébe jut az, hogy egyszerűen elégeti ezeket. Aki azonban nincs tisztában azzal, hogy avarégetés szempontjából a lakóhelyén épp milyen szabályozás van érvényben, az a szomszédok neheztelése mellett komoly bírságot is kockáztat azzal, ha így akarna megszabadulni a kerti hulladéktól.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A nyárias hetek után lassan itt az igazi levélhullató ősz. A kert téliesítésének, az avar összegyűjtésének, a fák metszésének ideje, amikor a családi házak körül akarva-akaratlanul nagyon sok szerves hulladék keletkezik. Nagy viszont a bizonytalanság abban, hogy szabad-e még a kerti hulladékot elégetni, és ha igen mikor, ha pedig tilos, mit tehetnek mást? Sokan azt sem tudják, a saját településükön éppen milyen szabályozás van érvényben. Ha viszont a kerttulajdonos rossz időben, rossz helyen éget avart vagy krumpliszárat – nemcsak a tűzoltóságot hívhatják a nyakára, hanem még a kiszállási díjat is neki kell fizetnie. Vagyis aki nincs tisztában azzal, avarégetés szempontjából a lakóhelyén épp milyen szabályozás van érvényben, annak így nemcsak a szomszédok neheztelésével kell megküzdenie, de a pénztárcája is bánhatja a dolgot.

A zavart az okozza, hogy először országosan betiltották, aztán mégsem

Az országgyűlés által tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítás 2021. január elsejével eltörölte azt a törvényi lehetőséget, ami alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatták az avarégetést. A szabályozás célja a levegő minőségének javítása, a lakosság egészségének védelme, ugyanis a levegő nem megfelelő minősége miatt uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A felhatalmazás törlésével általánossá vált az avar és kerti hulladék égetésének a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti tilalma. A törvénymódosítás következményeképpen az önkormányzatoknak a rendeleteiket 2021. január 1-jével hatályon kívül kellett helyezniük, erre a kormányhivatalok fel is hívták őket.

Jelenleg ez a szabályozás van érvényben. Év végén azonban megjelent egy másik kormányrendelet, ami a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején alkalmazandó, levegőminőséggel összefüggő szabályokról szólt. A rendelet szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig továbbra is a települési önkormányzatok hatáskörében marad „a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása”. Tehát amíg a veszélyhelyzet fennáll, továbbra is az önkormányzatokra van bízva, hogy engedélyezik-e az avar- és a kerti hulladék égetését. Vagyis a kormány a veszélyhelyzet idejére megengedi, amit egyébként nem enged, holott az országgyűlés már nem engedi meg, amit eddig megengedett.

Tényleg, mi a baj az avarégetéssel?

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves-anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozottan alkalmas talajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetnek avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik.

 

Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során! Sajnos a kerti hulladékok elégetése során a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, ami az egészségre is káros.

Mit okoz a részecskeszennyezés?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16,2 ezer ember hal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nem sújtaná őket a részecske-szennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183,4 ezer életévet veszítenek a magyarok az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben Magyarország az első helyen áll Európában. A korábbi tanulmányokból ismert: a légszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszer magasabb, mint a halálozások száma.

Ahány vidéki önkormányzat, annyi rendelet

Vidéken a problémát jelenleg az okozza, hogy ahány település, annyiféleképpen szabályozzák a zöldhulladék, kerti nyesedék és az avar égetését. A legtöbb vidéki településen, ahol a HelloVidék rákérdezett, ott visszatértek az eredeti rendelethez. Már csak emiatt is célszerű mindenkinek, aki a kerti hulladéktól égetéssel akar megszabadulni, első körben az adott település önkormányzati hivatalánál megérdeklődni, hogy ott megengedett-e az égetés, és ha igen, akkor milyen szabályokat kell betartani az eljárás során.

Az elmúlt évtizedben több megoldást alkalmaztak az egyes településeken. Az egyik, hogy a képviselő-testület által meghatározott módon, heti egy-két, előre meghatározott napon lehet a magánterületeteken égetni, a másik, hogy tavasztól egészen őszig nem lehet tüzelni, így a nyári hónapok zöldhulladékát vagy deponálja mindenki otthon, vagy az önkormányzat kijelöl egy lerakót. A hulladékgazdálkodási cégek által biztosított matricák legfeljebb az avar elhelyezési problémáit oldják meg. Ha valaki kivág egy fát a kertben, azt nem lehet 8 darab 120 literes zsákba csomagolni. Ha összedarabolja a fa koronáját a szabályok szerinti méretre, akkor már beteheti a kályhába is, tehát úgy nem érdemes leadni.

Az önkormányzat nélkül is megoldható

De nem kell az önkormányzat sem ahhoz, ha valaki meg akar szabadulni a kerti hulladéktól. Íme, néhány tipp:

  • Általában rendelkezésre áll annyi hely a kertekben, ahol az ott termelődött zöldhulladékot komposztálni lehet. Ehhez igénybe lehet venni olyan vállalkozók közreműködését, akik a gallyak darálását elvégzik. Így vissza lehet adni a biológiai körforgásnak, amit onnan kivont az ember.
  • A télire megőrzött, összedarabolt gallyak jók a fatüzelésű kályhák, kazánok, kandallók begyújtásához.

Mi a helyzet a külterületen történő égetéssel?

Belterületre vonatkozóan az önkormányzat alkot rendeleteket, amiket be kell tartani. Külterületen irányított égetést, tarlóégetést lehet megvalósítani, de egyszerre legfeljebb 10 hektáron, és azt 5 nappal korábban be kell jelenteni a katasztrófavédelem felé. A munka során be kell tartani az ide vonatkozó biztonsági előírásokat, tehát megfelelő mennyiségű eszköznek, létszámnak, oltóanyagnak kell jelen lennie és védősávot kell szántani a terület köré, mondta el Szabó-Bisztricz Anett katasztrófavédelmi szóvivő. Aki ezek ellen vét, az az okozott kár megfizetésén túl tűzvédelmi bírsággal sújtható, amelynek összege 20 ezertől hárommillió forintig is terjedhet.

Mindenkinek megoldás lehet a komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerülhető a légszennyezés, valamint értékes humuszhoz, növényi trágyához jut vele az ember.

Komposztálni tényleg mindenki tud

Ehhez mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükség a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban ezek is hamar lebomlanak maradéktalanul. (baznyesz-miskolc.hu/)


 

Kommentek

h i r d e t é s