h i r d e t é s

"Az ellenzék győzelme hatályon kívül helyezheti a jogsértő módon elfogadott alkotmányt"

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam

"Az ellenzék győzelme hatályon kívül helyezheti a jogsértő módon elfogadott alkotmányt"

2020. augusztus 15. - 06:25

 

Az ellenzék győzelme esetén, hatályon kívül helyezheti a jogsértően elfogadott alkotmányt, és a legtöbb kétharmados törvényt is – nyilatkozta a Hírklikknek Elek István.

A kép illusztráció! - Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency

A rendszerváltó politikus szerint, erre azért van szükség, mert a jogsértő módon elfogadott törvényekkel a Fidesz lényegében megfosztotta jogaitól a magyar társadalom ellenzékre szavazó részét. Az ellenzéki pártok kötelessége lesz tehát a jogállamiság helyreállítása, amire közös programot készíthetnek; túl azon, hogy megállapodtak abban, hogy 106 egyéni körzetben közös képviselőt állítanak, és közös listán indulnak. Az ellenzéknek fel kell készülnie egy új rendszerváltásra. Ki kell vizsgálni azt is, hogy a politikai döntéshozóknak milyen büntetőjogi felelősségük van a botrányos közbeszerzésekben, illetve abban, hogy az ország felétől elrabolták a szabadságot. Elek István az ellenzéki program további feladatairól is beszélt.

Azt tudjuk, hogy a 106 választókörzetben közös jelöltet állítanak, illetve közös programot fogalmaznak meg Orbán Viktor megbuktatására. Önnek mi a véleménye a megállapodásról?

Végre egy újabb bíztató lépés! Már az őszi önkormányzati választás sikere után azt gondoltam, hogy megtörtént a lélektani áttörés, mert az együttműködést visszajelezte a választási siker. Már akkor is arra számítottam, hogy azonnal megkezdik a felkészülést a következő országgyűlési választásokra. Közös programot készítenek, s közben egyértelművé teszik, hogy minden választókerületben egyetlen ellenzékit indítanak, közös lista lesz. Amikor indokoltnak látják, közös lesz a miniszterelnök-jelölt is.

Végül ez történt, ha lassan is, de megállapodtak mindabban, amit ön is fontosnak tartott. Mégis elégedetlen?

Igen, mert már előrébb is járhatnánk, ha nem kezdenek felesleges vitába, üzengetésbe a listák számáról, a közös jelöltek kiválasztásának módjáról. Illetve a meghirdetett országos együttműködés helyett, az önkormányzatokban különféle lokális politikai ügyek miatt, egymásnak ugrottak. Mindez nehezíti azt, hogy az ellenzék társadalmi bizalmat halmozzon fel! Márpedig most erre van a legnagyobb szükség. A választóknak azt kell érzékelniük, hogy az ellenzék tényleg elszánt, hogy minden eszközt felhasznál a tervezett rendszerváltás érdekében, illetve mindent ennek rendel alá.

Ebben a pillanatban úgy látom, amire vártunk végre most megtörtént! Megszületett a várt deklaráció, elkezdődhet a rendszerváltás programjának megtervezése. Azt pedig már eddig is ígérték, hogy minden választókerületben egyetlen jelöltet állítanak. Még a Jobbik is jelezte, hogy nyitott a közös lista állítására, illetve egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt kiválasztására is. Innentől legalább nincs elvi akadálya az együttműködésnek, ami alapja lehet az újabb rendszerváltásnak. A következő lépésben ki kellene alakítani egy olyan egyeztető szervezetet, amelynek segítségével elindulhat a programkészítés, miközben minimalizálni is lehet az elkerülhetetlen konfliktusokat.



Elek István magyar újságíró, kritikus, közíró, politikus. Az 1980-as években a József Attila Kör vezetőségi tagja és több vidéki lap szerkesztője, valamint a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja. 1990 és 1994 között előbb MDF-es, majd fideszes országgyűlési képviselő. 2002 és 2004 között a Heti Válasz főszerkesztője. ( wikipedia)

Gondolja, hogy a kicsit fásult újságolvasó is "belelátja” az ellenzéki egyezségbe, hogy itt nem csak Orbán elzavarásáról, hanem egy új rendszerről van szó?

Igen, mert szerintem az ellenzék a választópolgárok számára is világossá teszi majd, hogy a politikai pártok a rendszerváltásra szöveteznek. Remélem, a tárgyalásokat a legnagyobb nyilvánosság előtt folytatják majd. Ez azért is nagyon fontos, hogy a közvélemény tisztában legyen a tét nagyságával. Illetve azért is fontos a nyitottság, hogy minél több szakmai, vagy civil szervezetet is be tudjanak vonni a programkészítő munka támogatásába.

Miközben tehát elkezdődhet a rendszerváltás előkészítése, van-e még szükség arra, hogy a képviselők bejárjanak a regnáló rendszer parlamentjébe?

Már hónapok óta mondom, hogy másként kell politizálni. Nem szabad feladni semmilyen rendelkezésre álló politikai eszközt sem. Továbbá élni kell a parlament által biztosított nyilvánossággal, a közönség megszólításának lehetőségével. Az országgyűlés – ha korlátozott mértékben is – erre még alkalmas lehet. Ugyanakkor nem kell úgy viselkedni, mintha egy demokráciában lennénk, s a kormány előterjesztéseihez tenne megjegyzéseket az ellenzék. Azt javasoltam már korábban is, hogy a frakciók egy képviselője maradjon bent a parlamentben, mintegy szimbolizálva, hogy az ellenzék figyeli: mit művelnek a kormány képviselői a törvényhozás épületében. A többiek viszont dolgozzanak a programkészítésen, vagy a pártszervezésen.

Mindez jelzi azt, hogy az ellenzék a meglévőt nem tekintik normális demokráciának, s elfogadható parlamenti rendszernek. Ugyanakkor mégiscsak jelen vannak, a legszükségesebb mondanivalójuknak hangot adhatnak, vagy élnek a napirend előtti felszólalás lehetőségével. Viszont nem viselkednek úgy, mintha egy demokrácia parlamentjében lennének.

Azt tudjuk, hogy az ellenzék nagyon sokszínű. Képes lehet-e egy közös program létrehozására?

Ezért hangsúlyoztam eddig, hogy rendszerváltó program készítését várom. Nem az egymástól eltérő értékrendszerű pártok versengésére kell készülni, hanem a demokraták és az autokraták küzdelmére. Ezért van szükség a rendszerváltás programjára. Mindenkinek fel kell sorakozni azért, hogy a kialakuló diktatúrával szemben, vissza lehessen állítani a normális liberális demokráciát, tehát a fékek és ellensúlyok rendszerét. Véget kell vetni annak a szörnyű korrupt rendszernek, amelyet az állam csúcsairól vezényelnek. S persze arról is nyíltan kell beszélni, hogy a hatalomba készülők számon fogják kérni mindazt, ami az elmúlt időszakban történt. Végül ki kell vizsgálni, hogy ki a felelőse a lopakodó államcsínynek, kik azok, akik alkotmányellenesen, kizárólagos hatalomra törekedve számolták fel Magyarországon a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Vagyis a rendszerváltás programja mindenek előtt a jogállam helyreállításának programja, amihez az ellenzék felhatalmazást kér a magyar néptől?

Igen! Úgy gondolom, hogy ezekben a dolgokban nagyon egyszerűnek látszik a megegyezés. De ezen felül, a legfontosabb szociális-, egészségügyi-, vagy oktatáspolitikai kérdésekben is egyezségre lehet már jutni. Tehát nem csak a jogállam, a politikai demokrácia intézményeinek helyreállítására kérjenek felhatalmazást. Világossá tehetik, hogy a társadalmi, a gazdasági, egészségügyi, valamint szociális kérdésekben is van egy olyan közös nevező, amiért a magyar választó érdekében, vállvetve küzd minden ellenzéki párt. Szükség van arra, hogy mindenki érezze a rendszerváltás előnyeit.

A teljes ellenzék felsorakozott a kormány, vagyis a Fidesz-KDNP "egypártrendszere” ellen. Ilyen szituáció még nem volt a rendszerváltás óta. Hasonlít ez a’90-es rendszerváltáshoz?

Igen, ezért kell most visszanyúlni a rendszerváláshoz, hogy próbáljuk meg a demokratikus berendezkedés ígéreteit – egy tízéves katasztrófa után, tanulva az elmúlt 30 év tapasztalataiból – a korábbinál jóval okosabban, felkészültebben, immár 2022-ben közösen valóra váltani. Ezért van szükség egy új rendszerváltásra.

2010-ben a fülkeforradalomra épülő puccs is egy rendszerváltás volt?

Ezt nem is tagadja Orbán Viktor, 2010-ben, hatalomra kerülésük után, ők is egy rendszerváltást csináltak. Leváltották a kicsit nehézkesen működő demokratikus rendszert, de ahelyett, hogy a hibáit kijavították volna, átalakították autoriter kormányzássá. Ezt a hatalmat kell leváltani a következő választáson! Szükség van új, arányosabb választási törvényre is, mert a Fidesz által elfogadott a mai rendszer alapja és fenntartója. Illetve szükség van a médiarendszer átalakítására, ami ugyancsak az ellenzéki pártok programjának sarokköve lehet.

Gondolja, hogy ha helyreáll a jogállam, akkor utána új választást írhatnak ki?

Igen, ha elvégezték, amire vállalkoztak. Azonban amíg a rendszerváltó lépések tartanak, addig együtt kell működni, amire szerintem képes lesz a mai ellenzék. Utána már minden párt visszatérhet saját eredeti programjához. Ne felejtse el, hogy ’89-ben az állampárt legyőzéséhez is együtt tudtak működni az eltérő világnézetű pártok. Most ugyanerre van szükség.

Gondolja, hogy az egykori rendszerváltó politikusok – köztük ön is – újra csatasorba kellene, hogy álljanak?

A rendszerváltóknak van egy sajátos felelősségük, független attól, hogy az egykori kormánypártokban, vagy az ellenzék soraiban politizáltak. Ki kellene állniuk a demokrácia helyreállítása érdekében, végül is a közös vállalkozásunk került veszélybe az elmúlt tíz évben. Ha nem is akarnak párt-politizálni, úgy érzem, kötelességük kiállni a demokratikus elköteleződés mellett.

Egyébként a rendszerváltáshoz képest, az a különbség, hogy a következő választáson az ellenzéknek legalább kétharmados többséget kell szereznie, különben nincs rendszerváltás. Van erre esély?

Valóban szükség van minél nagyobb többségre, mert annál biztosabb lábakon áll majd a kormányzás. De ha igazunk van – Vörös Imrének és társainak – a mai kormány alkotmányellenes módon államcsínyt követett el. Továbbá a mai alkotmány által is tiltott módon, kizárólagos hatalomgyakorlásra törekszik, miközben felszámolja a demokráciát. Vagyis Orbán demokráciát leépítő minden lépése illegitimnek tekinthető. Beleértve a 2014-ben megtartott minden választást, illetve az azóta elfogadott jogszabályokat is törvényellenesen fogadták el. És mert az egyszerű többséget szerzett kormánynak is van mozgástere, az illegitim folyamatban született törvényeket egyszerűen hatályon kívül kell helyezni; köztük a kétharmados törvénymódosításokat, de az alaptörvényt is. Hisz' a Fidesz 2013 után Magyarországon szisztematikus módon felszámolta a jogállamot. Kizárólagos hatalmat épített ki, ezek a törvények illegitim módon születtek.

Biztos benne, hogy a sima többséggel visszaállítható a jogállam?

Igen, s ezt az álláspontot jó lenne, ha minél hamarabb az ellenzék is képviselné. Ugyanis a témában megnyíló vita fontos mozgósító erő is lehetne, másrészt gyengíthetné a kormányerők monolitikus egységét. Tehát fontos lenne, ha az ellenzék már most nyílt kártyákkal játszana, s közölné, hogy az alkotmánysértések miatt, a demokráciát leépítő törvényeket egyszerű többséggel hatálytalanítani fogja. És ehhez ragaszkodni kell!

Tud-e egy ilyen programra reagálni a Fidesz? Látjuk, hogy körülöttünk a diktatúrák szemrebbenés nélkül elcsalják a választást. Ilyen érzésünk már nekünk is lehetett 2018-ban. Az tehát a kérdés, hogy meddig tart a diktatúra hatalma?

Nyilvánvalóan mindent megpróbálnak majd, új kamupártokat kreálnak, vagy igyekeznek befeketíteni az ellenzék pártjait, tehát kommunistáznak, fasisztáznak majd. Épp ezért, követelni kell a másik Magyarország jogainak érvényesülését, tiltakozni kell a közszolgálati média kisajátítása, az ellenzék kirekesztése ellen. Tehát a politikai egyenlőségért meg kell indítani a küzdelmet, s jelezni, hogy az ellenzék egyenlőtlen feltételek mellett indul a választáson. Mindent meg kell tenni a választási győzelemért, majd a békés hatalomátvételért.

Mindez azért nehéz, mert ha igaz, hogy a törvényeket megsértve vezette a Fidesz az országot, s a korrupciót is felülről szervezték, akkor itt büntetőjogi felelősségre vonásra is lehet számítani.

Így van, erről is beszélnie kell az ellenzéknek, hogy legyen világos a választóknak: mely törvényekre hivatkozva, milyen büntető eljárásokat tart célszerűnek az ellenzék. Az ugyanis nem kétséges, hogy bizonyos törvénysértő cselekmények büntetőjogilag kezelendők. Tisztázni kell, hogy az érvényben lévő törvények alapján, hogyan lehet a korrupt módon kiáramoltatott pénzeket visszaszedni. És milyen büntetőjogi felelőssége van a kétes hírű, botrányos közbeszerzésekben a politikai döntéshozóknak, akik az országtól elrabolták a szabadságot is. Vagyis, akik a politikai egyenjogúságától – alkotmányellenesen, kizárólagos hatalomra törekvéssel – megfosztották a magyar társadalom nem kormánypártokra szavazó részét. Ez ugyanis nem egyszerűen politikai felelősség, hanem szigorúan büntetőjogi.

hirklikk.hu


 

h i r d e t é s