Dugovics Titusz, a hős magyar várvédő önfeláldozása része a magyar hősmitológiának. A legendák szerint Nándorfehérvár 1456-os ostrománál a mélybe vetette magát, méghozzá egy törökkel. A jelenet pedig valószínűleg a retinánkba is égett, hiszen Wágner Sándor 1853-ban megfestette a jelenentet, amely a legtöbb magyar történelemkönyvben szerepel.

A magyar katona önfeláldozása először amúgy Antonio Bonfini történetírónál jelenik meg, majd később, a 19. században Döbrentei Gábor akadémikus "azonosítja be" a hőst, így a romantika időszakában a történet nagyon népszerű lesz. Később azonban kiderül, hogy a Dugovics család egyik tagja egy hamis oklevelet koholt a sztorival, hogy ezzel bizonyítsa családja nemesi származását akkor, amikor azt kétségbe vonták.

A történet valóságalapját amúgy már az 1900-as években kétségbe vonták, a történészek pedig az 1990-as évektől foglalkoztak vele behatóbban.

A történet pedig azóta is virul, pedig Dugovics Titusz nem is létezett. Ennek ellenére a Bonfininél megjelenő történet, miszerint egy magyar hős a mélybe vetette magát a magyar történelem egyik legfontosabb csatájában, megtörténhetett. (Újkor, Wikipedia) / Promotions