Az állásfoglalást megszavazó képviselők hangsúlyozták: a korrupció pusztító hatással van az emberi jogok helyzetére, és aláássa az intézmények működését és legitimitását, valamint a jogállamiságot. A képviselők sürgették az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan jogalkotási javaslatot, amely a uniós emberi jogi szankciórendszert kiterjeszti a korrupciós tevékenységekre is.  
    Az elfogadott dokumentum javasolja azt is, hogy a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban vezessék be a minősített többségi szavazást, mivel ez vélhetően hatékonyabbá tenné a végrehajtást, továbbá be kell vonni a "civil társadalmat" a különböző esetek értékelésébe.  
    A képviselők mindemellett elítéltek minden olyan ellenszankciót, megtorló intézkedést, amelyet harmadik országok vetnek ki olyan uniós intézményekre, uniós parlamenti képviselőkre amelyek és akik fellépnek a szankcióval sújtott országokban tapasztalható emberi jogi jogsértések miatt.
    Az EU múlt decemberben fogadott el általános szankciórendszert az emberi jogi jogsértésekkel szemben. A szankciórendszer az 2012-ben életbe lépett amerikai Magnyitszkij-törvény mintáján alapul, amely orosz tisztségviselőkkel szembeni ilyen jellegű - korrupció miatt kiszabott - szankciókról rendelkezett, majd később az egész világra kiterjesztette az eredetileg csak Oroszországra korlátozott jogszabály hatályát.
     Az uniós döntés lehetővé teszi, hogy az Európai Unió beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtson az emberi jogok súlyos megsértéséért felelősnek tartott állami és nem-állami szereplőket és szervezeteket. (MTI)