Mint ismeretes, a Földművelésügyi Minisztérium 410 millió forintot bukott a Hungária Értékpapír Zrt. becsődölése után, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig a Quaestor bedőlése előtt pár órával vett ki 3,8 milliárd forintnyi közpénzt, ami vagy vakszerencse volt, vagy bennfentes információkkal rendelkezett, az pedig törvényellenesnek mondható. 

A Quaestor felszámolás során eljáró Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. számos magánszemélyt perelt be azért, mert néhány nappal a Quaestor bedőlése előtt vette ki a pénzét. Meglepő módon viszont a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen nem indítottak semmilyen eljárást, ahogy azokat a furcsaságot sem vizsgálták, amelyek már korábban felmerültek a brókerbotrányok kapcsán. 

Furcsaságok a felszámolás során

Megkezdődött a szennyes eltakarítása az év elején bedőlt brókercégek után. Ennek főszereplője pedig a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN). Talán senki sem figyelt volna fel az eljárásra, hiszen az utóbbi időben - amikor a menekültválság került a középpontba - szinte már senki sem foglalkozott a nagy brókerbotrányokkal, annak ellenére sem, hogy a kártalanítás során is számos probléma merült fel. 

A PSFN eljárása azonban szolgált némi meglepetéssel. A felszámoló cég ugyanis számos magánszemélyt beperelt a Quaestor-üggyel kapcsolatban, mivel ezek a magánszemélyek néhány nappal a cég bedőlése előtt vették ki a pénzüket. Csakhogy a PSFN úgy perelte be ezeket a személyeket, hogy a vizsgálatot még le sem zárta, így konkrét bizonyítékokkal és adatokkal sem rendelkezett azzal kapcsolatban, hogy bárki is érintett lett volna a bennfentes kereskedésben. Így fordulhatott elő, hogy a bírósági tárgyalást egyből elnapolták, mivel a felperes (PSFN) gyakorlatilag üres kézzel érkezett. Végül úgy döntött a szervezet, hogy eláll a pertől. 

Az egész ügynek az a legnagyobb furcsasága, hogy a PSFN szerint gyanús körülmények között váltották át ezek az ügyfelek a lejárat előtt a kötvényeiket pénzre. A cég szerint azonban az már korántsem volt gyanús, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium éppen a Quaestor csődje előtt váltott át 3,8 milliárd forintnyi kötvényt készpénzre, megúszva, hogy több milliárd forintnyi közpénz ragadjon bent. 

Ráadásul a felszámoló nem csak szelektíven válogatta meg azt, hogy éppen kit perel be, hanem alig ad tájékoztatást a folyamattal kapcsolatban, és a közérdekű adatigénylésre sem reagáltak. Így továbbra sem derültek ki olyan fontos információk, mint például, hogy hova tűnt sok milliárd forint?

Minisztériumi tőzsdézések

Lehet, hogy csak szerencsés volt a Külgazdasági és Külügyminisztérium, lehet, hogy bennfentes információk segítségével vette ki időben a pénzét, más minisztériumok, vagy az államhoz köthető szervezetek már korántsem voltak ennyire szerencsések:

Forrás: tenytar.blog.hu

Korábbi tájéktatások alapján 2010 után a különböző minisztériumok és a hozzájuk köthető cégek megközelítőleg 259 milliárd forintnyi közpénzt tároltak valamilyen brókercéghez kapcsolódó befektetésben. Ezek jó részét azonban kivehették azután, miután Orbán Viktor utasítást adott arra, hogy minden ilyen befektetésből meg kell szabadulniuk a minisztériumoknak. A kormányzati tájékoztató szerint a 2002 és 2010 közötti időszakban, több mint 300 milliárd forint közpénz volt befektetve különböző brókercégeknél. Az viszont nem derült ki, hogy ebből mennyi származott a 2002 előtti időszakból, pontosan melyik minisztériumi cég hol és mibe fektetett be, valamint milyen kockázati elemzések alapján fektették be ezeket a pénzeket. 

Összefoglalva van egy nagyságrendi kép arról, hogy mennyi közpénz volt különböző befektetésben,  a részletek ismeretében viszont nehéz ítéletet mondani arról, hogy a különböző kormányok alatt - legyen szó jobb- vagy baloldaliról - hogyan bántak a minisztériumok a közpénzekkel, és milyen döntések vezettek ahhoz, hogy ilyen jelentős összegben fektettek be nagyobb kockázatú értékpapírokba. Néhány adat amiről tudunk:

- A Földművelésügyi Minisztérium legalább 410 millió forintot bukott a Hungária Értékpapír Zrt. bedőlése során.

- A Külgazdasági és Külügyminisztérium, azon keresztül is a Magyar Nemzeti Kereskedőház jelentősebb befektetésekkel rendelkezett a Quaestornál, és pont a cég bedőlése előtt váltottak át 3,8 milliárd forintnyi értékpapírt készpénzre. 

- A Belügyminisztérium önkormányzatokon keresztül érintett a brókerbotrányokban, a különböző önkormányzatok legalább 10 milliárd forintot bukhattak a Quaestor, a Buda-Cash és a hozzá kapcsolódó DRB Bankcsoport bedőlése miatt. 

- A Magyar Fejlesztési Bank 17 milliárd forint hitelt adott az ETO Park megvalósításához még a Gyurcsány-kormány idejében. Ez lehet a legnagyobb összeg, amit az állam a Quaestor bedőlése kapcsán elbukott. Érdemes hozzátenni, hogy 2010 után az Orbán-kormány nem vizsgálta ezt a befektetést, mi több, pozitívan értékelte a beruházást és további támogatásokat adott. 

Káosz és lapítás a Földművelésügyi Minisztériumban

A Földművelésügyi Minisztérium furcsa befektetéseivel kapcsolatban került nyilvánosságra a legtöbb részlet, és ez alapján lehet következtetni arra, hogy a különböző minisztériumi cégek felelőtlenül, a szabályokat áthágva gazdálkodtak közpénzekkel. Az Index tényfeltárása során az alábbi információkra derült fény: 

- A Földművelésügyi Minisztériumhoz kapcsoló állami cég, a TIG (Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.) kereskedett magas kockázatú értékpapírokkal, annak ellenére, hogy elsődleges feladata az ellátásbiztonság garantálása volt. 

- Ahelyett, hogy a Magyar Államkincstártól közvetlenül vásároltak volna államkötvényeket nagyon alacsony kockázat mellett, helyette 1,6 milliárd forint értékben kötöttek portfóliószerződést a Hungária Értékpapír Zrt.-vel. 2009 és 2013 júliusa között a TIG államkötvényeket vásárolt, és mindig onnan, ahonnan a legjobb ajánlatokat kapták. 2013 júliusa viszont forduló pont volt, ettől az időponttól fektették be a pénzt csekély haszon reményében magas kockázatú Hungária értékpapírba. Mindezt úgy, hogy nem történt versenytársi összehasonlítás, vagy éppen kockázatelemzés. 

- A szerződést nem a cég akkori igazgatója kötötte meg, hanem helyettesei, ezzel pedig túllépték hatáskörüket, és az értékpapír-vásárlási korlátot is. Volt olyan időszak, amikor a TIG 2,7 milliárd forintnyi közpénzt fektetett be a Hungáriába, ezzel pedig azt is kockáztatták, hogy a cég teljes forgóeszköze oda veszhet. 

- Az operációs vezérigazgató-helyettes Kun Csaba, egy felügyelő bizottsági ülésen 2013 szeptemberében mindenkit megtévesztett, mivel azt nyilatkozta, hogy szabad pénzeszközöket diszkont kincstárjegyekbe fektették be, ami egyszerűen egy nagy hazugság volt. 

- Ezt követően egészen 2015 februárjáig folytatódtak a szabálytalan értékpapír-vásárlások, és csak a szerencsének volt köszönhető, hogy a minisztérium 410 millió forintot bukott (bár az információk alapján az összeg akár még nagyobb is lehet, csak nem ismerték el.) 

- A felügyelő bizottság év elején vizsgálatot kezdeményezett, még a brókerbotrányok kirobbanása előtt, és az azt követő személycserék alapján feltétezhető, hogy kiderült az igazság a felelőtlen és szabálytalan gazdálkodással kapcsolatban, amelyről a miniszter, Fazekas Sándor is tudhatott.  (Ennek ellenére maga a vizsgálat csak február 25-én indult meg, akkor, amikor Orbán Viktor kiadta az utasítást arról, hogy a minisztériumi "tőzsdézéseknek" véget kell vetni). A nyilvánosság végül csak tavasz közepén tájékozódott arról, hogy több százmillió forintnyi közpénzt tőzsdézett el a Földművelésügyi Minisztérium. 

A TIG esete jól mutatja, hogy az egyes minisztériumok alá tartozó cégek mennyire átláthatatlanul, minden szabályt áthágva tudnak gazdálkodni a közpénzekkel, és nagy valószínűséggel nem ez volt az egyetlen olyan állami cég az elmúlt években, amely hatalmas kockázatot vállalt rizikós befektetéseken keresztül. 

Sokan csak futhatnak a pénzük után

Miközben a minisztériumokhoz köthető furcsaságokkal kapcsolatban nagy valószínűséggel sosem derül ki az igazság - ahogy a különböző brókerbotrányok homályos részletei is idővel feledésbe merülnek -, rengeteg kisbefektető továbbra is csak fut a pénze után, annak ellenére, hogy az állam még tavasszal garanciát vállalt arra, hogy mindenkit kártalanítanak. Tudni, hogy nem kevés pénz hiányzik a Quaestorból, de a PSFN kevés tájékoztatást ad, és arról már nem beszél, hogy pontosan mennyi pénz hiányzik, és vajon Tarsoly Csaba és társai hova tüntették ezt a pénzt? 

tenytar.blog.hu (Címlap: Forrás: index.hu)