h i r d e t é s

Brüsszel a multikat védi

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Brüsszel a multikat védi

2019. július 09. - 08:32

Az Európai Bizottság futószalagon gyártja az újabbnál újabb szabályokat a globális felmelegedés ellen folytatott harcában, és ez egyre több beavatkozással jár a magánéletünket tekintve. - írja az ujszo.com.

Illusztráció: flickr.com Fotó: Bureau of Land Management

Úgy tűnik azonban, hogy a környezettudatosság elvei kimerülnek a lakosság vegzálásában, miközben a multik érdekei továbbra is mindent felülírnak. 

A napokban robbant a hír, hogy politikai megállapodás született az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, az Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay alkotta Mercosur között a tervezett szabadkereskedelmi szerződésről, amelyről már csaknem húsz éve folytak a tárgyalások.

Ez a legnagyobb hasonló egyezmény, amelyet az EU valaha is kötött

– ismertette Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint a jövőben megszűnő vámtarifák összértéke évi 4 milliárd euró lehet. Az uniós döntéshozók nem is titkolják, hogy a megállapodás elsősorban az európai autóipari multiknak kedvez, hiszen az eddiginél is olcsóbban áraszthatják el autókkal a dél-amerikai országokat. Az Európai Bizottság cserébe feláldozta a mezőgazdaságot, az ellenkező irányból ugyanis az eddiginél is több élelmiszer érkezhet Európába.

Hogy az anyagiakban egyébként sem szűkölködő autógyártók nagyobb bevételekre tehessenek szert, még nagyobbat rúgnak régiónk baromfi-, sertés- és marhatenyésztőibe, méhészeibe, kukoricatermesztőibe és egyéb olyan mezőgazdasági ágazatokba, amelyek már egyébként is nehéz helyzetben vannak az EU elhibázott agrárpolitikája miatt.

Az élelmiszer-behozatal megemelése nagyarányú munkahelymegszűnéssel járhat, az európai termelők költségei ugyanis – az itteni szigorú élelmiszer-biztonsági és környezetvédelmi előírások miatt – lényegesebben magasabbak, mint a dél-amerikai országokban. Már hozzászokhattunk, hogy régiónk mezőgazdaságát és élelmiszeriparát Brüsszel nem tekinti szívügyének, amit az említett ágazatok katasztrofális mutatói is alátámasztanak. A globális felmelegedés elleni harc ezzel szemben olyan központi téma Brüsszelben, amely már-már a vallási fanatizmus határait súrolja. Ma már szigorú szabályok határozzák meg, hogy az uniós polgárok mit és miből ehetnek, ihatnak, hogyan építhetik a házaikat, milyen benzint, villanykörtét, porszívót használhatnak, hogy a legkevésbé ártsanak a környezetnek. Szelektáljuk a hulladékot, hamarosan visszaváltjuk a műanyag palackokat, és 

évente egyszer még a minisztereink is biciklin mennek munkába. 

Hogy a globális klímaváltozás negatív következményeinek nagy részéért a világ pár tucat legnagyobb multija a felelős, arról már nem sokat beszélünk. Ehelyett inkább szabadkereskedelmi egyezményt kötünk a dél-amerikai országokkal, aminek Európában csupán az autóipari, Dél-Amerikában pedig az ottani agráripari multik lesznek a haszonélvezői.

A dél-amerikai országok még több kétes eredetű húsipari terméket hozhatnak Európába, aminek köszönhetően növelhetik a termelésüket, az egyezmény így nagymértékben hozzájárul a klímaváltozást jelentősen fokozó erdőirtásokhoz.

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet adatai szerint évente majdnem egy Svájc nagyságú területet irtanak ki az amazonasi esőerdőkből, miközben az erdőirtások 80 százalékára az állattenyésztés miatt kerül sor. Brüsszel az autóipari multik érdekében most ezt pörgeti fel még jobban, miközben a környezettudatossága kimerül az uniós polgárok mindennapjainak egyre szigorúbb szabályozásában.

Szerző: Molnár Iván/ujszo.com