Végtelenül leegyszerűsítve és elnagyolva egy vulkán működését képzeljük el úgy, hogy otthon kuktában főzzük a vasárnapi tyúkhúslevest. A tűzhely itt a földünk mélyén izzó, fortyogó olvadt kőzet, a kukta a tűzhányó magmakamrája, tele a beleáramlott olvadékkal, a kukta biztonsági szelepe pedig maga a vulkán. A hegy, amit a felszínen látunk.

Ha a leves gyöngyözik, kívülről nem látunk semmit, így van jól, így kell főnie, ez a normális – alszik a vulkán. Ha kicsit feljebb vesszük a lángot, a víz intenzívebben forr, a szelepen finoman illan ki a gőz. Ám ha maximumra vesszük a gázt, sírva, sivítva tör ki, vélhetően nemcsak a gőz, hanem a leves anyaga is.

Vulkán esetében az egész zárt rendszerként is működhet, ha megszűnik az utánpótlás: a magmakamrában ekkor a kristályosodás okozza a gázok kiválását, azaz a buborékosodást.

Ne feledjük a laikus hasonlatot, de adjuk át a szót a tudománynak. Harangi Szabolcs geológust, vulkanológust, az ELTE TTK egyetemi tanárát, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük a vulkánkitörésekről és az Etna mostani aktivitásáról.

Életet ment

A földrengések és a szökőárak mellett talán a vulkánkitörések az emberiséget fenyegető legfőbb veszélyforrások. Hatalmas a szakemberek felelőssége, hogy idejében jelezzék a bajt. Az “idejében” még sok tűzhányó esetén megáll, de hogy pontosan hol, mikor, és milyen intenzitással prüszköli ránk haragját a tűzhányó, azt mai tudásunkkal és technikai hátterünkkel képtelenség előre megmondani.

Mégis, 2010 őszén az előrejelzés több tízezernyi életet mentett meg. A világ még az izlandi Eyjafjallajökull kitörésétől volt hangos – ami egy pillanat alatt leállította fél Európa légiközlekedését – miközben Indonéziában a Merapi csendben készülődött. A hegy felszíne naponta több centivel emelkedett, amiből a helyi vulkanológusok egy hamarosan bekövetkező és a korábbi évtizedekhez képest jóval hevesebb robbanásos kitörést vártak. Időben értesítették a hatóságokat, akik elrendelték a kitelepítést a vulkán közelében.

Az idejekorán kiadott helyes előrejelzésnek köszönhető, hogy nem történt nagyobb katasztrófa, holott tízezrek voltak veszélyben

– hangsúlyozza Harangi Szabolcs.

Szelíden is veszélyes

Az Etna mostani akciójáról készült fotókat és videókat elnézve az embert inkább rabul ejti a látvány, mint hogy a páni félelem lenne rajta úrrá: ez egy lávaömlés, a vulkán szelídebb megmozdulása. Ennek okát tekintve biztos nem állítható, de vélhetően a lávaömlést tápláló magma sekélyebb mélységből törhet fel.

A friss, nagy mélységből érkező olvadék viszont sokkal több gázt tartalmaz, ezek túlnyomása okozza a tűzhányó robbanásos kitörését: több száz méter, akár több kilométer magasba lövell fel a lávaszökőkút és a vulkáni hamu, ami beterítheti a környező településeket. Az Etna az elmúlt hetekben azonban egy másfajta robbanásos működést is produkált.

A lávafolyást nem tartják túl veszélyesnek, akár egész a közelébe is merészkedhetünk. Azonban tudni kell, hogy ekkor is történhet váratlan esemény, mint amiről a március 16-i hírekben is olvashattunk. Egy hirtelen robbanásos esemény következtében 10 ember sérült meg, amikor turisták, vulkanológusok és újságírók közelítettek meg egy veszélytelennek tűnő, lassan előrenyomuló lávafolyamot. A BBC kamerái forogtak:

Ezer fokon nem olvad meg a hó?

Robbanás történt, amit a hó és a láva keveredése okozott. A hó egészen elképesztő módon nem olvadt meg az 1000 Celsius-foknál is forróbb lávától.

Hogy lehet ez? Úgy, hogy a lávafolyam felszínén egy hirtelen megdermedt, kőzetüveges kéreg alakul ki, ami jól szigetel. Ahogy a folyam halad előre, a hó egy része előtte felolvad, azonban a túlhevített hó hirtelen vízgőzzé alakul, ami fehér felhő formájában illan el. Ez még veszélytelen, ám a láva és hó között egy vékony vízgőzréteg alakul ki, ami megakadályozza a felette lévő láva és az alatta olvadékvíz keveredését – az állapot hosszasan fennmaradhat, a láva haladhat előre akár több száz métert is.

A gond akkor kezdődik, ha a vízgőz réteg felszakad, és a láva az olvadékvízzel keveredik: a láva belsejébe jutó víz hirtelen vízgőzzé alakul, ez térfogatnövekedéssel jár, a láva belsejében viszont nincs erre elegendő tér, bekövetkezik a robbanás

– további részletek itt olvashatók a Tűzhányó blogon. Ez történt az Etnán március 16-án, és itt van róla egy látványos videó Kamcsatkáról:

A Hekla lesz izgalmas

Az Etna most a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján még pöfög egy kicsit, folyatja az olvadt kőzetet, majd vélhetően ismét nyugalomra vonul, a közeli – néhány hetes – jövőben nem várható nagy, robbanásos kitörése. Hangsúlyozottan a mostani adatok szerint, mert a helyzet bármikor, napokon belül gyökeres fordulatot vehet, és az eddig nyugodtan folydogáló Etna okozhat azért meglepetést.

A vulkanológus szerint a közeljövőben Izlandra érdemes figyelni, ott a Hekla vulkán produkálhat izgalmas kitörést. Esetében tényleg semmit nem lehet előre jelezni, a kitörés jelei csak fél-egy órával korábban jelentkeznek.

Már 17 éve szunnyad, ami viszonylag hosszú idő a vulkán elmúlt fél évszázados tevékenységét tekintve, miközben a mérések azt mutatják: egyre nagyobb nyomás gyűlt fel alatta, jóval nagyobb, mint a korábbi kitörések előtt.

A Hekla bármikor kitörhet, következményei pedig a józan számítások szerint legalább ahhoz  lesznek mérhetőek vagy akár jóval komolyabbak is lehetnek, amit az Eyjafjallajökull okozott 2010-ben.

24.hu