Az Európai Bizottság (EB) 7,5 milliárd euró, nagyjából 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatás megvonását javasolja Magyarországtól, ha az Orbán-kormány november 19-ig nem teljesíti a Brüsszelnek tett ígéreteit a korrupció letörésére az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében. Ez három kohéziós támogatási program - a környezetvédelmi, a közlekedési és a településfejlesztési - 65 százaléka. A brüsszeli testület emellett kezdeményezi, hogy a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és a közvetlen vagy közvetett irányításuk alatt álló szervezetek ne kaphassanak közösségi forrásokat a jelenlegi költségvetési ciklusban.

Ez az első eset az EU történetében, hogy egy tagállammal szemben pénzbüntetést helyeznek kilátásba, amiért a jogállamisági normák megsértésével veszélybe sodorja a közösség pénzügyi érdekeit. Magyarul: olyan ellenőrzési és igazságszolgáltatási intézményrendszert működtet, amely nem bünteti megfelelően az EU-s támogatásokkal elkövetett szabálytalanságokat és csalást.

Az előterjesztett pénzmegvonás valamivel kisebb arányú, mint amennyit az uniós testület júliusban kilátásba helyezett, mégpedig azért, mert megítélése szerint Budapest várhatóan jelentős vállalásokat tesz és fog tenni, amit honorálni kell. Az EB szerint a magyarok által javasolt korrekciós intézkedések elvben megoldhatják a fennálló problémákat, ha azokat megfelelő szabályokban és jogszabályokban rögzítik, majd végrehajtják. Tehát a lényeg az ígéretek teljesítése, és amíg ez nem történik meg, addig Damoklész kardjaként lóg az ország feje fölött a forrásvesztés veszélye, figyelmeztetnek az EU székhelyén.

Az EB javaslata most a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa elé kerül, amelynek egytől három hónapig terjedő ideje van a végleges döntésre: leállítja-e az eljárást vagy pénzügyi szankcióval sújtja Magyarországot. Az EU27-eknek legkésőbb december 18-ig meg kell hozniuk a határozatot, amelyhez a tagállamok minősített többségének szavazata kell. (A 27 országból 15-nek támogatnia kell a döntést, és a 15-nek az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell képviselniük.) Az EB időt adna a magyarországi hatóságoknak, hogy végrehajthassa az egyeztetett reformokat.

A biztosi testület a kormánynak küldött júliusi levelében már előállt három kohéziós támogatási program nagy részének zárolásával a közösség jelenleg futó hétéves költségvetéséből, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok pedig egy fityinget sem kapnának belőle, ha Magyarország nem hozza meg az uniós források szabályos és korrupciómentes elkötését biztosító törvényeket és nem teljesíti az előírásokat.

Az EB azt várja e lépésektől, hogy megszűnnek a közbeszerzésekre jellemző rendszerszintű szabálytalanságok, az összeférhetetlenség esetei, a korrupciós bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló intézmények pedig megfelelően ellátják a feladatukat.

Az elmúlt időszakban, különösen a nyári hónapokban, intenzív szakmai és politikai szintű tárgyalások folytak Budapest és Brüsszel között a jogállamisági eljárásban megfogalmazott uniós aggályok leszerelésére. A magyar kormány már bejelentett néhány intézkedést és benyújtott törvényjavaslatokat az Országgyűlésnek, például az ügyészi döntések jogorvoslatáról, a törvényalkotást megelőző társadalmi konzultációról. Ezzel párhuzamosan zajlottak az egyeztetések a helyreállítási alapból járó támogatásokról, amit hasonló aggodalmak miatt tart vissza az Európai Bizottság. Ha december vége előtt sikerülne leállítani a jogállamisági eljárást, az lendületet adna a magyar helyreállítási tervről szóló megegyezésnek is. Ennek keretében 2026-ig 5,8 milliárd euró (2500 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás járna Magyarországnak a járvány utáni gazdaságélénkítésre. (Népszava)