Szilveszterkor, illetve újév napján sok családban esznek lencsét, hogy – a népi hiedelem szerint – gyarapodjon a vagyonuk. Sokan még arra is figyelnek, hogy véletlenül se egyenek baromfit, nehogy elkaparja a szerencséjüket. E népi „bölcsességek” hatásosságáról persze senkinek sincs túlzott illúziója. De akkor sem lehet, ha valaki a felügyeleti szervektől reméli pénze, befektetése biztonságát. Jobb, ha maga figyel oda, kire bízza összekuporgatott tőkéjét. Legutóbb például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti részlegéről derült ki, hogy csak konkrét hatósági és fogyasztói bejelentések alapján kezd vizsgálódni a gyanús ügyekben, az interneten elérhető szakmai fórumokon, illetve szakmai körök beszélgetésein elhangzottak nem érik el az ingerküszöbét.

De nemcsak a felügyelet tevékenységének hiányosságairól van szó, hanem joghézagról is: hiszen hiába tiltotta be az említett esetben az engedély nélküli befektetési szolgáltatás végzését a felügyelet néhány offshore cégnek, hiába indult rendőrségi vizsgálat az ügyfelek pénzének gondatlan kezelése miatt, majd hiába tiltották be ismét a tevékenységet, a csaló cég továbbra is arcátlanul csaphatta be ügyfelek százait.

S nem csupán egyedi esetről van szó. Úgy tűnik, valami végzetesen hibás a magyar pénzügyi, befektetési piac szabályozásában, ellenőrzésében. Az elmúlt negyedszázadban szinte egyetlen olyan év sem volt, amikor ne derült volna fény valamiféle pénzügyi botrányra. Gondoljunk csak az Agrobank ügyére, amelyre szintén késve reagált a pénzügyi intézmények akkori felügyelete, s ennek kárát nagyon sokan szenvedték. De éveken át csapta be az embereket a Baumag is. A felügyelet ekkor sem állt a helyzet magaslatán, hiszen folyamatosan érkeztek a jelzések, mégsem léptek időben. Ezért folytathatta a cég vezetése közel hat évig a pilótajátékot, s húzhatott ki milliárdokat a befektetők zsebéből. Hasonló módon csapták be az embereket a Duna Profit vagy a Pilis Invest vezetői is – a felügyelet akkor is csak kullogott az események után.

De a legutóbbi idők brókerbotrányainak, a Buda-Cash-, a Hungária- vagy a Quaestor-ügy tapasztalatai is azt mutatják, bőven van még mit pótolnia a jegybank felügyeleti részlegének. Ha csak a legnagyobb port felvert Quaestor-botrány furcsaságait tekintjük, ott is találunk érdekes mozzanatokat bőven. Az MNB felügyeleti alelnöke ugyan váltig állítja, hogy a 2013 októberétől – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének MNB-be olvasztását követően – megújult ellenőrzési rendszernek köszönhető a pilótajáték leleplezése, mégis sokan vannak, akik ezt kétségbe vonják. A tények is azt mutatják, csak azután léptek fel a Quaestor ellen, hogy vezetője, Tarsoly Csaba segítségért fordult a kormányhoz gondjaik megoldására, s kért kétszázmilliárd forintnyi tőkét, illetve tárgyalt a felügyeletért felelős jegybanki alelnökkel.

Azért is furcsa, hogy a felügyelet csak futott az események után, mert brókerkörökben már régóta beszédtéma volt, hogy valami nincs rendjén a Quaestor körül, ezért érdemes lett volna utánajárni, van-e alapja a híresztelésnek. Akadnak, akik azt is a felügyelet szemére vetik, hogy az ominózus 150 milliárd forintnyi kötvénykibocsátás engedélyezésénél senkinek nem szúrt szemet, hogy a kibocsátó tőkéje alig fedezi a kötvények után járó kétnapnyi kamatot/hozamot. Vagyis már magának a kibocsátásnak a körülményei is magukban rejtették a bukás lehetőségét, ez mégsem tűnt fel a kibocsátást engedélyező felügyeletnek. Az már csak hab volt a tortán, hogy a Quaestor az engedélyezett mennyiségen felül hatvanmilliárd forintnyi pluszkötvényt dobott piacra.

Úgy tűnik, a jegybank vezetése mindezek ellenére elégedett a felügyelet munkájával. Legalábbis erre utal, hogy a fizetések 2013 vége óta negyedével emelkedtek, és a jelek szerint idén sem maradt el az év végi bónusz. A becsapottak tízezrei azonban már egy tál lencsét sem bíznának rájuk.

Szerző: Hajdú Péter / mno.hu