h i r d e t é s

Betegek szívnak a kormány miatt

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

Betegek szívnak a kormány miatt

2021. január 18. - 07:17

 

A kannabiszból kinyert marihuánából gyógyszerek készülnek, amelyek egyebek között a daganatos betegségek, a Sclerosis Multiplex (SM) és az epilepszia tüneteit teszik elviselhetőbbé. 

Az ENSZ nem véletlenül ismerte el, hogy a kannabisz gyógyhatású, az Európai Bizottság pedig az egyik hatóanyagáról, a CBD-ről mondta ki, hogy nem kábítószer, és szabad a határokon átnyúló kereskedelme. Azonban számos nemzeti szabályozás szándékosan félreértelmezi a fogalmakat. Magyarország ultraortodox kormánya drognak tekinti az orvosi kannabiszt.

„Ön a Guardian, a Spiegel és más V4-ellenes lapok álhírei alapján teszi fel a kérdéseit – jegyezte meg a kormányfő az augusztusi bledi stratégiai fórumon, amikor egy újságíró a jogállamisági kérdéseket firtatta a nemzetközi sajtótájékoztatón, majd azt ajánlotta, inkább az illegális migráció legyen a téma. – Én hatszor nyertem választást – folytatta a miniszterelnök –, és a V4-ek eredményeket tudnak felmutatni. Európában a legjobb eredményeink vannak a koronavíus elleni küzdelemben, a növekedés vagy a munkanélküliség terén” – fogalmazott.

Andrej Babis cseh kormányfő keménykedett így a szlovén kisvárosban. Orbán Viktor illiberális harcostársát csak azért idéztük meg ebben a tárgy­körben, mert hazája pozitív példaként szolgál az orvosi kannabisz szabályozásában. Csehországban tavaly megnégyszereződött ennek a gyógyszernek a fogyasztása, miután az ottani egészségbiztosítás 90 százalékban megtéríti a betegek költségeit. Míg 2019-ben 17 kilogramm kannabiszt írtak fel, addig tavaly már majdnem 67 kilogrammot.

Ezt az adatot olyan intézmények tették közzé – az egészségügyi tárca mellett, mert a cseheknél ilyen is van –, mint a Kormány Kábítószer-politikai Főosztályának Hivatala és a Kábítószer-ellenőrzési Közintézet. Feltételezve, hogy a hivatalok csinálnak is valamit, ez mindenképpen kedvező hír. Magyarországon már hatályos nemzeti drogstratégia sincs. Csak kirakatszigor van, amivel a kabinet könyörületet nem ismerve büntet, miközben nem gondoskodik az ártalomcsökkentés és más intézményi eszközök finanszírozásáról. De ez egy másik – habár idevágó – történet.

A marihuána jótékony hatásait meglehetősen korán felfedezte az emberiség, már az első feljegyzés is ötezer éves. A dohánnyal vagy – még szorosabb példaként – az alkohollal szemben azonban sokkal szerencsétlenebb utat járt be, pedig ezek az élvezeti szerek is erős függőséget okozhatnak, és a halállistákon is előkelő helyen szerepelnek. Az államok ugyanakkor jövedéki termékként igencsak jól profitálnak belőlük. Hogy a marihuána miért került évtizedekre a durva kábítószerek közé, nem tudni, mindenesetre jó ideig, a XIX. század közepétől egy évszázadon keresztül Amerikában és Európában is sok helyütt gyógyszerként és gyógynövényként tartották számon. A múlt században aztán egyre több ország korlátozni kezdte a marihuána birtoklását. A rekreációs és az orvosi felhasználás, a pszichoaktív kannabinoidokat tartalmazó készítmények használata is illegális lett. Az elmúlt harminc évben aztán fordult a kocka, egyre több helyen felhagytak az üldözésével, és ma már Kanadában és Észak-Afrika több országában is engedélyezik a legális élvezeti szer szabadidős, kikapcsolódási felhasználását.

Bár a gyógyászati kutatások már ötven éve is mutattak eredményeket – a rák kezelésében kifejtett hatásait a hetvenes években fedezték föl –, a törvényi szigor miatt azonban a kísérletek évtizedekre megfeneklettek, és csak a 2000-es években indultak újra. A kender virágzatában mára 483 vegyületet azonosítottak, ezek közül 113 kannabinoid, köztük a THC (tetrahidrokannabinol) és a CBD (kannabidiol) a legismertebb. Az előbbi tudatmódosító hatású, az utóbbi nem. Ezért juthatott az Európai Bizottság (EB) arra az álláspontra, hogy kimondja, ez a vegyület nem kábítószer. Ezt az állásfoglalást az Európai Unió Bíróságának hasonló tartalmú döntése előzte meg. Mindezek után a CBD-termékeknek – amelyek élelmiszernek minősíthetők – ugyanúgy szabad mozgást kell élvezniük a tagállamok között, mint más legális termékeknek.

Tudatos összemosás

A döntést ugyanazon a napon hozta meg az EB, amikor az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága átsorolta a kannabiszt a IV. kategóriából (ahol a gyógyhatással nem rendelkező heroin is szerepel) az első csoportba. Ezzel a gyógyászati és kutatási célú felhasználás is zöld utat kapott. A határozatot egyedüli EU-tagállamként Magyarország ellenezte, olyan kevésbé demokratikus országokkal, mint Kína, és olyan kábítószer-termelőkkel, mint Afganisztán.
Szelestei Miklós, a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE) elnöke nem tud másra gondolni, mint hogy politikai döntést hozott a magyar kormány. „A korábbi szabályozás egyértelműen szembement a tudománnyal, amikor a heroinnal azonos csoportba sorolva, hasonlóan veszélyes kábítószerként tekintett a marihuánára, azt állítva, hogy nincs gyógyhatása, miközben közismert volt az ellenkezője” – mondta az egyesület elnöke.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) javaslatára decemberben megváltoztatott szabályozás elismerte a gyógyászati hatást, de néhány nemzet ennek ellenére szembemegy a tudományos tényekkel. Emögött világnézeti-politikai megfontolások állhatnak. Az elnök szerint a magyar kormány sem a konkrét kérdésről beszélt, amikor a képviselője az ENSZ-vita után azt mondta: „Ez a kísérlet nem több, mint egy drasztikus lépés a drogok liberalizációja felé, és egyidejűleg egy botrányos beavatkozás a nemzeti drogpolitikába, ami pedig a mi hatáskörünk” – darálta a kormánytisztviselő a szokásos hazai harciassággal.

„Nem az volt a kérdés, hogy füvezhessenek-e a fiatalok, vagy hogy lehessen-e marihuánát kapni a boltban, de a kormány ezt hallotta ki az ENSZ-döntésből. Ezzel összemossák – és valószínűleg tudatosan – az orvosi felhasználást a szabadidős-­rekreációs célú felhasználással” – magyarázza Szelestei.

Igazolt gyógyhatás

Bár az egyesületben vannak orvosok is, a tagok többsége nem az, ahogy a MOKE elnöke sem. A legtöbbjüket egy betegséggel összefüggő élethelyzet, nem ritkán családi tragédia kapcsolta a szervezethez. Szelestei Miklós hozzátartozója daganatos megbetegedése után kezdett foglalkozni az orvosi marihuána témakörével. Szeretett volna segíteni mindazoknak, akik hasonló utat járnak be, hogy ne kelljen eltévedniük az egészségügyi szabályozás útvesztőiben. Egy Facebook-oldallal kezdték tíz évvel ezelőtt, az egyesületet négy éve alapították. Igyekeznek részt vállalni az általános edukációban, amint a tévhitek eloszlatásában is: sokan még mindig rákellenes hatást tulajdonítanak az orvosi marihuánának, miközben csak a betegség elviselését segíti közérzetjavítással, étvágynöveléssel, fájdalomcsillapítással, a kemoterápia következményeinek enyhítésével. Az SM-betegek esetében a görcsösség, a remegés, az alvászavar kezelésében érhető el jelentős javulás a kannabisszal, erre Kanadában, az Európai Unió több országában (köztük Hollandiában) és az Egyesült Államok több szövetségi államában is használják.

A kannabisztartalmú gyógyszerek – ha rendelkeznek uniós törzskönyvvel – Magyarországon is igényelhetők, mégis módfelett nehéz hozzájutni ezekhez, tudtuk meg Szelestei Miklóstól. Kevés orvos van tisztában a lehetőségekkel, így a készítmények felíratása sem egyszerű. A forgalmazás is esetleges, és a patikák sem táraznak be ezekből a szerekből, amelyek egyébként módfelett drágák is. Tb-támogatás a legritkább esetben jár utánuk, szemben az említett Csehországgal például, ahol már mintegy hat-nyolc éve írnak föl receptre orvosi kannabiszt.

Az első gyógyszer, amit az unióban törzskönyveztek, egy nyelv alá fújható szájspré volt, amely THC-t is tartalmaz, tehát kábító hatású, és SM-betegségre használják. „Az egyesület több betegnek segített olyan orvost találni, aki a kimerített egyéb lehetőségek után hajlandó volt felírni ezt a gyógyszert – mondta Szelestei Miklós. – Ezek a betegek megkapták az egyedi importengedélyt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI), és importőr segítségével megszerezték a patikaszert. A legtöbben a körülményesség és a magas ár miatt csak egyszer járták végig a procedúrát.

Lehet tehát hazánkban is felírni orvosikannabisz-tartalmú mediciná­kat. Magyarország azonban a téren egyelőre nem egy fejlődő piac – magyarázta Szelestei –, és miután az egyik legtiltóbb ország, valószínűleg ide érkezik utoljára egy gyógyszercég az orvoslátogatóival, hogy népszerűsítse a másutt sok éve használt szereket. Van már egy olyan készítmény is egyébként, amelyet epilepsziások szedhetnek, és még tudatmódosító hatása nincs, mert CBD-hatóanyagú olaj, de erről sem tudnak az orvosok. Amikor megtudják, hogy létezik, és hogy miből készült, akkor sokan megrettennek tőle. Ez persze butaság, mert amikor morfiumot vagy erős nyugtatót kell felírni, attól nem ijed meg senki, mert már hozzászoktak” – érvelt az elnök.

A kannabisz fogalomrendszere nem csak Magyarországon kusza, világszerte hiányzik a fogalmak tisztázása, egységesítése. Ausztriában, Olaszországban vagy Svájcban például lehet alacsony THC-tartalmú virágzatot árusítani, amit az ENSZ-egyezmény például továbbra is tilt.

Olajozott szürke zóna

Az orvosi kannabiszból készülnek tehát törzskönyvezett gyógyszerek, ez a legális felhasználás. Szelestei Miklós szerint a második kategória a szürke zóna, vagyis a legálisan ter­meszthető – az indiai kendernél sokkal alacsonyabb THC-tartalmú –, ipari kenderből készített készítményeké, a CBD-tartalmú olajoké. Ezzel együtt ezek ugyanúgy kannabiszok, az említett ENSZ-egyezmény szerint azonban ez továbbra is tiltottak, mert a kivonatukat kábítószernek tartják, miközben nincs is tudatmódosító hatásuk.

„Az unióban hatalmas iparággá nőtte ki magát az iparikender-termesztés – mesélte a MOKE elnöke. – Magyarország is belépett erre a piacra, a CBD-olajimportban és a kendertermesztésben több ezer hektáron egyaránt. Ezeket az olajokat étrend-kiegészítőként hozzák forgalomba, és miután nem gyógyszerek, a minőségvizsgálatukra is lazább szabályok vonatkoznak. Regisztráció után másnap lehet kereskedni velük és árulni őket, annak ellenére, hogy egyébként a többségüknek a minimális THC-tartalma is meghaladja a lehetséges határértéket.”

A harmadik kategória a fekete­piac. A betegek közül egyre többen úgy döntenek, hogy a szabályozásokat kikerülve, maguk szerzik be – vagy akár készítik – marihuánatartalmú szereiket, mert másként nem tudnak hozzájuk jutni. Vagy olyan SM-beteg, aki mindennap elszív egy füves cigit, mert csak így képes járni, létezni, dolgozni. Ennek a feketepiacnak biztosan nem a fehérítését szolgálja a magyar gyakorlat, ahol egyelőre a minimális megértés sincs meg a gyógyászati felhasználással kapcsolatban. De a tudomány egyszer biztosan átüti az értetlenség falát, vélik az internetes orvosikannabisz-fórumok – és köztük komoly betegségek – érintettjei. Addig viszont a szenvedés nem lesz kevés. De ez kisebb voks­veszteség, gondolják odafönn, mint a kannabisszal szembeni bármilyen megengedés. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s