h i r d e t é s

A Pax Americana csődje után orosz-kínai lépések Afganisztán jövőjéért

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

A Pax Americana csődje után orosz-kínai lépések Afganisztán jövőjéért

2021. augusztus 18. - 08:43

A húszévi afganisztáni Pax Americana csődje után Kína, Oroszország és Irán igyekszik segíteni Afganisztánnak beilleszkedni a nemzetközi együttműködés rendszerébe, és normalizálni a megszállással kifosztott ország gazdasági kapcsolatait – tudatta a Magyar Békekör tudósítója kedden.

Forrás: afghanistantimes.af

Kína helyet kínál Afganisztánnak az Új Selyemút sokoldalú kereskedelmi együttműködés keretében, Oroszország pedig a belső nemzeti megbékélés útját egyengeti diplomáciai eszközökkel egy átmeneti kormány létrehozásáért és az alkotmányozásért.

A kínai és az orosz külügyminiszter hétfőn telefonon egyeztetett az afganisztáni helyzet stabilizálásával kapcsolatos tennivalókról, különös tekintettel a biztonsági szempontokra, hiszen egyes nyugati szövetségesek arra próbálják kihasználni az afgán szélsőségeseket, és a velük szövetséges ISIS terroristáit, hogy összefogjanak országaikban élő hasonló szélsőségesekkel, és zavart keltsenek az ott élő iszlám közösségekkel.

A Békekör tudósítója emlékeztetett a tálibok július 8-i moszkvai látogatására, amelyen arról biztosították az oroszokat, hogy afganisztáni hatalomátvételük nem irányul ellenük, sem közép-ázsiai szövetségeseik ellen. Látogatásukat követően Lavrov orosz külügyminiszter „épeszűnek” nevezte a tálibokat. Elmondta, a tálib küldöttség tájékoztatta az orosz felet, hogy készen áll megvitatni Afganisztán politikai struktúráját más érdekelt felekkel annak ellenére is, hogy – vádak szerint – iszlám emirátust akar létrehozni a saría törvény alapján. A moszkvai tárgyalás után Oroszország afganisztáni megbízottja a regionális biztonság szempontjából „pozitívnak” tartotta a határterületek gyors tálib ellenőrzés alá vonását.

Oroszország valamennyi afgán politikai erővel kapcsolatot tart fenn. Azt szeretné, ha a megbékélést szolgáló nemzeti kormány alakulna. A Nyugat kiürítési politikájával ellentétesen sem Oroszország, sem Kína nem zárta be kabuli nagykövetségét, hanem fenntartotta működését, kedden pedig megállapodás született arról, hogy a tálib fegyveresek védelemben részesítik a diplomáciai missziót. Az afgán kibontakozásra irányuló orosz politika jelentősége különösen annak ismeretében értékelhető, hogy Oroszországban hosszú évek óta tiltott mozgalom a tálib, mert az igazságügyi szervek terroristának nyilvánították. Július óta mégis állandó diplomáciai kapcsolatban állnak az afganisztáni tálibokkal, hogy segítsenek a magára maradt országnak a Nyugat által hátrahagyott szemétdomb eltakarításában – írja az MB tudósítója.

Az Egyesült Államok és a NATO máris azzal vádolja az oroszokat, hogy összeszűrik a levet a terroristákkal ellenük. Megfeledkeznek arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2020-ban arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy lépjen kapcsolatba valamennyi afgán féllel a belső megbékélés előmozdítása érdekében.

Orosz részről felvetették Asraf Gháni elnök afgán népbíróság elé állítását, mert az amerikaiak kivonulása után saját bőrét mentve megszegte azt a parancsolatot, hogy a kapitány hagyhatja el utoljára a süllyedő hajót. Gháni állítólag pénzzel teli tömött bőröndökkel menekült külföldre. Úgy tudják, az amerikaiak segítettek neki kereket oldani.

A tálib politizálás figyelemre méltó megnyilvánulásaként kedden amnesztiát hirdettek minden olyan politikusra, aki tisztséget viselt az eddigi kormányban, és kezdeményezték nők bevonását Afganisztán leendő kormányába.

Kiadta: Magyar Békekör