h i r d e t é s

Árnyékra vetődik Orbán és szövetségese, ha vétóznak

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Árnyékra vetődik Orbán és szövetségese, ha vétóznak

2020. december 06. - 07:16

 

Érdemes-e Lengyelország és Magyarország miniszterelnökének háborúba keverednie európai uniós kollégáival azzal, hogy megvétózzák az EU-s költségvetést és helyreállítási alap elfogadását? - tehetjük fel a kérdést, és ismerve az EU működését nyugodtan válaszolhatjuk, hogy nem.

A kép illusztráció! - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Newton törvényei és az Európai Unió működése között találnak párhuzamot a The Econmist, a világ legtekintélyesebb gazdasági hetilapjának szerkesztői az uniós költségkeretek lengyel-magyar vétólehetőségét elemző cikkükben. Az első törvény kimondja, hogy minden test nyugalomban marad vagy megtartja egyenes vonalú egyenes mozgását, amíg valamilyen kölcsönhatás ennek megváltoztatására nem kényszeríti. Az EU ebben a hasonlatban az egyenes vonalon egyenletesen mozgó tárgy, amire a koronavírus-járvány és a jogállamiság rendszeres sérelme a tagállamokban olyan hatást gyakorolt, hogy megváltoztatta mozgását.

Úgy tűnik, a lengyel és a magyar kormány feje nem gondolt a fizika törvényeire, amikor elindította támadását az ellen, hogy az új uniós költségvetés és a helyreállítási alap kifizetéseit a jogállami normák betartásához kössék. A tehetetlenségi erőről van szó, miszerint ha egyszer valami elindul, nehéz megállítani. Az Economist szerkesztői megállapítják, hogy a két kormány keveset tehet a jogállamisági normák elfogadtatása ellen, mivel ahhoz kétharmados többségre lenne szükségük. Ezért a költségvetési pakkot támadták meg vétófenyegetésükkel, így próbálják kierőszakolni a nekik nem tetsző részt kihagyását vagy felvizezését.

Mi van mögötte?

A fizikában és a politikában is fontos kérdés, milyen háttere van egy jelenségnek. Elvileg jó ötletnek látszik túszul ejteni az egész uniós költségvetést a jogállamisági kritérium kiciánozása érdekében, a gond csak az, hogy a két miniszterelnök ezzel saját országát is túszul ejti. Az uniós támogatások 2019-ben a lengyel GDP 4,5 a magyar bruttó hazai termék három százalékát tették ki.

Ez azonban csak a kisebb gondjuk, a nagyobb, hogy Newton harmadik törvénye szerint minden erőhatással szemben érvényesül egy azonos nagyságú ellenhatás, ami ez esetben azt jelenti, hogy más uniós tagországok vezetői is vétóval fenyegethetnek arra az esetre, ha nem lépne érvénybe a jogállamisági követelmény. Vagy esetleg kifogásolhatják, hogy a szabályozás nem elég szigorú, például nem követeli meg a tagállamoktól az LMBT kisebbségek jogainak garantálását.

Fordulna a kocka

Amit nem vesz figyelembe a lengyel és a magyar kormányfő az az, hogy politikai tehetetlenségi erő őket segítené azt követően, hogy a jogállamisági követelmény életbe lépne. Bármilyen erre hivatkozó büntetést, pénzmegvonást kétharmados többséggel kellene ugyanis elfogadnia az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak, ám ez aligha jöhet össze. Lengyelország és Magyarország ugyanis nincs egyedül azzal, hogy tartania kell egy ilyen döntéstől. Így számos tagállam vezetője vélhetően a viszonosság reményében nem szavazná meg más országok megbüntetését.

Bulgáriában tömegtüntetésekhez vezetett a virágzó korrupció. Máltán és Szlovákiában a politikai elit viselt dolgait leleplező újságírókat gyilkoltak meg. Ciprus uniós állampolgárságot osztogat jó pénzért. Horvátországot a menekültek bántalmazásával vádolják. A történet vége az, hogy felesleges szívózni a vétóval, mert a kifogásolt szabályt úgysem lehet alkalmazni. Ez is egy régi jó EU-s módszer: szabályozásban kemény az unió, a szabályok végrehajtásában viszont puha. (napi.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s