A szervezet szerint a világ legnagyobb növényi alapú élelmiszergyártójaként működő, a margarin iparágban korábban Unileverként ismert anyacég nálunk is forgalmazott, vajalternatívának nevezett új termékével megtéveszti a fogyasztókat. - írja az Agrárszektor

A Nébih-hez fordult a napokban a Tej Terméktanács, mert az agrárszektor.hu információ szerint úgy ítélte meg, hogy az Upfield Hungary Kft. egyik új termékével megtéveszti a magyar fogyasztókat. A hazai tejpiaci szereplőket összefogó szakmai szervezet a vállalat 100 százalékos növényi alapú vajalternatívaként forgalmazott Rama margarinját kifogásolja.

Az alternatív megjelölés valótlan állítás lehet, mert a vaj tejszínből készül, míg az Upfield terméke növényi komponensekből áll, és ezek az összetevők nem hasonlíthatók össze - érvel a TT. Emellett a terméktanács szerint növényi terméket nem lehetne állati eredetűre asszociálható megnevezéssel ellátni, az Upfield termékének jelölése viszont egyértelműen a vajra utal. Ez azért is félrevezethető lehet, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztók az alapvető élelmiszerek vásárlásakor általában nem alapos tájékozódás után, hanem gyors reakciókkal döntenek a boltokban.

A holland székhelyű Upfield ma a legnagyobb olyan vállalat a világon, amely növényi alapú élelmiszereket gyárt. A kereskedelemmel foglalkozó magyar leánycég a londoni Upfield Spreads UK Limited tulajdonában áll, és a legutolsó cégnyilvántartási adatok szerint 2020-ban több mint 16 milliárd forint árbevételt ért el 300 millió forintot meghaladó adózott nyereség mellett.

A nemzetközi vállalat korábban Unilever néven vált ismertté, de az Unilever 2018-ban eladta margarin-üzletágát a KKR elnevezésű globális pénzügyi befektető vállalatnak. Ezután az értékesített üzletág neve Upfieldre változott.

A mostani nem az első eset, amikor az Upfield a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása miatt vitába keveredett Magyarországon. A Somogy megyei kormányhivatal korábban a „Flora ProActiv, 35% zsírtartalmú margarin hozzáadott növényi szterinnel” elnevezésű termék A- és a D-vitamin tartalmának jelölése kapcsán emelt kifogást, mert az uniós és a hazai szabályozás alapján úgy ítélte meg, hogy valamely vitamin élelmiszerekhez adásakor az összetevők felsorolásában a vitamin nevének megjelölése mellett fel kell tüntetni a felhasznált vitaminvegyületeteket is. Az Upfield viszont elegendőnek tartotta a „vitaminok (A, D)” formájú jelölést is, ezért a hosszúra nyúlt ügy a Kúria, illetve - előzetes döntéshozatali eljárás formájában - a luxemburgi Európai Bíróság elé került, amely idén márciusi ítéletében végül az Upfield Hungary Kft.-nek adott igazat.

A megnevezésekkel és a jelölésekkel kapcsolatban egyre több probléma merül fel a magyar tejpiacon, így az ágazati ügyek száma is folyamatosan növekszik. Mint az agrárszektor.hu híradásából kiderült, a TT a közelmúltban a francia Danone ellen is bejelentést tett a Nébih-nél, mert a szervezet szerint a cég új növényi alapú zabitalának - tejre utaló - megnevezése szintén megtévesztő lehet a fogyasztók számára. Nemrég pedig a péceli Vegan Health Kft. túró helyettesítőként meghatározott, „Rögös krém” elnevezésű alternatív növényi terméke ellen is felléptek, mivel az Európai Bizottság döntése alapján a magyar „Rögös túró” hagyományos különleges termék védettséget kapott, így a „rögös” megnevezés az állati eredetű túrót illeti meg. A „Rögös krém” elnevezés képzavart is tükrözhet, mivel a Magyar Élelmiszerkönyv szerint egy termék nem lehet egyszerre rögös és krémes - véli a TT.

A termékjelölésekkel összefüggő gondok hátterében az áll, hogy egyre erősödik a verseny a hazai tejpiacon, a növényi alapú termékek pedig vásárlókat hódítanak el a valódi tejekből készült árucikkektől. Az alapvető gondot ugyanakkor nem önmagában az alternatív termékek megjelenése és terjedése okozza, hanem az a gyakorlat, hogy egyes gyártók a növényi termékeket a fogyasztók által megszokott, hagyományos tejtermékekhez hasonló megnevezésekkel látják el. Ez pedig tejágazati vélemények szerint ellentétes az uniós szabályozással, és a fogyasztók megtévesztésén túl tisztességtelen versenyelőnyhöz juttathatja a vitatható jelöléseket alkalmazó cégeket. (agrárszektor.hu)