h i r d e t é s

Az EU Bírósága elmeszelte a civilellenes törvényt

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Az EU Bírósága elmeszelte a civilellenes törvényt

2020. június 18. - 14:33

 

Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a civil szervezetek külföldi finanszírozását korlátozó előírások, így döntött az Európai Unió Bírósága.

A kép illusztráció! - Forrás: nepszava.hu

A nem-kormányzati szervezeteket megbélyegző törvény a testület véleménye szerint hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be az érintett szervezetek, illetve a nekik adományokat nyújtó személyek vonatkozásában.

A jogszabály sérti a tőke szabad mozgását és egyes alapvető jogokat, így a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.

A parlament 2017-ben fogadta el a köznyelvben civiltörvényként vagy LexNGO-ként ismert jogszabályt, ami regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő nem-kormányzati szervezeteket. Az Európai Bizottság még abban az évben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a törvény több ponton sérti az uniós jogot. Az ügy 2018-ban került az Európai Unió Bíróságára, ahol az EU Bizottsága mellett Svédország is beavatkozott a perbe.

A csütörtökön megszületett ítélet kimondja: a külföldről történő adományozás tőkemozgásnak minősül. A magyar törvény által előírt rendelkezések elrettenthetik a donorokat az adományozástól, az érintett egyesületekkel és alapítványokkal szemben pedig bizalmatlan légkört teremthetnek. Ezért a jogszabályba foglalt bejelentési és közzétételi kötelezettségek, valamint szankciók sértik a tőke szabad mozgását.

A LexNGO azért sérti az egyesülési szabadsághoz való jogot, mert pénzügyi hatásai megnehezíthetik a civil szervezetek fellépését és működését. Az adományokat juttató személyek nevének, valamint adományaik összegének közzététele a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartásban e személyek magánéletébe való beavatkozásnak minősül. Mindezzel Magyarország megszegi az EU Alapjogi Chartájába foglalt magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok vésdelméhez való jogokat.

Az ítéletet Magyarországnak kötelezően végre kell hajtania. Ha elmulasztaná, akkor újabb kötelezettségszegési eljárás indulna a pénzbüntetés mértékének megállapítására.

 

Bizonytalanságban tartani

A LexNGO-val az volt a kormány célja, hogy “átláthatóvá” tegye azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kapnak adományokat. A törvény értelmében a szervezeteknek „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat a magyar hatóságoknál, amennyiben egy adott év során az általuk kapott adományok összege meghaladja a 7,2 millió forintot. A nyilvántartásba vétel során azon adományozók nevét is fel kell tüntetniük, akiknek a támogatása eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot, valamint a támogatás pontos összegét. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek.

A nem-kormányzati szervezetek különbözőképpen álltak hozzá a civil törvényhez. Jónéhány nem hajtotta végre a rendelkezéseit, de a hatóságok nem jártak el velük szemben. Bírálói szerint a LexNGO célja, hogy bizonytalanságban tartsa a civileket, akik nem tudhatják, mikor sújt le rájuk az állam keze.

 

Csak a módszert nem szerette az EU

Az Európai Bíróság éppen néhány perccel a Kormányinfó előtt hozta meg ítéletét a civil törvénnyel kapcsolatban. Gulyás Gergely azt mondta, tiszteletben tartják a testület véleményét, de még pontosan át kell tanulmányozni az ítéletet. Szerinte fontos ügyekben a magyar államnak adott igazat a bíróság ítélet indoklása (például a szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát tekintve), csupán a módszert nem tartotta megfelelőnek az uniós szervezet. A következő kormányinfón már tudják, hogyan változik majd a jogszabály.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s