A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat (CS3) hétfői jelentése szerint

AZ ELMÚLT HÉT ÉV VOLT A LEGMELEGEBB IDŐSZAK 1850-IG VISSZAMENŐLEG, A 2021-ES ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET PEDIG 1,1–1,2 CELSIUS FOKKAL VOLT MAGASABB, MINT 1850 ÉS 1900 KÖZÖTT.

A legmelegebb évek az elmúlt hét évben 2016 és 2020 voltak.

A 2015-ös klímaegyezmény szerint a globális felmelegedést 1,5 Celsius fok alatt kellene tartani az első ipari forradalom idejéhez képest, a tudósok szerint így lehetne elkerülni a legsúlyosabb következményeket. Ehhez a kibocsátásokat meg kellene felezni 2030-ig, miközben eddig csak növekedtek.

Carlo Buontempo, a CS3 igazgatója szerint a tavalyi év olyan természeti katasztrófái, mint az európai, kínai és dél-szudáni áradások, illetve a szibériai és az amerikai erdőtüzek erős figyelmeztetést küldenek arról, hogy irányt kell váltanunk, hatékony lépéseket kell tenni egy fenntartható társadalom felé, és dolgozni kell a kibocsátás csökkentésén.

A SZÉN-DIOXID ÉS A METÁN LÉGKÖRI KONCENTRÁCIÓJA IS CSÚCSOT ÉRT EL 2021-BEN.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt lezárások okozta 2020-as, átmeneti visszaesés után a szén-dioxid-kibocsátás 2021-ben 4,9 százalékkal emelkedett. A metán koncentrációja nagyon megugrott az elmúlt két évben, de ennek pontos okait még nem tudták feltárni.

A CS3 szerint A TAVALYI NYÁR VOLT AZ EDDIGI LEGMELEGEBB EURÓPÁBAN, miután a meleg március és a szokatlanul hűvös április megtizedelte a gyümölcstermést többek között Franciaországban és Magyarországon is. Szicíliában tavaly új európai melegrekord állt be 48,8 Celsius fokkal. Júliusban és augusztusban a hőség miatt súlyos erdőtüzek pusztítottak Görögországban és Törökországban. Nyugat-Európában, elsősorban Németország nyugati részén több mint 200 ember halt meg a hirtelen jött áradásokban. A tudósok szerint a klímaváltozás miatt legalább 20 százalékkal gyakoribbak lesznek az áradások. (Portfolio)