h i r d e t é s

Az év végére akár le is állhat a növekedés, míg az infláció a harmadik negyedben tetőzhet

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Az év végére akár le is állhat a növekedés, míg az infláció a harmadik negyedben tetőzhet

2022. május 17. - 06:25

Brüsszel szerint megüti a háború magyar gazdaságot

Az idén éves átlagban 3,6 százalékkal nőhet magyar gazdaság, a GDP-bővülése 2023-re 2,6 százalékra lassulhat – olvasható az Európai Bizottság (EB) most kiadott gazdasági előrejelzésében. Az adatokból első ránézésre az olvasható ki, hogy ugyan megüti magyar gazdaságot az orosz-ukrán háború, de nem áll le a növekedés. Az idei első negyedévben még biztosan fennmaradt az - éves kivetítésben - hét százalékos gazdasági növekedés a Portfolio által összegyűjtött elemzői előrejelzése szerint, erről az első hivatalos adatot kedden publikálja a KSH. Mivel minden jel arra utal, hogy valóban nagyon erős volt a növekedés január és március között, ebből az következik, hogy az év második felében alig 1-2 százalékkal nőhet a gazdaság, sőt nem kizárt a technikai recesszió sem, ami azt jelentené, hogy két egymást követő negyedévben is csökken a magyar GDP.

A magyar gazdaság Európai Bizottság által várt 3,6 százalékos idei növekedése az uniós országok között így is az élvonalban van.  Az előrejelzés ugyanis azzal számol, hogy egész Európai Unió gazdasága idén 2,7, majd 2023-ben 2,3 százalékkal nőhet – ismertette a jelentés bemutató sajtótájékoztatóján Paolo Gentiloni. A gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos azt is elmondta, hogy az idei növekedésre adott előrejelzésüket a februári prognózishoz képest 1,3 százalékponttal mérsékelték, s ez az elmúlt évek egyik legnagyobb csökkentése - tette hozzá. Az infláció idén az unióban minden idők legmagasabb szintjét éri el 6,8 százalékkal, ami 2023-ban 3,2 százalékra csökken. A prognózisokat az ukrán háború, az orosz agresszió miatt meghozott szankciók, valamint a kínai lezárások írták ilyen mértékben felül - mondta

Az EB szerint magyar gazdaság nagyon gyors, 7,1 százalékos növekedéssel került ki tavaly a koronaválságból, ám az erőteljesnek tűnő alapokat beárnyékolja az ukrajnai háború. A EB szerint ugyan az év elején a magyar gazdaságban erőteljesen emelkedtek a bérek, illetve a választási osztogatások miatt az egyéb elkölthető jövedelmek is, a lakossági fogyasztás növekedése mégis lelassul, ugyanis a az infláció erodálja a háztartások vásárlóerejét. A magas magyar infláció tompítja a reálbérek emelkedését is, annak ellenére, hogy év elején 20 százalékkal nőtt a minimálbér, illetve olyan jövedelememelő intézkedésekről döntött a kormány, mint a 25 éven aluli munkavállalók személyi jövedelemadómentessége.

A Bizottság szerint az infláció (a harmonizált fogyasztói árindex) a tavalyi 5,2 százalékról az idén 9 százalékra emelkedik, majd 2023-ben 4,6 százalékra csökken. Brüsszelben azzal kalkulálnak, hogy a magyar infláció 2022 III. negyedévében - bőven 10 százalék felett lehet - tetőzik, és arra számítanak, hogy a kormány ekkor vezeti ki az üzemanyagok és egyes élelmiszerek árplafonját. Az nem derül ki, hogy a Bizottság milyen alapon számol az árstopok nyári megszűntetésével, ám lehet, többet tudhatnak Brüsszelben magyar kormány gazdaságpolitikai terveiről, mint amit idehaza megosztanak a nyilvánossággal Orbánék. Azt korábban is lehetett tudni, hogy még a választások előtt is folyamatos volt a gazdaságpolitikai konzultáció Brüsszel és Budapest között a választások után követendő gazdaságpolitikáról.

Az brüsszeli elemzők ugyanakkor azzal számolnak, hogy a lakossági energiaárakat tartósan befagyasztja a kormány, a rezsicsökkentés ugyan jótékonyan hat az inflációra, de rontja a növekedést és az államháztartás helyzetét, hiszen energiaszámlán keletkező veszteséget a költségvetésnek kell kifizetnie. Az EB azzal számol, hogy idén mintegy 600-700, jövőre további 500 milliárd forint kiadással jár a rezsicsökkentés. 

Éppen ezért az államháztartás a következő hónapokban, években nyomás alatt marad – fogalmaz a jelentés. Ugyan tavaly a várnál erőteljesebb növekedésnek köszönhetően nagyobb mértékben csökkent GDP-arányos államadósság, ez az  idén és jövőre gyakorlatilag leáll. Az előrejelzés szerint 2022-ben az államháztartás hiánya a GDP 6 százaléka lesz a kormány által tervezett 4,9 százalékkal szemben és csak jövőre csökkenhet erre a szintre. Az idei magas hiányt a „rezsicsökkentés” költségei mellett az év eleji választási osztogatásokkal magyarázza Brüsszel is, tételesen fel is sorolta azokat, megemlítve például a 13. havi nyugdíjat vagy épp a fegyveres alkalmazottak egyszeri, nagy összegű jutalmát. (Népszava)


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s