h i r d e t é s

Borulhat minden oltási terv, teret kaphatnak a mutációk a világ szegényebb felén

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Borulhat minden oltási terv, teret kaphatnak a mutációk a világ szegényebb felén

2021. január 18. - 14:58

 

A szakértőket egyre jobban aggasztja, hogy a világ különböző részein lakók nem azonos feltételekkel jutnak hozzá a koronavírus-oltáshoz. 

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A szakértőket egyre jobban aggasztja, hogy a világ különböző részein lakók nem azonos feltételekkel jutnak hozzá a koronavírus-oltáshoz, ami azzal a kockázattal jár, hogy ahol tovább terjedhet a járvány, ott a kórokozó újabb, az eddig ismert változatoknál is veszélyesebb mutációi alakulhatnak ki. Ezek olyan támadást indíthatnak a beoltott emberek ellen is, amelyekre az eddig kifejlesztett gyógyszerek nem adnak elég hatásos választ, következésképpen újra lendületet vehet a járvány tovább mélyítve a gazdasági válságot - írja a Bloomberg. A világ fejlett, magas vagy viszonylag magas jövedelmű országaiban már beindultak az oltási kampányok, ám nagyon sok országban még csak most akarják elkezdeni a vakcinációt.

Ez azt jelenti, hogy az emberiség ad egy esélyt a koronavírusnak, hogy találjon olyan területeket, amelyeken tovább terjedhet, és új mutánsokat alakíthat ki. Nem tehetjük meg, hogy a világ egy része ne férjen hozzá a vakcinákhoz, mert a járvány új kórokozóval visszatérhet hozzánk - mondta Charlie Weller, a Wellcome egészségügyi kutatási alapítvány oltásokkal foglalkozó vezetője. A megosztottság az egész világon mindenkire nézve súlyos kockázatot jelent.

Kisebb növekedés

A világ országainak sorsa, az emberi életek megmentése és a gazdaság kilábalása a válságból most azon áll vagy bukik, hogy mennyire lesz sikeres az emberek immunitásának megteremtése a koronavírus-fertőzés ellen. A Világbank várakozása szerint a világgazdaság idén négy százalékkal növekedhet, feltéve, hogy a különféle vakcinák széles körben elérhetőek lesznek az egész glóbuszon. Ha azonban felgyorsulnak a megbetegedések vagy késik a betegség elleni védettség kialakulása, akkor ez a növekedés csak 1,6 százalék lehet.

A magas jövedelmű országok lekötötték a Pfizer/BioNTech-vakcina 85 százalékát, a Moderna készítménye pedig egyelőre csak ezekbe jut el. A világ szegényebb része főként a brit AstraZeneca olcsóbb és könnyebben szállítható, tárolható oltásában, valamint a kínai Sinovac Biotech gyógyszergyár készítményében bízhat. A 42 országból, amely oltási kampányt indított január 8-áig 36 magas jövedelmű volt - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból.

Nem csak a megelőzés

A koronavírus-vakcinákat arra fejlesztették ki, hogy megelőzzék a koronavírus-betegség tüneteinek megjelenését, nem pedig arra, hogy megakadályozzák a vírus átadását egyik emberről a másikra. Ugyanakkor a velük kapcsolatban lefolytatott tesztek adnak arra vonatkozó információkat, milyen teljesítményt nyújtatnak az utóbbi téren. Nincs bizonyíték arra, hogy a jelenlegi oltások ne lennének hatásosak a koronavírus újabb változataival szemben is és a gyártók azt állítják, hogy gyorsan hozzá tudják igazítani ezekhez a készítményeiket, ám a jövőben feltűnő mutánsok jóval ellenállóbbak lehetnek ezekkel szemben, mint az alapvírus - mondja Weller.

Ami a vakcinák hatékonyságát illeti, az 50-től 95 százalékig terjed, ám fontos, hogy van néhány közös tulajdonságuk. Az ismert oltások mindegyike vélhetően hasonlóan jó védelmet nyújt a súlyos, szövődményes, halálos veszéllyel járó koronavírus-megbetegedés ellen - mondja Rajeev Venkayya, a Takeda Pharmaceutical Co. vakcinaüzletágának vezetője. Amiben eltérhetnek, az a mellékhatások ügye, illetve a védettség időtartama, amit kínálnak.

Fogy a türelem

A szakértők azt tapasztalják, hogy az országok vezetői kezdik elveszteni a türelmüket a járvány kezelésével kapcsolatban. Az ENSZ COVAX programja közel kétmilliárd dózis vakcinát kötött le a rászoruló országoknak, amelyeket már az idei első negyedévben elkezd szétosztani, ám az év végére csak a jogosult országok népességének ötödét tudják a segítségével betolteni, ami messze van a nyájimmunitáshoz szükséges kétharmadtól. Vannak olyan országok, amelyek ezt a szintet csak 2024-re remélik elérni.

A szakértők azt javasolják, hogy a fejlett országoknak, hogy tudatosan úgy használják fel vakcinagyártási kapacitásukat, hogy annak gyümölcseiből a szegények is részesedjenek. A siker mércéje Venkayya szerint az, hogy az oltásból a világ minden táján élők részesedjenek, és ezen a téren rosszul állunk. (napi.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s