A Belső-Pesti Tankerület vezetője azzal érvelt a Vörösmarty Gimnázium két kirúgott tanárának munkaügyi perében, hogy nem tudja, mit csinált a két engedetlen tanár a 2022-23-as tanév első napján, szeptember 1-én - derül ki a 444 tudósításából.

Az érintett neve nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. Ez elég furcsa egy közszereplő esetében, így talán mindenki érezheti, mennyire abszurd helyzetről van szó. 

Az egyik elbocsátott tanár, Törökné Pethő Erzsébet elmondta, hogy aznap tanévnyitójuk volt, amin nem vett részt, de utána három óráján bennmaradt az iskolában. Mindezt gimnáziuma, a Vörösmarty Mihály igazgatójának tudtával tette. A tankerületi vezető saját vallomásában erre az állításra kellett volna reagálnia, de ő azt kezdte fejtegetni, hogy Törökné Pethő Erzsébet aznap kötött munkaidőben folytatta a polgári engedetlenséget.

A bírónő ekkor jelezte, hogy nem erről kéne beszélnie, hanem azt a rendkívüli felmentésben rögzített tényállást bizonyítania, hogy Törökné Pethő Erzsébet aznap nem vette fel a munkát. A neve elhallgatását kérő közszereplő korábban határozottan azt állította, hogy nem tudja, a tanár bent tartózkodott-e aznap az iskolában. Határozottan azt állította, hogy aznap nem dolgozott. 

Ekkor a bírónő ismét felhívta a figyelmet igazmondási kötelezettségére, később aztán saját ügyvédje keverte őt ellentmondásba, aki arról beszélt, hogy nekik nincs is módjukban bizonyítani azt, hogy Törökné Pethő Erzsébet nem dolgozott, sőt, ezt a tanároknak kellene bizonyítaniuk. 

Kapin Lilla és Törökné Pethő Erzsébet arról beszélt a tárgyaláson, kirúgásuknak dermesztő hatása volt és az volt a tankerület célja, hogy elvegyék a többi tanár kedvét a további tüntetésektől. Álláspontjuk szerint a tankerület ezzel alkotmányos alapjogukat, a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozta. Elbocsátásukat formailag is hibásnak tartják, mivel azt csak az intézményvezető kezdeményezhette volna - márpedig jelen esetben a tankerület volt a folyamat elindítója. A neve elhallgatását kérő közszereplő minderre úgy reagált, hogy a tanárok tiltakozásával nem mindenki értett egyet, az órák elmaradása pedig a gyerekek érdekeit sértette.

Emellett senki sem korlátozta a tanárokat véleménynyilvánításukban, ráadásul a tanároknak tilos politikai véleményt nyilvánítani. Ráadásul szerinte a kirúgott tanárok semmivel sem bizonyították, hogy elbocsátásuk célje az elhallgattatásuk lett volna. Továbbá tettükkel azt mutatták a tanulók felé, hogy a törvények szubjektíven értelmezhetőek. (Népszava)