A magyar társadalomban volt néhány olyan dolog, ami nem ki és megbeszélten, de tabunak számított. Az egyik ilyen volt a HALÁL. Andy Vajna halálának kapcsán olyan szintű okádás indult meg a facebookon, amelyet szóvá kívánok tenni. Én vagyok talán az utolsó, aki Andy Vajnát meg szeretné védeni, azonban mint ember, magam előtt szégyelleném magam, ha ezt a förmedvény áradatot nem tenném szóvá. Az, hogy ki mit tettaz életében, vagy isten ítélőszéke, vagy a földi világban előbb vagy utóbb megítélésre kerül, azonban az, hogy egyesek magukból kifordulva a halotti kultuszunktól meglehetősen eltávolodva kígyót-békát kiáltozzanak, vagy böfögjenek mégiscsak méltatlan.

Andy Vajna nem akart egy szerethető képet közvetíteni a társadalom felé, sajátos életet élt sajátos felfogásba, olyan allűrjei voltak, amelyek nem szokványosak a magyar társadalomban.

Andy Vajna nem akárki volt, életműve a hazai megítéléstől függetlenül teljes, mindent maga ért el, nem örökölt, nem kapott ajándékba semmit.

1956-ban egyedül menekült el Magyarországról, de később a családja tagjaival Los Angelesben találtak ismét egymásra. A Kaliforniai Egyetemen tanult, tanulmányait végül nem fejezte be.

A Távol-Keleten kezdte tevékenységét: először fodrász és parókakészítő volt, aztán mozik működtetésével és filmforgalmazással foglalkozott. A Panasia Film (Hongkong) eredményesen működött, így megteremtődött a terjeszkedés lehetősége.

Az 1970-es évek középén Cannes-ban ismerkedett meg későbbi üzlettársával, a libanoni Mario Kassarral. 1976-ban Kassarral közösen megalapította a Carolco Pictures céget, amely hamarosan mamutvállalattá fejlődött, s a világ legbefolyásosabb forgalmazói sorába emelkedett.

1982-től hívta életre az Amerikai Filmpiackutató Társulást, elnöki posztját maga foglalta el. Produceri filmográfiája A csendestárs című alkotással kezdődött. A listán számos világsiker, kedvelt szórakoztató produktum, modern művészi érték található.

Magyarságát őrizve kapcsolatot tartott a hazai filmélet szereplőivel, tevékenyen hozzájárult az 1996-os októberi filmes magyar világtalálkozó előkészítéséhez. Gesztusnak tekinthető az is, hogy Budapesten forgatták az Evita című Vajna-szuperprodukció számos jelenetét. A nemzetközi filmes gyártók nem láttak túl sok fantáziát a Saul fia forgatókönyvében, nem is támogatták azt, Vajna megérezte, hogy valami különleges és felforgató erejű kreatív anyagot kapott, így a Filmalap támogatásával el is készülhetett Magyarország második Oscar-díjas nagyjátékfilmje 2016-ban. Aztán egy évvel később rövidfilm kategóriában Deák Kristóf Mindenki című alkotása nyert, és akkor még nem beszéltünk a 2017-ben az Arany Medve-díjas Testről és lélekről című Enyedi-alkotásról, ami végképp felrakta a magyar filmet a nemzetközi filmes szakma első vonalába. Halkan jegyezzük meg, hogy Enyedi Ildikó számos filmtervvel állt elő az elmúlt húsz évben, de a Vajna-féle Filmalap kellett ahhoz, hogy végre 1998-as Simon mágus után filmet forgathatott. Vajnának elképesztően jó szimata volt a sikerhez, érezte a siker kellemes, pezsgő és tűzijáték illatát, de tisztában volt azzal is, hogy milyen nehéz a sikerhez vezető út. 2006-ban ő volt a producere minden idők legsikeresebb 1956-os témájú magyar filmjének, Goda Krisztina professzionális alkotásának, a Szabadság, szerelemnek, ami a tizenévesek számára is átélhetővé a forradalmat.

Volt azonban egy másik arca is ami nem volt szeplőtlen, az IRS (Internal Revenue Service – az Egyesült Államok adóhatósága) tizennégy éven át vizsgálódott Kassar és Vajna offshore manőverei után, melyek megállapítása (kamatmentes kölcsönökből házak, festmények vásárlása, szerencsejáték-veszteségek kiegyenlítése) miatt a Carolco részvényesei kollektív keresetet nyújtottak be. A részvényesek Kassar elleni pere végül egyezséggel zárult, Vajnánál összesen 11 milliót minősített kölcsön helyett (adóköteles) jövedelemnek az IRS. Az IRS megállapítása szerint Vajna és Kassar – a kettejük és/vagy családtagjaik által birtokolt – offshore cégeken keresztül 1988-90 között együttesen 75 százalékos Carolco-részesedést adtak el összesen 286 millió dollárért, ami után nem adóztak az Amerikai Egyesült Államokban. Vajna ügye végül 2001-ben zárult: a követelt 41,1 millió helyett - ebből 33,7 adóhátralék, 7,4 millió büntetés - 6,5 millió dollár adóhátralékot fizetett. Ügyeinek súlyát a filmtörténet két leghosszabb auditja és adócsalási vizsgálata jellemzi.

Nem ült a babérjain, 2007-ben Demján Sándorral közösen megnyitott a Korda filmstúdiót Etyeken, majd a Fidesz 2010-es győzelme után egy évvel kinevezték filmügyi kormánybiztosnak, és a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozása az ő ötlete volt. A Vajna-korszakban a Nemzeti Filmalap által támogatott magyar filmek több mint 130 nemzetközi díjat nyertek el.

Andy Vajna: 
Díjak, elismerések:
1986 People’s Choice Award: Rambo-Első Vér
1990 Arany Medve Díj (Berlini Nemzetközi Filmfesztivál): Music Box
1996 Golden Globe: Evita
2010 10. Los Angelesi Magyar Fimfesztivál: Életműdíj
4 Oscar-díj jelölés a Nixon című filmért (Cinergi Pictures)
6 technikai Oscar-díj a Rambo, Terminator és Az emlékmás című filmekért. 

Tiszteletre méltó életpálya kár, hogy belekeveredett a NER-be és ezáltal megosztó lett a személyisége.

Nyugodjék békében!