Raskó György a Népszavának beszélt arról, hogy ugyan más európai országban sem olcsóbbak a termékek, de az élelmiszerárak emelkedésében Magyarország kiugró teljesítményt nyújt. Míg az uniós átlag 13,9 százalék, Magyarországon 35 százalék jelenleg az élelmiszerárak inflációja. Szerinte az ársapkának egyértelműen piactorzító hatása van, a hatósági áras farhát miatt kerül többe a fogkrém is.

A Pulzus Kutató felmérése szerint már óriási teher a bevásárlás egy négytagú családnak, sokan 50-80 ezer forinttal többet hagynak a boltban havonta, mint egy évvel korábban. Sok vásárló már nem a korábban megszokott minőséghez és márkákhoz ragaszkodik, megindult az úgynevezett lefelé vásárlás, amikor előtérbe kerülnek a sajátmárkás és az akciós termékek.

A mezőgazdasági alapanyagok termelési és feldolgozási munkafolyamata is nagyon erősen energiaigényes – mondta.

„Gondoljunk csak a műtrágyára, aminek négyszeresére, vagy a növényvédő szerekre, amiknek duplájára ment fel az ára. A gázolaj, a gáz, az áramszámla az állattenyésztésben és a kertészetben igen jelentős költségtényező. Az energiaárak ugrásszerű emelkedése szinte azonnal beépült a termelési költségekbe, így aztán a termelő is magasabb áron kalkulál az értékesítéskor. Ez az egyik oka a drágulásnak.” 

Csak ez önmagában egy év alatt 18-20 százalékkal járult hozzá az árnövekedéshez. És itt jön képbe az ársapka. Azt mondja a termelő a kereskedőnek: ha a sertéscombot tőlem csak ennyiért tudod megvenni az ársapka miatt, rendben, megegyeztünk, de a karajt viszont tíz százalékkal drágábban adom el neked. Hasonlóan gondolkodik a kereskedő is, csak ő már a vásárlók felé – tette hozzá. A cukor miatti veszteséget például a mosópor felárazásával hozza be.

„Ha mindez nem lenne elég, akkor ott a következő döntés a kormánytól, ez pedig az év közepén életbe lépő, a kereskedőkre kivetett extraprofitadó. Ezt az árbevétel alapján kell elszámolni, csakhogy az árbevétel növekedése, ami a magasabb árak miatt keletkezik, nem jelenti a profit növekedését is.” 

Jövőre az ideinél is nagyobb lesz az infláció – mondta Raskó György, aki szerint ezt a folyamatot valamilyen formában hűteni kellene, de az egészen biztos, hogy ehhez nem az ársapkás termékek körének bővítésén keresztül vezet az út. 

Raskó György szerint ennek a folyamatnak az fog majd gátat vetni, amikor az emberek nem veszik meg az egyes termékeket. Az infláció visszahúzódásának ez az egyetlen lehetséges eszköze.

„Gondoljuk csak bele: az a tortaszelet, ami néhány hónapja 400-500 forint, volt, most 1100-1200 forint. Mondjuk, egy apának az volt a szokása, hogy minden vasárnap tortával kedveskedik a gyerekeinek és a feleségének. Mindig hat szelet tortával tért haza. Fizetett érte 3000 forintot. Ma mindezért 7000-et hagy ott a cukrászdában. Az nagyon sok pénz. Mit tesz? Nem vesz tortát, vagy legfeljebb csak kettőt. És ha a kereskedő tovább emeli a torta árát, az apuka azt a kettőt sem veszi meg. De nemcsak ez az apuka tesz így, hanem egyre többen. És akkor már nincs hova és nincs miért emelni az árakat" – fogalmazott a szakember. (Hírklikk)