h i r d e t é s

A szabályozás szabhat gátat a digitalizációs technológiák még szélesebb körű elterjedésének

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam
a- a+

A szabályozás szabhat gátat a digitalizációs technológiák még szélesebb körű elterjedésének

2019. április 18. - 14:07

Dinamikusan fejlődik a digitális gazdaság alapját jelentő hazai IKT (információs és kommunikációs technológiák) szektor – derül ki a KSH frissen közzétett felméréséből.

Ilusztráció: MTI Fotó: Balázs Attila

A vállalatok növekedését elsősorban az uniós források és a kedvező adózási feltételek segítik. A további bővüléshez azonban a cégeknek meg kell felelniük a folyamatosan változó szabályozási környezetnek is

– hívja fel a figyelmet az EY.  

Látványos fejlődésen ment keresztül a hazai infokommunikációs szektor az elmúlt években.

Az ágazatban működő vállalkozások értékesítésből származó nettó árbevétele évente átlagosan 5,7 százalékkal emelkedett 2013 és 2017 között, míg a vizsgált időszak végén elérte a közel 8 ezer milliárd forintot

– mutat rá a KSH friss, a teljes szektor helyzetét bemutató jelentése.

A szektor beruházásai 2013 óta évente átlagosan 19 százalékkal emelkedtek. A dinamikus fejlődést az uniós források szélesebb körű felhasználása is segítette, ezért míg hét éve összesen 200 milliárd forint beruházási értéket mértek, addig 2017-re  ez az összeg már 407 milliárd forintra bővült. A vizsgált időszakban az ágazatban működő kis- és középvállalkozások száma is jelentős mértékben, közel 28 százalékkal emelkedett, így a kutatás kezdetekor mért, alig 27 ezerhez képest két éve már több mint 34 ezer vállalkozást számláltak. A növekedéshez a kedvezményes adózási konstrukciók nagy mértékben hozzájárultak – mutat rá az elemzés.

Az ágazat erőteljes növekedésének hatására egyre nagyobb mértékben alkalmaznak a cégek digitális technológiákat

– mondta Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó vezetője.

Az átalakulás fokozott figyelmet igényel a vállalatok részéről, ugyanis a szektor bővülésével párhuzamosan Európa szerte szigorodik a szabályozási környezet is. Példaként említhető a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó NIS direktíva bevezetése vagy a személyes adatok védelmére irányuló GDPR rendelet.

Ezeknek az adatvédelmi szabályoknak és IT biztonsági követelményeknek a bevezetése sokszor nem megoldható házon belül, ezért szükségessé válhat külső szolgáltatók bevonása a folyamatokba

 – tette hozzá.