Tatabánya a múlt héten került a figyelem középpontjába, amikor erőteljes mellébeszélésnek lehettünk szem- és fültanúi. Mindenki felkapta a fejét arra, hogy egy negyvenegy éves férfi is a járvány egyik áldozata lett, ám Müller Cecília tisztifőorvos kerek perec kijelentette, hogy az illető úr súlyos alapbetegségekkel rendelkezett a koronavírus-fertőzést megelőzően is.

Az érintett (egyébként a tatabányai kórház egyik dolgozója volt) felesége azonban kategorikusan cáfolta a Müller Cecília által elmondottakat, az áldozatnak ugyanis korábban sosem volt semmilyen krónikus alapbetegsége. Ez olyan mértékű ellentmondás, ami azt bizonyítja, hogy az egyik fél biztosan nem mond igazat, mindenki lelkiismeretére bízhatjuk, vajon melyik információ valódi.

Most pedig újabb kegyetlen dologra derült fény, Tatabánya ugyanis adományokból már hetekkel ezelőtt megvásárolta a vizsgálatokhoz szükséges, drága PCR-gépet, azt viszont még most sem helyezték üzembe, mert közbeszólt a politika. Az adományozók összerúgták a port a fideszes képviselővel, aki erősködik, hogy a vásárolt gép a kórház tulajdona és előre szólt, hogy csak a gyanús eseteket fogják vele vizsgálni. Ráadásul Bencsik János azt is nehezményezi, hogy előtte meg kellett volna őket kérdezni arról, mire van szükséges az adományozottnak. Jól van ez így?

• A tatabányai kórházban úgy elszabadult áprilisban a koronavírus, hogy zárlat alá kellett vonni. Egy 41 éves beteghordó meg is halt. 
• Az operatív törzs szerint minden dolgozót tesztelnek. Ezt akár helyben is csinálhatnák, azzal a PCR-géppel, amit magánadományozók 18 millió forintjából vettek április elején.
• Csakhogy a gépet hetek óta be sem üzemelték. Az önkormányzat szerint a kórházban van, pedig nem is ott, hanem egy orvostechnikai cég laborjában tervezik használni. 

Április elején 18 millió forintot adtak össze cégek és magánemberek a tatabányai Szent Borbála Kórház PCR-berendezésére, ami a legpontosabban képes megmutatni, hogy valaki aktuálisan fertőzött-e koronavírussal. Máshol is történt már ilyen, Berettyóújfaluban 14 millió gyűlt össze.

A tatabányai gyűjtést két helyben működő cég, a Hilltop borászat és egy orvostechnológiai vállalat, a Beckton Dickinson Hungary Kft. kezdeményezte. Mivel a teszteléshez nemcsak gépre, hanem speciális laboratóriumra is szükség van, ami a tatabányai kórházban nincs, a Beckton Dickinson gyárában viszont igen, úgy tervezték, hogy a gépet majd ott fogják beüzemelni. A cég vállalta, hogy ingyen tesztelik a tatai és a tatabányai kórházban levett mintákat.

Beszállt a kampányba Bencsik János, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, aki elmondása szerint maga is beadott a közösbe félmillió forintot. Április 1-én azzal biztatta az adományozókat, hogy ha lesz helyben PCR-készülék, akkor

• nem kell elküldeni a fertőzöttek mintáját a vizsgálóközpontokba,
• és gyorsabban jut el az eredmény a kezelést végző szakemberekhez. 

Két nappal később azt is leírta egy kommentben, hogy bár nem tudja, Magyarországon összesen hány PCR-készülék van, de

Tatabányán nincs, és hamarosan eljön az idő, amikor nagy szükség lesz rá. Április 10-én aztán bejelentette, hogy 69 kisebb-nagyobb adományból összejött a szükséges pénz. 18 millió forint elég volt arra, hogy megvegyék a PCR-gépet „a hozzá tartozó kiegészítő berendezésekkel, műszerekkel, és néhány millió forint arra is maradt, hogy a tesztek készletének a feltöltését is el lehessen indítani” – mondta Bencsik ebben a lenti videóban.

Azt nem tették közzé, hogy az összegyűlt pénz hány teszt elvégzésére elegendő, de a tatabányai önkormányzat kérdésünkre azt írta, információik szerint nagyjából kétezerre.

A közös öröm helyett azonban jó néhány kommentelő összerúgta a port Bencsik képviselővel, köztük olyanok, akik állításuk szerint maguk is adományoztak. Az bosszantotta fel őket, hogy Bencsik azt írta, „egyelőre arról született döntés, hogy a »gyanús« eseteket vizsgálják” majd a géppel. 

Ehelyett többen arra számítottak, hogy ha már nem az állam, hanem civilek vásárolnak meg egy drága eszközt, akkor azt legalább széleskörű tesztelésre fogják használni. Ezekben a napokban még szó sem volt reprezentatív tesztelésről, ahogy a kórházba kerülők és az idősotthoni dolgozók kötelező teszteléséről sem, amit ezen a héten ígért meg a kormány. 

A reklamálók a Hilltop eredeti felhívására hivatkoztak, ami úgy kezdődött, hogy „a nagyon széleskörű, könnyen hozzáférhető tesztelés is az egyik hatékony kulcsa az új koronavírus-fertőzés terjedés megfékezéséhez. Ezért érezzük kiemelten fontosnak, hogy a Környén felállított géppel mi is segítsük a veszélyhelyzet gyorsabb lezárását”.

Bencsik egyrészt odaszólt a Hilltopnak: „Az adománygyűjtésnek (és minden más segítségnyújtásnak) van egy peremfeltétele: megkérdezem az adományban részesítendőt arról, hogy mire van szüksége és mire kívánja használni az adományt. Sajnos ezt a Hilltop elmulasztotta. Amennyiben jóhiszeműen közelítjük meg az esetet, akkor egyszerűen azt is mondhatjuk erre, hogy gyakorlatlanok voltak. A reakciójukból viszont inkább arra lehetett következtetni, hogy nekik volt egy elképzelésük, s az már kevésbé érdekelte őket, hogy a kedvezményezett félnek mi a szakmai meglátása a kérdésben. Ilyen esetekben célszerű körültekintőnek lenni…”

Másrészt azzal védekezett, hogy a műszer a kórház tulajdona, a vezetőség dönt a működtetéséről, ők pedig „még a gyűjtés előtt egyértelművé tették, hogy elsősorban a gyanús eseteket vizsgálják. Pozitív minta esetén a családi és munkahelyi kapcsolataikat is”. 

Ez részben igaz: április 7-én arról írtak a kórház Facebook-oldalán, hogy a Beckton Dickinson felajánlása „csak a Szent Borbála Kórház gyógyítási munkájához elengedhetetlenül szükséges tesztek gyors elvégzéséről szól”. De rögtön hozzátették:

„Érzékeljük azonban a közösség igényét arra vonatkozóan, hogy a tesztelést szükséges lenne szélesebb körre kiterjeszteni. Ennek a lehetőségét a kórház és a vállalat szakértői együtt megvizsgálják és a javaslatukról a későbbiekben adnak tájékoztatást.”Ilyen tájékoztatás azonban egyelőre nem jelent meg.

Még nem üzemelték be

Azóta úgy elszabadult a fertőzés a kórházban, hogy Müller Cecília országos tisztifőorvos zárlatot rendelt el, miután 26 dolgozó produkált pozitív tesztet, és 61 embert küldtek karanténba fertőzés gyanújával. A tisztifőorvos határozata alapján az RTL Híradó arról számolt be, hogy a dolgozók egy része a tünetek megjelenése után is napokig járt munkába. Elhunyt egy 41 éves beteghordó is, akiről a szintén a kórházban dolgozó felesége azt mondta, a hivatalos tájékoztatással ellentétben nem volt alapbetegsége. 

Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya ellenzéki polgármestere kedden nyílt levélben kérte Orbán Viktort, hogy a kormány biztosítson pénzügyi forrást az egészségügyi és szociális dolgozók rendszeres szűréséhez. „A hétvégi tragikus esemény mélyen megrázta Tatabánya lakosságát, és felvetette a kérdést, hogy az állami egészségügyi rendszer kellő módon vigyáz-e a munkavállalóira” – írta, és az önkormányzat nevében tízmillió forintot ajánlott fel a helyi érintett dolgozók tesztelésére.

Kérdés, miért van szükség ekkora önkormányzati felajánlásra hetekkel azután, hogy az adományozók összedobták a pénzt a kórház saját PCR-berendezésére és – az önkormányzat szerint – kétezer tesztre. Ezzel kapcsolatban megkerestük a kórházat, az operatív törzset és az önkormányzatot is, de csak utóbbitől kaptunk választ:

„Tudomásunk szerint a PCR készüléket – általunk ismeretlen okból kifolyólag – még nem kezdték el használni, a gép jelenleg is a kórházban van”-írták. Vagyis az önkormányzat úgy tudja, a gépet még csak el se vitték annak a cégnek a laboratóriumába, ahol elvileg használni akarják. Hozzátették, hogy a polgármester felajánlása arra vonatkozott, „hogy amennyiben anyagi akadálya van a rendszeres tesztelés megkezdésének, úgy az önkormányzat hajlandó hozzájárulni a költségekhez”.

Müller pénteken azt mondta az operatív törzs tájékoztatóján, hogy a megyei tisztifőorvos már a betegségek halmozódása előtt elrendelte a széleskörű tesztelést a kórházban, „legfőképp az egészségügyi dolgozók körében”. Elmondása szerint a tesztelés jelenleg is zajlik, és a kórház összes dolgozójára kiterjed. Arról nem volt szó, hogy hol elemzik a mintákat.

Megkerestük Bencsik Jánost is, hogy tudomása szerint használják-e a gépet, és ha igen, milyen protokoll szerint. Azt válaszolta, „a PCR készüléket a Szent Borbála Kórház vásárolta meg, s jelenleg is a kórház tulajdonában van. Működtetésével kapcsolatos kérdésekben nem rendelkezem hatáskörrel, így kérdéseire a Kórház vezetése tud választ adni.”

A kórház Facebook-oldalán egy érdeklődő kommentre április 17-én azt írták, „a beüzemelés folyamatban van, szeretnénk mielőbb elindítani a tesztelést”. 

”Köszönöm a választ. Ezek szerint lesz hír róla ha működni fog” – kérdezett vissza a kommentelő. „Igen” – válaszolták. Azóta áll a helyzet… április 17-e óta. Ez a mai magyar valóság, megvan a gép, kézben a tesztek, de felsőbb utasításra nem használhatják őket az illetékesek. Szép kilátások. (444.hu) / borsod24.com