Január 17-én óriási vihar volt a Balti-tenger partján, a szél elérte a 82 kilométeres óránkénti sebességet. Mindez elég volt ahhoz, hogy a vihar felkavarja a tenger mélyén lerakódott törmeléket, benne a megkövesedett fagyantából keletkezett féldrágakövekkel.

Ezek tehát nem a színe alapján szürke borostyánnak is hívott ámbrák, amelyeknek értéke az aranyéval vetekszik és kicsit profánabb módon keletkezik: az ámbráscet hányásából. (Szabad Európa)

Hálóval próbálják megtalálni a borostyánt a kincsvadászok

A szerencsésebbeket aranysárga, áttetsző féldrágakövek kárpótolják azért, hogy órákon át gázoltak, merültek és halászgattak hálójukkal a hideg vízben

2021. júniusi felvétel egy kalinyingrádi borostyánfeldolgozó üzemről. A borostyán megkövesedett fagyanta, amely több tízmillió év alatt, a föld vagy a tenger mélyén drágakőszerű darabkákká préselődik. Olyan területeken található, ahol egykor a fenyőfákhoz hasonló őskori növények nőttek

Borostyán nyaklánc. A karamellás színű féldrágakövet mindig nagy becsben tartották

A Kalinyingrád térségében található Pionerszkij strandon január 18-án lefényképezett borostyántörmelék. Becslések szerint a világ kitermelhető borostyánjának mintegy kilencven százaléka Kalinyingrádban található

Törmelékkel teli hálóval sétál egy kincskereső a partra január 18-án. A Balti-tengeren a viharok által felkavart borostyán összegyűjtése évszázadokra nyúlik vissza. Egy, az 1600-as évek elejéről származó térkép, amelyen a képen látható strand is szerepel, megjegyzi, hogy "amikor északi szél fúj, itt borostyán gyűlik össze

Borostyánvadászok egy 2017. októberi vihar után Kalinyingrádban. Egy pionerszkiji rendőr a Szabad Európának telefonon elmondta, hogy a nehézgépek, például a vízsugarak használata tilos, kézzel, hálókkal lehet gyűjtögetni vihar után a borostyánt

"Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036."