Az idei év az újrarendeződéssel telhet el, 2021-ben még biztos, hogy az ágazat a „koronavírusos sebeit nyalogatja majd”. Sok függ attól, hogy az oltások mikorra válhatnak tömegessé, illetve attól is, hogy milyen engedélyekhez kötik majd a külföldi utazást. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége úgy becsüli, hogy nagyjából 200 ezer emberrel, a korábbi munkavállalói létszám felével tudják majd újra kinyitni a vendéglátóhelyeket. Ehhez viszont az kell, hogy a járványügyi szigorításig megmaradjon az állami bértámogatás és a járulékmentesség.

Január 11-ig – az üzleti utazókon kívül – biztosan nem fogadhatnak vendégeket a szállodák és az éttermek is csak elvitelre szolgálhatnak ki. A tavaly év végén kötött megállapodásnak megfelelően pedig február 11-ig jár az állami bértámogatás és a járulékmentesség a szektornak. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Portfolio-nak úgy nyilatkozott, hogy az állami támogatási program meghosszabbítására lesz majd szükség. "Mi is tudjuk, hogy végesek az állami költségvetés lehetőségei. Ha a jelenlegi támogatások maradnak, akkor az újranyitásig a maradék munkaerőt valószínűleg meg fogjuk tudni tartani" – vázolta a jelenlegi helyzetet az elnök.

Flesch Tamás szerint a korábbi 400 ezer ember fele, megközelítőleg 200 ezer ember maradhatott a szálláshelyadóknál, vendéglátóknál, rendezvényszervezőknél és utazási irodáknál. A mostani helyzetben a húsvét utáni nyitás tűnik valószínűnek, de ekkor még csak a belföldi turizmus éledhet újjá. A külföldi vendégekre még jó ideig várni kell. Sok függ attól, hogy a külföldiek milyen szabályok alapján utazhatnak majd. Kell-e például igazolni azt, hogy valaki megkapta a koronavírus elleni oltást, vagy sem. "Bízunk abban, hogy amint lehetséges, a légitársaságok újraindítják járataikat. Azzal kapcsolatban viszont rengeteg a kérdőjel, hogy az embereket lehet-e kötelezni az oltásra. Ez személyiségi jogokat is felvet" – osztotta meg a járványhelyzet további kezelésével kapcsolatos aggályait Flesch Tamás.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a nagyobb légitársaságok talán a pár nappal korábbi, negatív vírusteszthez ragaszkodhatnak, de az oltás beadásához nem. Persze a helyzet napról-napra változik. Az ausztrál Qantas légitársaság már bejelentette, hogy ragaszkodni fog az oltás igazolásához, vagyis, csak vakcinával kezelt utasokat enged majd fel a fedélzetére.

A járványtól sokat szenvedett országok lehetnek majd a legszigorúbbak. A koronavírus új mutációjának terjedése miatt 2020 végén a briteket szinte teljesen karantén alá vonta a többi európai ország, de sokat sejtető 2021-re, hogy a Svájci Labdarúgó Szövetség úgynevezett vakcinaútlevélhez kötné a meccslátogatást, Franciaország pedig a teljes tömegközlekedésében tervez hasonló szigorítást.

Törvényi változások sorozata várható ebben, mert ha nem kötelező az oltás, akkor például a rendezvényszervező cégek vagy akár a közlekedési vállalatok mi alapján engedik vagy tiltják szolgáltatásaik igénybevételét. Abban viszont szinte mindenki biztos, hogy 2021-ben egész évben maradhat a turizmusban a maszkhasználat és a korábban meghatározott, szigorúbb tisztasági előírások.

Hogy Magyarországon milyen szabályok lesznek, az egyelőre bizonytalan. Mindenesetre már tavaly év végén a Kormányinfón elhangzott az a kérdés, hogy lehetségesnek tartja-e a kormány, hogy lesz olyan szabályozás, amely különbséget tesz az emberek között aszerint, beoltatták-e magukat a koronavírus elleni vakcinával vagy sem; lesz-e például vakcinaútlevél, vagy mondjuk egy mozi, színház, fesztiválszervező kikötheti-e, hogy a rendezvényt csak beoltott ember látogathatja; esetleg a korlátozó szabályok alól mentesülhetnek-e a beoltottak. Gulyás Gergely miniszter azt mondta: "egészen biztosan lesznek ilyen szabályok, nemcsak Magyarországon, hanem Európában mindenütt, tehát az oltási könyv az útlevél vagy a személyi igazolvány mellett szerintem egy fontos okirat lesz majd a tömeges oltást követő hónapokban. Majdnem biztos, hogy légitársaságok is fognak ilyen szabályokat előírni, Magyarországon és külföldön egyaránt lehetnek ilyen szabályok."

Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a vakcinaigazolás lehetőségétről. Elmondta, hogy az operatív törzs egyik ülésén "megnéztük a vakcinaigazolás digitális verzióját, mert arra készülünk, hogy akik már védettek, átestek korábban a fertőzésen vagy a vakcinával beolttatták magukat és így védetté váltak, nekik legyen egy igazolványuk, amely arról szól, hogy védettek, illetve ők már nem fertőznek meg senkit. Ez összhangban van az Európai Unió azon törekvésével, hogy egy ilyen digitális útlevelet is létrehozzunk."

Magyarországon a hivatalos kormányzati álláspont mindenesetre az, hogy ingyenes és önkéntes a koronavírus elleni oltás. Hogy milyen korlátozásokkal kell együtt élni azoknak, akik nem oltatják be magukat, még nem tudni. Mindenesetre még december 24-én a Magyar Turisztikai Ügynökség kiadott egy közleményt, amelyben Guller Zoltán vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy "a kormány továbbra is stratégiai ágazatként tekint a turizmusra, és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a veszélyhelyzet elmúltával felkészülten várjuk a turistákat." Közölte azt is, hogy a magyar kormány turizmust érintő támogatása összességében elérte a 800 milliárd forintot 2020-ban, ami európai szinten is kiemelkedőnek számított. Ebben az összegben valószínűleg nemcsak az adókönnyítések, a bértámogatás és járulékelengedés van benne, amit egyébként december végén már a magántulajdonú, buszos vállalkozásokra is kiterjesztettek, hanem az olyan fejlesztési támogatások is, mint a Kisfaludy program, vagy a Széchenyi Turisztikai Kártya, mint hitellehetőség.

December végén a Magyar Turisztikai Ügynökség azt is közölte, hogy több mint 3 milliárd forintra érkezett támogatási igény a november 11. és december 10. közötti időszak között meghiúsuló szálláshelyfoglalásokra. Az állam azt vállalta, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban november 8-ig regisztrált szálláshelyek bevételkiesésének 80 százalékát vállalja át. A kormányzati támogatás feltétele volt, hogy a munkavállalókat ne küldjék el és a dolgozók megkapják a fizetésüket erre az időszakra. Ezt a 3 milliárdos segítséget a kifizetési feltételeknek megfelelő szálláshelyadók megkapták, még tavaly év végén. Kerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget azzal kapcsolatban, hogy milyen tervekkel várják 2021-et, de legkorábban január 11-re ígértek tájékoztatást.

A Portfolio által megkérdezett turisztikai szakemberek szerint valószínűleg az állami támogatás terén külön kell majd kezelni a vidéki és a budapesti szállodákat, vendéglátóhelyeket. Budapesten valószínűleg a bértámogatást és a járulékmentességet is hosszabb ideig lenne célszerű fenntartani. A leglassabban ugyanis a fővárosi turizmus éledhet majd újjá, mert az árbevétel 80 százaléka a külföldi vendégek által elköltött összegekből tevődött össze. Itt legkorábban május-júniusra lehet értelmezhető bevétele a turisztikai cégeknek. (napi.hu)