h i r d e t é s

A populizmus okai és esélyei

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A populizmus okai és esélyei

2018. november 26. - 13:47

 

Guardian harminc politológussal karöltve készített felmérésében – 31 európai országot vizsgálva – arra jutott, ma minden negyedik európai populista pártokra szavaz – írta a zoom.hu.  

Forrás: Hirhatar.com

Mivel a szakértők az elmúlt 30 évet szemlélték, kiderült az is, hogy 1998 óta a populizmus folyamatosan emelkedett az öreg kontinensen, és míg ekkor még csak a leadott szavazatok 7 százaléka ment populista pártokra, mára már ezek a formációk domináns szereplőkké nőtték ki magukat.

„A jelenség fő oka a tévhitekkel ellentétben elsősorban nem gazdasági, az identitásfélelmek sokkal erősebbek – mondta Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Zoom.hu-nak. – Ennek pedig a menekültválság és az elmúlt években történt terrortámadások (főként a 2015-ös, Charlie Hebdo szerkersztősége elleni merénylet) hatalmas lendületet adtak.”

Krekó szerint a kulturális identitás elvesztésének félelme újraélesztette Európában a tribalista, vagyis a törzsies gondolkodást, amely inkább a tekintélyelvű beállítódásról szól, mintsem a nép hatalmáról és szuverenitásáról.

Ennek a szavazóbázisnak a politikai intézmények megfelelő működése helyett inkább az a fontos, hogy a vezető politikus „teljesíteni tudjon” és „megvédje”saját „törzsét”. És valóban, ha megvizsgáljuk a már megválasztott populista vezetőket, többségükben végrehajtják az ígéreteiket, változásokat eszközölnek, intézményeket hoznak létre – persze kérdés, hogy ez valóban az adott nemzet javát szolgálja-e.

„Európa egészét tekintetbe véve, az unióba vetett bizalom 2018-ra rég nem látott magasságokat öltött” – magyarázta Krekó, hozzátéve, hogy ez nem minden országra igaz, hiszen a magyarországi felmérések másról tanúskodnak. A politológus szerint mivel a szélsőjobboldali, tribalista politika éppen a szupernacionális szervezeteket támadja (mint az EU) – abban az esetben, ha a gazdasági lehetőségek a mostanihoz hasonlóak maradnak –, a populisták népszerűsége csökkenni fog. Ha azonban egy adott országnak gazdasági nehézségekkel kell majd szembenéznie, az gyengíteni fogja az éppen hatalmon lévő kormány stabilitását.

„Jövő májusban nem valószínű, hogy hatalmas populista áttörés lesz, ezeknek a pártoknak az aránya nagyjából a jelenlegihez hasonlóan alakul majd – mondta a szakértő. – Jelenleg az EP-ben egyharmad arányban vannak az euroszkeptikusok, ez a (szintén ezt a tábort erősítő) britek kilépésével sem emelkedik majd.”

Kik azok a populisták?

A populizmus – eredeti jelentése szerint – azt az irányzatot jelenti, amely nem a korrupt politikai elit, hanem a nép érdekeit tartja szem előtt. Azonban ez nem feltétlenül valósult meg így a gyakorlatban: a hatalomra kerülő populisták gyakran felforgatják a demokratikus normákat, aláássák a média és az igazságszolgáltatás függetlenségét, vagy csorbítják bizonyos kisebbségek jogait.

A Guardian tanulmánya szerint jelenleg 11 európai országban vannak hatalmon populista pártok: Olaszországban, Görögországban, Bulgáriában, Svájcban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Norvégiában, Finnországban és Magyarországon. A portál külön írt a jobb- és baloldali populistákról, előbbiekhez sorolva Orbán Viktort és Matteo Salvinit, utóbbihoz a görög Sziriza és a spanyol Podemos pártokat, vagy az olasz Öt Csillag Mozgalmat.

 

zoom.hu / veszpresszo.hu


 

h i r d e t é s