A rendező e-mailen válaszolt a MagyarNarancs kérdéseire.

magyarnarancs.hu: L. Ron Hubbard, a szcientológia atyja nem önjelölt vallási guruként, hanem íróként kezdte. Milyen volt Hubbard sci-fi írónak? Mondjuk Asimovhoz vagy Heinleinhez képest?

Alex Gibney: Nem tudom, mit válaszoljak erre, ha csak azt nem, hogy sokkal többet termelt mindannyiuknál, és amit írt, annak jóval tartósabb hatása volt, irodalmon túli hatása. De ha az írásai irodalmi értékeit nézzük, persze nem ért a nagyok nyomába. Másrészről viszont kétségtelen, hogy remek érzéke volt ahhoz, hogy a leghihetetlenebb dolgokat is elhitesse az olvasóival.

magyarnarancs.hu: Hubbard nemcsak a sci-fijeiben élt a fikció szabadságával, de – mint a filmjéből kiderül – leszerelése után második világháborús katonai pályafutását is jelentősen átköltötte. Hősként tüntette fel magát, ám ahelyett, hogy japán tengeralattjárókat süllyesztett volna el hajóparancsnokként, csúnyán felsült a döntéseivel. Ez a fajta hazudozás a további életére is jellemző volt?

AG: Igen. A dolog kegyetlen iróniája, hogy Hubbard legalább olyan hatékonyan hazudott önmagának, mint másoknak.

magyarnarancs.hu: Menjünk tovább a filmben: a felesége szerint Hubbard súlyosan paranoiás volt, egy házassági összetűzés során elrabolta és Kubába hurcolta közös gyermeküket. A dianetika tanainak karizmatikus hirdetője egyszersmind orvosi eset volt?

AG: Igen, Hubbardban jól megfért énjének ez a két oldala.

magyarnarancs.hu: Látva, hogy a dianetika mozgalma múló divatnak bizonyult, Hubbard továbbfejlesztette híres módszerét  és létrehozta a Szcientológia Egyházat. A pénzcsinálás már kezdetben is a vezérmotívumok közé tartozott?

AG: Hubbard eredetileg pénzt akart csinálni, ezért döntött a vallásalapítás mellett. Átverés volt az egész, pénzt akart kicsalni az emberekből. Idővel azonban ő maga is elkezdett hinni a saját, tudományos-fantasztikus meséjében.

magyarnarancs.hu: „Az életünket áldoztuk volna az öregért” – nyilatkozza a filmjében Hubbard egy korai követője. Mivel érte ezt a fajta fanatizmust?

AG: Nagy mesélő volt. És az emberek mindig bepalizhatók egy jó mesével.

magyarnarancs.hu: Mi a legszembetűnőbb különbség Hubbard, az alapító és legjobb tanítványa, a Szcientológia Egyház első számú emberének számító David Miscavige között?

AG: Hubbard sci-fi író volt, mesélő és feltaláló. Miscavige egy erőszakos bürokrata. A bully, a zaklató szép példája. Ha a Szcientológia Egyház Oroszország lenne, Hubbard volna Lenin és Miscavige Sztálin.

magyarnarancs.hu: Misvavige hozzátett bármit is spirituális értelemben a szcientológiához?

AG: Miscavige nem csinál mást, mint újrapalackozza a régi bort. Ezt viszont kitartóan csinálja.

magyarnarancs.hu: És sikerült kiharcolnia az amerikai adóhatóságnál, az IRS-nél, hogy adómentességet adjanak a Szcientológia Egyháznak.

AG: Igen, ez volt Miscavige legnagyobb győzelme.

magyarnarancs.hu: Tulajdonképpen megzsarolta az IRS-t.

AG: Igen, így történt.

magyarnarancs.hu: Hatott a filmje az IRS-re? Felülbírálhatják az adómentességet?

AG: Semennyire sem hatott rájuk.

magyarnarancs.hu: Ha adót kéne fizetniük, az a végét jelentené a Szcientológia Egyháznak?

AG: Igen.

magyarnarancs.hu: Megkereste az egyház leghíresebb hollywoodi híveit és szószólóit, Tom Cruise-t és John Travoltát is. Meddig jutott velük?

AG: Semeddig sem.

magyarnarancs.hu: Filmjének leghíresebb hollywoodi megszólalója Paul Haggis, az Oscar-díjas forgatókönyvíró-filmrendező, az egyházból kiábrándult, majd kilépett hajdani szcientológus. Hogyan hihetett Haggis vagy bárki más egy olyan vallásban, melynek alapját egy sci-fi ponyvafigura Xenu, a galaktika ura képezi?

AG: Kognitív disszonancia. Haggis úgy érezte, jótékony hatással van rá a szcientológia,  ezért elhitette magával, hogy a vallás világmagyarázata nem is olyan fontos. Azt hiszem, sokan vannak a katolikusok között is, akik nem igazán hisznek abban, hogy Szűz Mária létezett.

magyarnarancs.hu (Címlap: Az egyház Los Angeles-i központja - Forrás: Mario Anzuoni / Reuters)