Mennyire egyszerű is lenne az űrutazás, ha csupán bele kellene ugranunk egy fekete lyuk belsejébe, ami elrepítene minket a kozmosz rejtett zugába, ahonnan egy másik féreglyuk segítségével visszatalálhatnánk a Tejútrendszerbe.

Habár mindez fantasztikusan hangzik, a valóságban teljesen másként működhetnek ezek az átjárók. A The Journal of Modern Physics tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a féreglyukak rendkívül instabilak, azonban addig érintetlenek maradhatnak, amíg megtörténik a potenciális utazás.

Az Ecole Normale Supérieure de Lyon informatikus professzora, Pascal Koiran által felállított elmélet az Eddington–Finkelstein-metrikán alapszik, melynek köszönhetően leírható az objektumok mozgási iránya a féreglyukak belsejében.

A metrika eltér a gyakrabban használt Schwarzchild-féle teóriától, amely szerint a tárgyak azonnal atomjaira hullanak, ha megközelítik az eseményhorizontot, ami azt jelenti, hogy a fekete lyukak mélyéről nincs menekvés, ugyanis minden objektum és égitest elpusztulhat.

Az Eddington–Finkelstein-metrikának hála Korian matematikai szimulációkat végzett, melyekkel imitálta a fekete lyukak közelébe tartó tárgyak útját, és bebizonyította, hogy át tudnak lépni egy másik dimenzióba, esetlegesen egy másik galaxisba anélkül, hogy szétesnének az eseményhorizonton.

Természetesen pusztán hipotézisről beszélhetünk – a valódi bizonyíték az lenne, ha sikerülne akár egy űrszondával kipróbálni, milyen a fekete lyukat elérni, ám ennek lebonyolítására az óriási távolságok miatt az emberiségnek talán sosem lesz lehetősége. (liner.hu)