Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy az elhúzódó kampányok után most két év kormányzásra készül, igaz nem tette hozzá, hogy ennek kell majd megalapoznia a 2022-es parlamenti választásokat. A kormány nemrég hozta nyilvánosságra a 2021-es és 2022-es költségvetés keretszámait, amelyekből nem az az „országépítő” kormányzás körvonalazódik, amiről a miniszterelnök beszélt. Csökkenő, stagnáló kiadásokat látni az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), nincs nyoma a rendőrségi béremelések forrásainak, valami viszont mocorog az egészségügyben. E számok adják a jövő évi költségvetés alapját - a tervezés márciusban megkezdődik.

A most kihirdetett tételek szerint tovább tart Palkovics László diadalútja a kormányzaton belül, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) brutális megerősödését hozhatja a 2021-es büdzsé. Míg idén a miniszter 1180 milliárd forint elosztásáért/felhasználásáért felel, jövőre már 2077 milliárd forint folyik át a minisztériumon. Palkovics az elmúlt években "lenyelte" a közoktatás egy fontos részét, a szakképzést, a felsőoktatás szinte teljes egészét, vonzáskörébe került a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata, és a jelek szerint 2021-ben is nő a hatalma – legalábbis költségvetési értelemben. Egy lényegi különbség van a 2010-es évek első feléhez képest: akkor az ITM helyén működő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gazdaságpolitikai értelemben konkurálni próbált az akkor még Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériummal, most az ITM nyíltan nem dobott kesztyűt a Pénzügyminisztériumnak. Ám sokatmondó, hogy az ITM egyre több gazdasági részpolitikát irányít, hiszen például már a foglalkoztatáspolitikáért is Palkovics tárcája felel alig pár napja, igaz a változást a Magyar Közlönyből tudhattuk meg, és annak okát nem verte nagydobra a kormány. 

A 2021-es költségvetési tervszámok szerint a másik feltörekvő csillag Varga Judit Igazságügyi Minisztériuma. A tárca az idén mintegy 15 milliárd forint felett rendelkezik, jövőre ez az összeg már 21 milliárd forint lesz, ami - bár teljesen más nagyságrendről beszélünk mint az ITM esetében -, de így is 42 százalékkal lesz magasabb az idei kereténél. A következő két évben stabilan 40 százalékkal nő a honvédelem kiadása, ám ez jelentős részben a megkezdett nagy értékű fegyverbeszerzések költsége. A Honvédelmi Minisztérium relatív pozíciója erősödik, nem úgy Belügyminisztériumé, amiből két dolog következik: a kormány nem kívánja növelni a „migránsveszéllyel” kapcsolatos kiadásokat, ami viszont sokak számára fontosabb, a belügyi tárcánál érdemi béremeléssel sem számolnak a következő két évben, miközben az alacsony fizetések miatt egyre nagyobb a létszámhiány a rendőrségnél, vagy épp a katasztrófavédelemnél.

Az oktatásért, a szociális szféráért, a kultúráért és az egészségügyért is felelős emberi erőforrás tárca tovább veszít pozíciójából. Az Emmi az idei 3647 milliárd forint után jövőre 3122 milliárdot költhet – ami 14 százalékos csökkenés, mindez 3-4 százalékos infláció mellett. Ez már 17-18 százalékos reálcsökkenés egyetlen év alatt, ami aggasztó. A számokból nem derül ki, hogy mely területek finanszírozása csökken, az viszont látható, hogy az Emmi-től független költségvetésű Egészségbiztosítási Alap kiadásai jövőre 10,3 százalékkal nőhetnek, igaz az alap 276 milliárdos bővülése csak a fele a Emmi 525 milliárdos forrásvesztésének. Így ha az egészségügyre jutó költségek nőnek is, ebből az következik, hogy a tárca a többi területén jelentős megszorításokra kényszerülhet. A kiadáscsökkenés egyik magyarázata, hogy 2021-ben az ideinél jóval kevesebb, csupán 893 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezik az idei 1674 milliárddal szemben, s ennek egyik fő felhasználója pont az Emmi, az egyik uniós operatív program humán területre összpontosító kiadásai miatt.

Nézőpont kérdése is, hogy egy beruházás mikor országépítés, és honnan presztízsberuházás, mindenesetre a kiemelt kormányzati beruházások című, viszonylag fiatal költségvetési fejezet is szépen gyarapodhat jövőre. Az idén ezen a soron 106 milliárd forinttal indít a kormány, jövőre ez 310, majd 2022-ben 330 milliárdra emelkedik, ami 191 százalékos növekedés.

A kabinet azzal számol, hogy a nyugdíjkiadások 5,4 százalékkal emelkednek. Eközben a miniszterelnök legszűkebb környezetében a kabinetirodában és a kormányirodában 30 százalékos kiadáscsökkenést terveznek, ám ezt némi gyanakvással figyeljük, ugyanis ez azt jelentené, hogy a propagandakiadások jelentősen csökkennének, ám eddig minden évben az indulókeret többszörösét költötte el ilyen célra a kormány.

Nagy adócsökkentésre nem érdemes számítani

Bár évek óta lebegteti a kormány az egy százalékos személyi jövedelemadó bevezetését, ennek nyoma sincs a nyilvánosságra hozott számokban. Az országvédelmi/adócsökkentési és fejlesztési alapban az idei 378 milliárd forint után jövőre 160, 2022-re pedig 200 milliárd forint van tervezve – ami együttesen sem lenne elég az szja 9 százalékra való csökkentésre. A kormányfő tervei szerint jövő januártól már a háromgyerekes nők is megkapnák a teljes adómentességet – ez gyakorlatilag elvinne a 160 milliárdos keretből százmilliárd forintot. A 2022-as választások előtt így nem látszik nagyobb mozgástér az adók csökkentésre – miközben elvileg a kisadók számának drasztikus csökkentése is napirenden van. 

nepszava.hu