h i r d e t é s

Az égbe törnek a hazai gyümölcsárak

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Az égbe törnek a hazai gyümölcsárak

2020. szeptember 14. - 12:32

 

Egyre többeknek megfizethetetlen az alma, a körte, a szilva és a többi kora őszi vitaminforrás. Nem lehet azonban mindenért az idei mostoha időjárás okolni.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal(!) drágult. Az emelkedés minden korábbi időszaknál meredekebb és ebben az évben tovább gyorsult. Elsősorban a nyomorban élők, a szegények, a kisnyugdíjasok számára elérhetetlen a kilónként 880 forintos körte, a 600-800 forintos alma, vagy a nagyjából hasonló áron kínált őszibarack. A csemegeszőlőt is többnyire 500 forint körüli áron adják a piacokon, de nagy élelmiszerláncokban sem olcsóbb. A banán viszont akciósan már 300-ért is lehet venni. A termelők állítják, nem ők felelősek az irdatlan drágulásért, még ha nőttek is az átvételi árak. A kereskedők szintén hárítanak: ők is magas áron kapják a felvásárlóktól, igaz a különadót szétterítik az áruházláncok.

A nyugat-európai fogyasztói kosarakban átlagosan 20 százalék alatt szerepelnek az élelmiszerek. A magyaroknál ez az arány jóval 20 százalék fölött található, de a legszegényebbeknél a 30 százalékot is meghaladhatja. A magas élelmiszerárak tükröződnek az augusztusi nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt inflációban is, ami 4,3 százalék volt, és szinte minden hónapban magasabb, mint a hivatalos pénzromlás üteme. 

A drágulához kétségkívül köze van az idei mostoha időjárásnak, de nem lehet mindenért az égieket okolni. A májusi fagy alaposan megtépázta a virágzó alma, szilva, cseresznye, meggy és legfőképp a kajszi barackfákat – mondta a Népszavának Vári Attila. a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) szaktanácsadója. A legsúlyosabb kárt a kajszibarack ültetvények szenvedték el, ahol 70-100 százalékos terméskiesés is előfordult. Ez az ezer forintos, vagy afölötti árakban is megmutatkozott.

Egy 3-4 napos mínusz 4-6 fokos faggyal a korszerű ültetvények sikeresen megküzdhetnek, de még az elöregedett kertekben is van esély a termés megvédésére, de a májusi fagy túlságosan sokáig tartott és a hőmérséklet is túl alacsonyra süllyedt. Sem a füstölés, sem a párásítás, sem a vegyszeres kezelés nem bizonyult elegendőnek. A tavaszi fagy a legnagyobb veszteségeket az alföldi kertekben és a csonthéjas ültetvényeken okozott.

Ha ez nem lett volna elég, május végén, június elején beköszöntött a „monszun” esőzés, ami főleg a cseresznyénél és a meggynél okozott gondot. A kocsánynál összegyűlt csapadék miatt a gyümölcsök megrepedeztek, és ezeket étkezési céllal már nem lehetett értékesíteni. A jó termést ígérő szamócaszüretet is az esőzés akasztotta meg. Sok helyen a földeken rohadt meg a termés.

Vári Attila szerint azonban mindezzel együtt sem a termelők lökték ilyen magasra az árakat. Igaz, például az étkezési alma esetében idén 200 forint plusz áfáért vették át a kereskedők a gyümölcsöt a termelőktől, a tavalyi 100 forint helyett, de ez a polcokon már átlagosan 700 forintért jelenik meg. A piacokon pedig gyakran, ha egyáltalán van, szintén ennyiért, vagy még drágábban kapható. Most még az európai almapiacot meghatározó 3,3-4 millió tonnás lengyel alma sem tarthatja kordában a magyar árakat, mert ott is pusztított a fagy, és legföljebb jó közepes termés várható. Ráadásul a több mint 600 ezer ukrán mezőgazdasági idénymunkás töredékére számíthatnak a lengyel gazdák, ami a béreket feljebb tornázta. Ha sokkal kisebb mértékben, de a magyar termelőket is érintette a vendégmunkások elmaradása, s ez itthon is megdrágította a munkaerő árát. A növényvédőszerek, a műtrágyák, a különféle importanyagok, a gyenge forint miatt nagyjából 30-40 százalékkal növelték a költségeket.

Még a szeszélyes időjárás sem okozott volna ekkora terméskiesést, ha a korszerű ültetvények lennének többségben, de erről szó sincs. Igaz, az elöregedett gyümölcsösök aránya évről évre csökken, de még jelentős az arányuk. Ezek elsősorban a feldolgozóipar számára termelnek, de így is csak a támogatásokkal képesek talpon maradni.

Bár sokan fejlesztették az ültetvényeiket, de még többen lettek volna, ha a vidékfejlesztési programok ültetvénykorszerűsítési pályázatai nem lettek volna túlságosan bürokratikusak és sokak számára teljesíthetetlenek a feltételek, mint a kötelezően előírt jégháló, ami hektáronként elérheti az akár 10 millió forintos költséget is. Egy intenzív ültetvény ráadásul fajtától függően 2-4 év mire termőre fordul és addig csak viszi a pénzt az ültetvény ápolása, a növényvédelem. Aki nem vállalhatja a szakaszos fejlesztést, az inkább lemond a korszerűsítésről – jegyezte meg Vári Attila.  

Évek óta hangoztatják a szakemberek, hogy az eddigieknél megfontoltabban kellene az ültetvényeket telepíteni. Az alföldi régiókban óvatosabban kellene a fagyra érzékenyebb fajokkal kísérletezni. Ebben legalább történt előrelépés. A telepítést engedélyező szakigazgatási hivatalok a telepítési tervre mondhatja, hogy nem javasolja a fagyjárta területre arra érzékeny gyümölcs telepítését, de a talajviszonyokat is figyelembe veszik. Létezik egy viszonylag áttekinthető kataszter rendszer, amiből a termelők tájékozódhatnak, hol, mit engedélyez a hatóság. A támogatási rendszer is meghatározza, hogy mely megyékben mely gyümölcsök telepítését támogatják. Természetesen a gazda saját felelősségére próbálkozhat, de akkor azt kockáztatja, hogy nem jut támogatáshoz – mondta Vári Attila. (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s