Az uniós ügyekben jól értesült lap az Európai Bizottság 2020 utáni költségvetés kedden ismertetendő javaslataival kapcsolatban kiemeli: ez az összeg a teljes kohézióra szánt keret – a tervek szerint hét év alatt 330 milliárd euró – mintegy tíz százalékát teszi ki. Ehhez pedig hozzá kell tenni, hogy reálértékben már maga a keret is 10 százalékot meghaladó mértékben csökken, ha a tagországok elfogadják a brüsszeli terveket. - írja a hvg.hu

Ez azonban nem minden: a lap a bizottsági munkadokumentumokra hivatkozva azt írja, hogy a támogatások odaítélésének kritériumai is változnak, így az eddig legnagyobb kedvezményezettek  - köztük Magyarország - veszíthetnek sokat. A végleges számokról várhatóan keddi ülésén dönt a bizottság, és a tervek szerint a délutáni órákban közlik majd az illetékes biztosok. A pénzügyi lap mindenesetre úgy tudja, a bizottság a mostani keretnél 23 százalékkal kevesebb pénzt kínálna Lengyelországnak, ahová a legtöbb forrást helyezik ki, és ennél is többet, 24 százalékot vonna el Magyaroszágtól, a csehektől, az észtektől és a litvánoktól.

A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került déli államok ezzel szemben a korábbi támogatásoknál magasabb összegre, a spanyolok 5, a görögök 8, az olaszok pedig 6,4 százalékkal több kohéziós forrásra számíthatnak.

Ez összességében azt jelenti, hogy a visegrádi csoport országaitól 37 milliárd eurót vonna el a bizottság, a déli államok pedig 3,7 milliárd pluszforrásban részesülnének (2018-as árakon számolva).

A bizottság az új kritériumok között kiemelné például azt, hogyan érintette az évtized elejének euróválsága az egyes országokban élőket (a görög gazdaság durva recesszióba süllyedt, Spanyolországban megnőtt a fiatalok munkanélkülisége, stb.). A nyugat-európai országokban pedig többlettámogatásra számíthatnak a rozsdaövezetek, vagyis a hanyatló ipar miatt vergődő régiók – még abban az esetben is, ha az uniós átlaghoz viszonyított fejlettségük alapján már nem lennének jogosultak a felzárkóztatási forrásokra.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy a támogatási mérték megállapítását a hagyományos módszeren, tehát a GDP nagyságán túl új tényezőktől is függővé tennék. Ilyen például

• a fiatalkori munkanélküliség,
• a képzettségi szint,
• a károsanyag-kibocsátás és
• a 2014 és 2017 közötti bevándorlás.

Brüsszel azzal érvel, hogy a szlovákok és a lettek még mindig fejenként 300 eurót kapnak majd 2021-2027 között, háromszor annyit, mint az olaszok. Magyarország egy átlagos évben több mint négyszer annyi pénzt kap (a kohéziós, agrár és egyéb forrásokat összeadva) az EU-ból, mint amennyit az állam befizet a közös kasszába.

A javaslat kemény kritikákra számíthat a régió országaiból. A lengyel kormány már jelezte, elfogadhatatlannak tart bármilyen csökkentést, Orbán Viktor pedig számtalanszor elmondta az utóbbi hónapokban, hogy az uniós támogatás nekünk jár, hiszen ez az ára annak, hogy a nyugat-európai államok versenyképesebb cégei előtt megnyitottuk a piacunkat.

Ezt az érvelést elfogadja a német kormány is, amely azt sem ellenzi, hogy 2020 után nőjenek a tagállami hozzájárulások. A mostani terv is ebből indul ki, a május elején közölt bizottsági javaslat nagyjából 10 százalékos befizetésemelés mellett számolt a kohéziós támogatások 7 százalékpontos átlagos csökkenésével.

Több tagállam azonban már a hozzájárulás emelésével sem ért egyet, így kemény vita várható a következő hónapokban a felek között. Brüsszel azt szeretné, ha az egy év múlva rendezendő EP-választásokra már megszületne a kompromisszum, ám erre nem sokan látnak esélyt. Ez a mostani javaslat után még kétségesebbnek tűnhet.

(Financial Times) / hvg.hu