Bizonyosság, sejtés, kétség, képzelgés
A Shariya a Koránban kinyilatkoztatott hitbéli bizonyosság fokozatai alapján vezet le világi fogalmakat egy vélemény hitelességéről.
Mindjárt a Baqara Szúra bevezetésében előjön, ki az, aki hitében bizonyos, megrendíthetetlen, szilárd. Az, akiben semmi kétség a következőkről:
Ez az Írás, semmi kétség: Útmutatás az őrizkedőknek. (Korán 2:2)
Kik hiszik a Láthatatlant, megtartják az imát, s mindabból, mit Mi nékik adtunk, áldoznak, (Korán 2:3)
Kik hiszik, mi néked (Ó Mohammed) lebocsájtatott és mi még előtted lebocsájtatott, s a Túlvilágban bizonyosak. (Korán 2:4)
Mózest is kétkedők vették körbe:
Megadtuk Mózesnek a Könyvet, miben összekülönböztek. Ha ezt nem előzte volna meg Urad Szava, elrendeltetett volna dolguk, de ők efelől gyanakvón kétkednek. (Korán 11:110)
Példa a sejtésre, amire hit épül:
(Megszegték egyezségüket) Beszédükkel: „Megöltük a Megváltót, Jézust, Mária fiát, Allah Prófétáját!” De nem ölték meg és nem feszítették keresztre, csak úgy tűnt nekik. Akik ebben összekülönböznek, kétségek közt hányódnak. Nincs nekik ebben tudásuk, csak a sejtést követik. Nem ölték meg (Jézust), bizonyosan! (Korán 4:157)
Ebből a következő levezetés adódik:
A bizonyosság 100%-os elkötelezettség egy állítás, hit mellett. Ez arabul Yaqeen يقين
A 70 % körüli elköteleződés a Zann ظن ,azaz sejtés, nem teljes bizonyosság.
50 %-os kiállás a kétség, aggály, amire két szó is van Reib ريب és a Shekk شك
A leggyengébb kötődés egy fogalom mellett a Wahm وهم ,ami képzelgést, hallucinációt jelent. Természetesen a százalékok csak nagyságrendeket fejeznek ki.
Ezek agycsiszoló fogalmak, melyek elsajátítása azért fontos, hogy saját állításainkat ezek szerint vizsgáljuk át, mielőtt kimondjuk.
Mások véleményének mérlegelésekor, sőt a felettem hozott intézkedések elemzésekor jó a fogalmak erősségét tisztázni. Mert tudd, hogy te választod meg a törvényedet, nem a törvény választ téged.
Feltéve, ha tudatos vagy.