fbpx Alkotmányozási kényszer van! | CIVILHETES

h i r d e t é s

Alkotmányozási kényszer van!

Olvasási idő
10perc
Eddig olvastam

Alkotmányozási kényszer van!

2021. március 24. - 11:08

 

Harmadik fejezet: 2020 -2021 -2022 sorsfordító évek … c. vitairat
Az 1989. október 23-án kikiáltott 3. Magyar Köztársaságot a Fidesz - élén a pártelnök/miniszterelnökkel, valamint a csatolt KDNP-vel - elárulta, és a 2012. január 1.-i hatállyal esküszegéssel elkövetett alkotmányos puccsal életbeléptetett Alaptörvénnyel megbuktatta!  (lásd második fejezet: ősbűn!)

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Az Orbán vezette Fidesz-KDNP és kormánya önkényesen megalkotott Alaptörvénye és módosításai felhatalmazásával az elmúlt több mint 10 éves uralma alatt tudatosan lerombolta a lét- és jogbiztonságot; szélsőségesen kiélezett társadalmi törésvonalakat, destabilizációt idézett elő! Magyarországot alkotmányos válságba sodorta. (A normaszöveg szerzői: Szájer József, Gulyás Gergely és Salamon László)

A jogállamiság helyreállítása, az európai értékeknek megfelelő demokratikus működés Magyarországon új alkotmány nélkül már nem lehetséges, – és addig ameddig a társadalmi többségben ez nem tudatosul, szavazásra mozgósító erőt nem képvisel reálisan fordulat nem várható!

A küszöbön álló országgyűlési képviselő elő-, majd éles választás sorsdöntő lehetőség a társadalmi „béke, szabadság és egyetértés” feltételeinek  megteremtésének!
Az egyre súlyosbodó politikai, gazdasági, egészségügyi, szociális, kulturális, oktatásügyi válságból és az immár vitathatatlan alkotmányozási kényszerből egy (régi) új jogintézmény létrehozásával van lehetőség az országgyűlési választások utáni első lépések egyikeként új Alkotmányt alkotni és kikiáltani a 4. Magyar Köztársaságot.
Alkotmányozó Nemzetgyűlésre lesz szükség!  Az elmúlt három évtized legfőbb tapasztalata, hogy új Alkotmány megalkotása nem lehet egyik, vagy másik parlamenti többséget adó párt, vagy egy szűk politikai elit előjoga, - ki kell venni a parlament jogköréből! -, miként népszavazás sem tud érdemben dönteni róla. Ezért valamennyi rendszerváltást célul kitűző demokratikus erőnek és különös tekintettel a a Demokratikus Ellenzéki pártok Szövetségének (DESZ) a teljes kommunikácós stratégiáját és választási kampányát a regnáló kormány tevékenysége egyidejű kíméletlen bírálata mellett erre kell fókuszálnia!
Záros határidőn belül meg kell hirdetni az országgyűlési elő és éles választás valamint az Alkotmányozási folyamat összekapcsolását!

Már az ellenzéki pártok összefogásának meghirdetése nyomán támogatottságuk növekedését eredményezte (amit a kormányzatot érintő botrányok is erősítettek), de ez könnyedén el is illanhat:

A járvány alatt és főleg az azt követően időszakban:

  • az orbáni győzelmi jelentések, szóvirágok, harcias szónoklatok,
  • morzsaként a népnek odadobott egyszeri hangulatjavító, jóléti intézkedés, „kegyes adományok”,
  • a szemfényvesztő látványosságok,
  • az ellenfél lejáratása, a vele szembeni nyomás fokozása, kiéheztetése, törvénykezési, ill. adminisztratív terror,
  • a jól ismert hazug, demagóg propaganda, negatív kampány, ,
  • a tisztességtelen választás manipulációk és csalások,
  • és minden más, amire még csak gondolni sem tudunk,

könnyedén létrehozhatja az újabb Fideszes kétharmadot! A legjobb esetben is csak egy gyenge többség sikerülhet a ma ellenzéke számára. 

Az orbáni kormányzás minden nyilvános szereplése, legyen az akár a legnyilvánvalóbb hazugság a valós hírektől elzárt magyarországi vidék lakosságának szól és semmi más célt nem szolgál, mint a reménybeli szavazótábor egyben tartását. Az aljasság tetőfoka!

A központi teljhatalom fenntartását szolgálja továbbá a Fideszes tisztségviselők - törvényes szolgálati kapcsolatrendszer helyett - tudatos (akár büntethetőséggel járó) zsarolhatóvá tétele, a ranglétrán felsőbb vezetőtől függő erkölcsi, anyagi, informális viszony kialakítása és fenntartása. (Gondoljunk, csak az un. alkotmányos költség gyakorlatára, a cinkelt, túlárazott közbeszerzésekre, a kiszolgáltatott polgármesterekre, képviselőtestületekre.)

A fentiekhez  hozzájárul a társadalmi, gazdasági, tudományos, kulturális élet azon köre amelyik haszonélvezője az Orbán rendszer működésének akár egy egy   érdekkör tulajdonosairól, akár az általuk foglalkoztatott munkavállalókról van szó.
Számolni kell az ellenzékbe szorult orbáni rezsim szinte korlátlan anyagi erejével, és általuk irányított zavargások keltésével is (2006)!

Mindezek együttesen kizárják a békés hatalomátvétel és gyakorlás lehetőségét abban az esetben, ha az országgyűlési képviselőválasztás nem eredményezi az Alkotmányozó Nemzetgyűlés haladéktalan összehívásának követelményét!

Jól kiszámítható csapdába sétál az a vélhetően jó szándékú demokrata, és tanácsadói, aki az előválasztás hevében a jogállamiság haladéktalan helyreállítása helyett saját pártja vízióit, és a saját „buborékában” érzékelt a közvélemény számára rokonszenves többnyire azonnali és látványos megtorlást harsogja! Ezzel nem csak az ellenoldal erőinek összezárását idézi elő csökkentve a DESZ és önmaga remélt győzelemi esélyét, de tálcán kínálja a muníciót a Fidesz-KDNP csatába hívó map, mint nap provokáló gépezete számára!
Választást talán lehet még így is lehet nyerni, de jövőt építeni biztosan nem lehet!

A dolgos mindennapjait élő választó a maga számára békés, kiszámítható, politikai csatározásoktól mentes életkörülményeket, kíván magának, szűkebb és tágabb környezetének.

Napjainkban a demokratikus közélet iránt elkötelezett bármely szervezet és személy eredményes fellépési és szervezkedési lehetősége külön-külön jelentősen korlátozott és értelmetlen.

A DESZ sikerének kulcsa egy olyan rendszer, amely, a közvélemény legszélesebb körei által – világnézeti-politikai, felekezeti, etnikai, élet és munkakörülményi különbségekre tekintet nélkül a választót közvetlenül érinti, számára jól érzékelhető, támogatható, ”jól plakátozható”, mágnesként ható erő?

Olyan közérthető, közvetlen cél és feladat, amit egy nyelven beszélve képviselnek, ami szilárdan képes a szövetségeseket a választás előtt és azt követően kormányzó erőként is együtt tartani.

Ma még csak ott tartunk, hogy a szövetségbe terelődött pártokat az a közös közlemény és program tartja össze, amit december végén nyilvánosságra hoztak. Ebből erőteljesen kiemelkedik az előválasztás, mint ünnepelt innováció, csodaszer, ami valóban hangsúlyosan fontos eszköz a magyar társadalom előtt álló drámaian nehéz feladatok ellátására legalkalmasabb személyek demokratikus kiválasztására. De valójában mik a következő ciklus, - mindössze 4 év - legfontosabb teendői, és milyen feltételek megléte esetén valósíthatók meg?
A közös nyilatkozat, és program - mint mondták „átkozottul nehéz munkával” jött létre - a maga 13 pontjából 9, (az első 4 pont a választások módjával foglalkozik) az egyes pártok önmeghatározásaiból, programjaiból kiemelt, - az ország előtt álló nemes célokról és egyes közelebbi feladatokról, feltételek megteremtéséről szólnak!
Tiszteletreméltó méltó szándékok, ígéretek, valóban összefésülhető, egybehangzó törekvések.
Két visszatérő fogalom emelkedik ki a hat párt közös közleményéből és a programból: „a közös listát állító pártok VÁLLALJÁK” és a HITET TESZNEK! Ez két valóban becsülendő fogalom azonban csak azt fejezi ki, hogy vállalják egymást és hitet tesznek egymás jó hírének védelme mellett, de arra nem alkalmas, hogy az egyes pontokban kitűzött célokat ők maguk meg is valósítsák!
Egyszerűen, vagy azért, mert jogállamban nem pártok, pártszövetségek, de még csak nem is az esetleg elnyert kormányzati pozíció hatáskörébe tartozó dolgokról van szó többnyire a program egyes pontjaiban, - vagy csak egyszerűen a kívánt cél elérése érdekében szükséges idő nem lesz elegendő. (pl. egészségügyi és oktatási reform, zöldprogramok, vagy egy a választások után valamikori népszavazatás az új Alkotmányról, - az akkori ellenzék várható erejéről és magatartásáról nem is beszélve!)
Az demokratikus ellenzék pártjainak nyilvánosságra hozott közös nyilatkozata és programja tartalmi szempontból kiválóan alkalmasak lehetnek – mintegy piszkozat, kézirat gyanánt – a 4. Magyar Köztársaság új Alkotmánya megalkotásához, ami egyben a legégetőbb feltétele a Fidesz-KDNP által foglyul ejtetett állam és szervei, a hatalmi ágak, az önkormányzatok felszabadításának, a területi elv és az autonómiák érvényesülésének, - és általában a jogállami működés helyreállításának, a  stabil kormányzásnak.
Gyökeres fordulat eléréséhez a közelgő Országgyűlési választás lehetőséget is kínál, de az állampolgárok többsége a szavazatért cserébe már nem csak a politikusoktól megszokott ígéreteket várják el!
Sokan  Demokratikus Ellenzéki Szövetség (DESZ) összetartó erejében is kételkednek, – őszintén meg kell mondani nem alaptalanul!

Az ígéretek helyett immár a  garanciák követelése  a választók részéről az elmúlt 30, de különösen 12 év természetes következménye! Be kell látni azt is, hogy a személyes és a párt szimpátiák a tapasztalatok és a társadalom szélsőséges megosztottsága miatt már egyre kevésbé képviselnek elegendő biztosítékot.
A választók kérdése  az, ha változásra – az Orbán rezsim elkergetésére, a vele történő leszámolásra - szavaznak az ő életükben bekövetkezik e érzékelhető pozitív változás? – ténylegesen miben, hogyan, mikor, de főként tehát arra, hogy az ígéretek megvalósulására mi a biztosíték? Erre kell és lehet is a kampány során válaszolni!
Ez a közös pont, amit már most a választásokra történő felkészülés időszakában meg kell kezdeni, annak érdekében, hogy a 2022.-évi országgyűlési választások eredménye követelményt jelentsen Alkotmányozó Nemzetgyűlésen az orbáni Alaptörvény hatályon kívül helyezésesére, új Alkotmány megalkotására és a 4. Magyar köztársaság kikiáltására!  Ennek pedig a választást és kormányalakítást követő első érdemi lépésnek kell lennie.
Más szóval Alkotmányos forradalomra az új Alkotmányba foglalandó tézisek, elvárások nyilvános megfogalmazására, az alkotmányozási folyamat haladéktalan nyilvános megkezdésére van szükség.

Szakemberek vezetésével a DESZ, a szakszervezetek, önkormányzatok, civilszervezetek kezdjék meg a normaszöveg megfogalmazásához szükséges információk gyűjtését. A független sajtó adjon hírt erről a munkáról, sajátos helyzeténél fogva maga is közvetítse a társadalmi elvárásokat. Az aktivisták kapjanak segédanyagokat a környezetükben élőkkel folytatandó párbeszédekhez, vitaköri munkához. Ugyancsak ők juttassanak el véleményeket, észrevételeket, javaslatokat a normaszöveg alkotóihoz!  

Azt kell közösen elérnünk, hogy az országgyűlési választás maga az új Alkotmány iránti követelést fejezze ki! Demokrataként csak így lehet elvégezni a „romok eltakarítását”, és az újjáépítést!
A DESZ pártjainak tudomásul kell venniük, hogy az új Alkotmány megalkotásának kérdése nem egy a szerényen meghúzódó 7. pont, feladat a 13 között, hanem maga a feladat, - egyben minden másnak a feltétele! 

Az a jelölt, amelyik a DESZ helyett a saját pártját, és annak vízióit képviseli – nem látja, hogy mi a valós helyzete az országnak, milyen állapotban van a lakosság - alkalmatlan a népképviselet ellátására legyen az választói körzet, vagy akár miniszterelnök jelölt! (Az egy másik dolgozat tárgya, - bár szorosan ide is tartozik, - hogy mi a különbség egy párt és a nép, egy választási körzet, a helyi lakosság képviselete között és hogy egészséges e, hogy pl. a miniszterelnök egyben pártelnök is?)

A hétköznapokat érintő teendőkért sem kell a óriási tudományos kutatómunkát munkát végezni! Elég csak felidézni az elmúlt 10 év tüntetései, petíciói, tényfeltáró, figyelemfelhívó publikációi listáját, a meghurcolt és tönkretett emberek történeteit, elhallgattatott kezdeményezéseket,  és még hosszasan sorolhatnám. Talán elég lesz 4 év a konszolidációra! Erre is fel kell készíteni a közvéleményt!
Ami pedig az elő-, és az éles országgyűlési választások ügyrendi és jelöltállítási, kérdéseit illeti: tartalmi szempontból ne a DESZ-t alkotó pártok ideológiai különbségeiről, az egyes pártok távoli céljairól, vízióiról, hanem a jelöltek helyi ismertségének, egyéni rátermettségének, személyiségének, de főként a helyi közéletben addig végzett munkája eredményiről, a következő, - kivételesen nehéznek ígérkező - ciklus embert próbáló feladatai ellátására garanciaként felmutatható, bizonyított alkalmasságáról szóljon.

Ha a DESZ-t alkotó pártok és jelöltjei egységesen, erősen, tartalmasan jól kommunikálnak az új Alkotmány létrehozásának szükségességről és módjáról, akkor elérik a döntő mértékű társadalmi támogatottságot, amit a megnyert választás   legitimál.  Ezáltal a választások után haladéktalanul összehívhatóvá válik az Alkotmányozó Nemzetgyűlés és megalkothatja az új Alkotmányt, egyben kikiálthatóvá válik a 4. Magyar Köztársaság!
Megnyílik a lehetőség köztársaságunk demokratikus jellegének védelme és ciklusokon is átnyúló reformok megvalósíthatósága előtt is. 

 


A cikksorozat következő negyedik fejezete A 12 pont, avagy Mit kíván a magyar népfelség? a 2022.-évben címmel jelenik meg a C7 Független Közéleti Magazinban és a felkelőnap.hu oldalán március 30.-án.
felkelőnap.hu szerkesztőség


 

h i r d e t é s

Kommentek