h i r d e t é s

Beszólt Magyarországnak és Lengyelországnak a szlovák miniszterelnök

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Beszólt Magyarországnak és Lengyelországnak a szlovák miniszterelnök

2017. augusztus 17. - 12:14

 

Fico annak kapcsán foglalt világosan állást az EU, illetve a formálódó mag-Európa mellett, hogy múlt héten koalíciós válság tört ki Szlovákiában: az eurószkeptikus koalíciós párt minisztere korrupciós botrányba keveredett, és a párt a kormányból való kilépéssel fenyegetett. - írja a portfolio.hu.

Forrás: nyugat.hu

Az a politikámnak az alapja, hogy legyünk közel Európa magjához, Németországhoz és Franciaországhoz" és bár "együtt akarok működni a Visegrádi Négyekkel,

de Szlovákiának az EU az alapvető érdeke

 - jelentette ki a különutas Magyarország és Lengyelország felé beszólásként értelmezhető mondatokat tegnap Robert Fico szlovák kormányfő. 

Ez kisebbségi kormányzáshoz, majd feltehetően előrehozott választásokhoz vezethetett volna, de ezt egy tegnapi újabb koalíciós alkuval sikerül elkerülni.

Az előrehozott választásokkal szertefoszlott volna minden remény arra, hogy Szlovákia Európa magországaihoz tartozzon

- jelentette ki Fico az EurActive tudósítása szerint, majd a Reuters összefoglalója szerint ezen háttér alapján rögzítette azt, hogy az ő politizálásának bizony az az alapja, hogy a magországokhoz akarja közelíteni az országot.

A magországok alatt azt a formálódó mélyebb integrációs közeget kell érteni, ami a német-francia elképzelések mentén alakul.

Emmanuel Macron francia elnökké választásával Angela Merkel német kancellár is azt állapította meg a minap, hogy érdemes harcolni az EU-ért, de ezért erőfeszítéseket is kell tenni, azaz csak az integráció mélyítésén keresztül vezet az út az eurózóna egységének megtartása érdekében.

Ennek a gondolatnak a jegyében került sor júliusban egy közös német-francia kormányülésre, amelyen mandátumot adtak a kormányfők egy közös munkacsoportnak arra, hogy augusztus második feléig dolgozzák ki az integráció mélyítésének lehetséges lépéseit.

Akkor Merkel kimondta, hogy lehet szó közös eurózóna költségvetésről (belső költségvetés az EU-s büdzsé mellett) és ehhez külön eurózóna pénzügyminiszteri poszt is járhat.

Már előtte és például tegnap is azt szorgalmazta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, hogy az eurózóna állandó válságkezelési alapját, az ESM-et az európai IMF-fé, azaz az utolsó mentsvárrá kell "turbózni", amely baj esetén állna a(z eurózóna) tagállamok segítségére.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a szeptember 13-i évadnyitó beszédében fogja vázolni a bizottsági elképzeléseket az integráció mélyítésének lehetséges irányairól, és ezzel párhuzamosan zajlik a német-francia tervek kidolgozása is. Igaz ezen a síkon a lendület majd a szeptember 24-i német választások után bontakozik ki.

Az már látszik, hogy a 2020 utáni közös uniós költségvetés kifizetéseihez az eddiginél több, a jogállamisági kritériumok meglétét is feltételként akarják szabni mind a németek, mind a Bizottság.

Közben az Európai Bizottság tavasz óta immár öt vitaindító anyagot hozott nyilvánosságra, legutóbb az integráció ötféle forgatókönyvéhez tartozó költségvetési összefüggésekkel, amelyeket Magyarország szempontjából mi is kiveséztünk.

Amint rámutattunk: a belső eurózóna költségvetés plusz forrásokat is ígérhet Magyarországnak, amelyhez az eurón kívüli, de EU-tagok nem férnének hozzá és a jelek szerint ilyen anyagi ösztönzőkön keresztül szorítaná rá az Európai Bizottság (és a nagy tagállamok) a kisebb kelet-közép-európai országokat a csatlakozásra és szuverenitásuk valamelyes feladására.

Ezzel párhuzamosan azonban immár az atombombaként is nevezett 7-es cikkely szerinti eljárás megindításának küszöbére értek a brüsszeli folyamatok Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Emellett a menekültek egyszeri kötelező szétosztásával kapcsolatos döntés miatti ellenkezés jegyében az Európai Bíróságon keresi Magyarország, Szlovákia és Lengyelország az igazát. A legutóbbi jel szerint a főtanácsnok indítványa bukást vetít előre ezen országok számára.

Mindezek mentén különösen beszédes, hogy Fico korábbi alkuja keretében vállalta, hogy Szlovákia 100 menedékkérőt befogadna Görögországból és Olaszországból, hogy elkerülje a másik három V4-ország számára kilátásba helyezett retorziót (anyagi büntetést, ha nem vállaljuk a befogadást).

Fico tegnapi kijelentése, amivel Szlovákiát világosan igyekszik megkülönböztetni az EU-orientáció terén Magyarországtól és Lengyelországtól, a fentiek után érkezett és így még inkább súlya van.

A kijelentések alapján ugyanis még inkább világos, hogy a V4-egység az EU-integráció témájában nem igazán tartható fenn: a szlovákok mindenképpen a német-francia tengely által alakított integrációs vonalhoz akarnak tartozni, ráadásul nekik már van eurójuk.

Közben viszont a magyar és a lengyel kormány álláspontja egyelőre inkább a kivárással (jó a status quo), és az ellenséges/gyanakvó jelzővel illethető az integrációs elképzelések mentén.

Azt persze Orbán Viktor kormányfő is érzékeltette már, hogy tisztában van vele: ősztől nagy jelentőségű változások kezdenek kibontakozni az EU-ban.

A cseheknél az őszi parlamenti választások "zavarnak be" a képbe. Bár a miniszterelnöki esélyes Andrej Babis korábbi kormányfő maga is eurószkeptikus egyelőre, de a belső eurózóna költségvetés ígérete az ottani álláspontot is elkezdheti megváltozatni a választások után, amint a témát egy minapi elemzésünkben szintén körbejártuk.

portfolio.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s