A hagyományosan fideszes fesztiválon megjelent egy fiatal lány, aki különböző témáktól motiválva próbálta az ott megjelent politikusok és szimpatizánsok tudtára adni, hogy nem feltétlenül elégedett Magyarország kormányának teljesítményével.

Bátor cselekedet, hiszen Orbán Viktor több mint 10 éve nem mer kormánykritikus vagy éppen ellenzéki sajtó közelébe menni magától, miközben ez a nő bement több száz, kőkemény fideszes közé, hogy feltűnést keltve fejezze ki a véleményét.

A következményt a fél ország ismeri, egy Borbáth Áron nevű esküvői fotós hátulról, sunyi módon, a helyszínről később eliszkolva rántotta le a nőt a hajánál fogva a földre, hogy aztán egy nagy darab biztonsági oldja meg végleg a problémát.

Az egész atrocitásról videó is készült, de hiába az egyértelmű bizonyíték a szükségtelen aljasságra, 2017 Magyarországán a kormányoldal számára egy fiatal nő bántalmazása abszolút elfogadott, ami a lehető legtöbb médiafelületükön hangsúlyozni igyekeznek, az indoktrinált szavazótáboruk pedig akár a sötét középkorig is visszamenne, csak hogy bármilyen módon legitimálják egy másik ember fizikai fenyítését.

Valahol végtelenül szomorú, hogy a 2006-os zavargásokat brutális erőszakkal letörő Gyurcsányt máig rendszeresen felemlegető Fidesz holdudvarában 2010 óta megszaporodtak az erőszakos cselekedetek.

Elég a saját felesége arcát szétverő korábbi fideszes polgármesterre gondolni, vagy Kubatov Gábor Fradi-szekusait elővenni az NVI-nél és a Városligetnél, esetleg simán fel lehet eleveníteni olyan kellemes emlékeket a párt kulturált táboráról, mint a savval fenyegetőző bácsika, esetleg az Ungváry Krisztiánt véresre verő békés szimpatizánsok.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy hogyan jutott el a gyerekével a kezében menekülő férfit felrúgó László Petra addig a státuszig, hogy ő voltaképpen egy meghurcolt nemzeti hős, aki nem is ért hozzá a szerencsétlen migránshoz.

Mielőtt még azt hinné a kedves olvasó, hogy az erőszakra való hajlamot kizárólag a Fideszhez próbáljuk kötni, hadd idézzük fel például azt, amikor DK-s nyugdíjasok csapkodták Gulyás Mártont egy tüntetésen, vagy akár el is olvashatják a beszámolómat arról, hogyan rúgták szét a fejemet Gyurcsány rendőrei 2006-ban.

Az erőszakra való hajlamot nem a pártszimpátia befolyásolja, de ha a cselekményekhez köthető pártok nem, hogy elhatárolódnak tőle, hanem a saját felületeiken (sajtóközlemény, nyilatkozat, pártsajtó) kvázi legitimálják más emberek fizikailag bántalmazását, az sokkal sötétebb helyre vezetheti Magyarországot, mint ahol most van.

Emlékezzünk csak arra az esetre, amikor a Kálvin téri aluljáróban a hozzá angolul szóló pizzaárust lemigránsozta egy férfi, majd a segítségére siető nőt egyszerűen megütötte. Emlékezzünk, hogy az akkor esetet hogyan magyarázta Németh Szilárd, a Fidesz „rezsicsökkentésért” felelős képviselője:

Én úgy gondolom ez egy megrendezett jelenet volt, bármi elképzelhető meg annak az ellenkezője is azután, hogy Soros György betette ide a lábát,

és joystickon mozgat provokátorokat, akár a sajtót nézzük, akár a provokátorokat, akár a szervezeteket nézzük, amiket ő pénzel, azt csinálják, amit ő mond

És elevenítsük fel, hogy a tusványosi atrocitásra hogyan reagált Kósa Lajos. 

(...)Kósa erről azt mondta, megnézte a felvételeket, valóban történt provokáció, és a rendezők a nagyobb baj megelőzése érdekében, kimentették, kivezették a nőt.

Majd egy focis hasonlattal élve elmondta, ha bármelyik B-középbe beül az ember egy másik csapat mezébe, akkor a biztonságiak az ő érdekében cselekednek határozottan.

De pont idevág az az eset is, amikor Szabó László újbudai Fidesz-tag kicsavarta a 444 újságírójának a kezét, majd elvette a telefonját. Kettőt lehet találni, hogy akkor miként értékelte a Fidesz a történéseket.

A 444.hu munkatársának állításai alaptalanok, és ezt a jelenlévők mellett a biztonsági kamerák felvételei is igazolják majd.

Az újbudai Fidesz felháborítónak tartja, hogy a 444 szerkesztősége tudósítás címén azért küld embereket különböző eseményekre, hogy ott provokálják a résztvevőket és megzavarják a rendezvényt.

Ió! Ció! Provokáció!

Emlékezhetünk arra, hogy két évvel ezelőtt szegény Fidelitasnak jutott az a piszkos munka, hogy Provokátorfigyelő néven házmesterszolgáltatást indítsanak, amin keresztül bárki jelentgethette volna azokat az embereket, akik békés fideszes rendezvényeket zavarnak meg.

Természetesen a Fidelitas akcióját iszonyatosan durva reakció fogadta, a Facebook pillanatok alatt letiltotta az oldalt, és a Provokátorfigyelő forradalmi ötlete szép lassan elhalt. Legalábbis az akkori formájában.

Az, hogy a Fidesz politikusai a pártérdeken kívüli állampolgárok ellen alkalmazott erőszakot nem minden esetben ítélik el, hosszú távon olyan eseteket eredményez, mint a Kálvin téri nőverés vagy éppen a legutóbb Tusványoson történtek.

A politika már csak úgy működik, hogy ha én vakon hiszek egy Hazában és egy Pártban, akkor ennek a pártnak a véleménye határozza meg az én hozzáállásomat is a közéleti történésekhez.

És ha Németh Szilárd vagy Kósa Lajos ahelyett, hogy határozottan elutasítaná az erőszakot, és ember módjára kezelne egy ilyen problémát, a fizikai erőszakot és a provokációt egy polcra helyezik, hogy egyikből következik a másik, nincs min csodálkozni.

A gond csak az, hogy a magyar kormány mellett a bekebelezett magyar média is gond nélkül alkalmazkodik a központi utasításhoz, és a fideszes politikusok túlszárnyalva legitimál bármilyen erőszakot, amit azok ellen tesznek, akiket esetleg ellenségnek, ellenzéknek vagy szimplán nem kívánatos személynek tekintenek.

• A Magyar Idők arról ír, hogy igazából még a nőnek volt szerencséje, hogy a biztonságiak kivezették a helyszínről, de sehol egy pillanatra sem említik, hogy például egy, a helyi konzulátushoz kötődő férfi gyáva módon hátulról rántotta a hajánál fogva a nőt a földre.
• Az Origo névtelen szerzője érdekes módon szintén arról ír, hogy a nő igazából megköszönheti a kimentést, a hajtépős fotósról egy szót sem írnak. Ahogy kiderül egyébként, a Matolcsy-Mészáros-Habony-féle médiabirodalom sokszor szó szerint ugyanazokat a cikkeket hozták le, általában névtelen szerzőkkel, mintha csak egy központból kapnák az utasításokat.
• A Pesti Srácoknál ugyanezt a kánont mantrázzák, miszerint a nő igazából még hálás is lehet a biztonságiaknak, természetesen hajtépős Borbáth Áronról egy szót sem említenek.
• Ugyanitt kicsit később sikerült odáig eljutni, hogy a bántalmazott nő nemcsak szimplán provokátor, hanem "feltűnően mentális kihívásokkal küszködő" és az ellenzék delegálta. Itt is elhangzik a Kósa-féle B-közepes hasonlat kulturlibsi kiadása, amiben a világlátott szerző ok-okozati következményként ír a fizikai erőszakról, miszerint ilyen viselkedés után ugyanúgy megvernék a nőt a színházban, plázában, a Szigeten vagy a Pride-on is. Ami nyilvánvaló aránytévesztett baromság, de nem is ez a legszörnyűbb.

Hanem az, hogy a kormánypárt írással foglalkozó udvari bolondjai szerint a mai Magyarország tényleg egy betegesen agresszív hely, ahol az elvárttól eltérő viselkedésű embereket meg szokás verni, és ők a hülyék, ha ezen még csodálkoznak is.

Nehéz eldönteni, hogy mibe szarabb belegondolni. Abba, hogy ezek szerint tényleg ilyen ország ma Magyarország, és inkább mindenki fogja be a pofáját, ha nem akar magának bajt, vagy az, hogy a kormány szellemi és politikai holdudvara ilyennek lát minket, magyarokat. Agresszív, ellenvéleményt nem tűrő, huligán csőcseléknek.

Ez pedig hosszú távon kifejezetten kontraproduktív, mert a felszínre hozza azokat az embereket és véleményeket, amik alátámasztják a nők elleni erőszak szükségességét provokáció esetén. Nem feltétlenül reprezentatív, de azért elég jól illusztrálja, hogy például a Pesti Srácok témával foglalkozó posztjai alatt milyen hangnemet ütnek meg a top (vagyis a legtöbbet lájkolt) kommentek:

De azt is meg lehet nézni, hogy a szintén fideszes körhöz került, de egyébként is tradicionálisan jobboldali Mandiner hogyan próbál meg ember maradni a témában úgy, hogy a törzsolvasóik továbbra sem gondolják problémásnak, ha egy nőt sunyi módon bántalmaznak.

Ezen persze egyáltalán nincs mit csodálkozni, ha a Fidesz-média mélyebb bugyraiban már előre erőszakra figyelmeztettek bárkit, aki nem elalélni megy Kósa Lajos vicceitől vagy Németh Szilárd férfias kiállásától. A Schmidt Máriához kerülő Figyelő például még jóval a balhé előtt figyelmeztetett, hogy a

(...)fütyülősök készüljenek fel arra, hogy a székely nem olyan béketűrő nép, mint a budapesti. A füttyszóra előbb ütnek, kérdezni pedig nem fognak.

Ez egyrészről iszonyatosan sértő minden székelyre nézve, mert úgy állítják be őket, mint valami barbár népséget, ahol előbb ütnek, aztán kérdeznek. Másrészről pedig ez a fajta üzengetés pont azt a B-közepes színvonalat idézi fel, amikor két klub ultrái fenyegetőznek, hogy ha a zöldek megmerik támadni a lilák törzskocsmáját, akkor lilák majd jól összeverik a zöldeket a buszmegállóban.

A Fidesztől egyébként sem áll távol a sportolói hasonlatok használata, de különösen furcsa ilyen szintű agressziót észlelni úgy, hogy a keményvonalas magyar huligánok a nagy kormányzati NB1-es hatalomátvétel óta messziről elkerülik a stadionokat, és inkább szurkolnak mondjuk 10 ezren a Népligetben, mint a lilára festett Groupama Arénában.

Innentől kezdve már csak az a kérdés, hogy parlamenti és média túlsúllyal rendelkező Fidesznek mennyire érdeke, hogy az erőszakos közhangulatot akár a választásokig is fenntartsa.

Ahogy azt korábban bemutattuk, elnézést kérni vagy a hibát beismerni egyáltalán nem szokták a kormányoldalon, helyette igyekeznek egyenlőségjelet tenni a fizikai erőszak és a provokáció közé, ezzel kvázi feljogosítva az embereket arra, hogy bármiféle provokációt észlelve nyugodtan alkalmazzanak erőszakot.

És hogy mi a provokáció, azt majd szintén a kormány mondja meg mindeninek.

A provokáció megítélése azonban nem csak egy oldal kiváltsága, így hosszú távon még destruktívabb következményei lehetnek a legitimált erőszaknak. Mi van, ha valakinek az provokáció, hogy a saját adópénzéből xenofób, gyűlöletkeltő kampányt kell elviselnie a közmédiától az utcai plakátokon át a parlamenti beszédekig?

Joggal mondhatja egy ellenzéki állampolgár, hogy ezzel őt és még több millió magyar embert provokálnak, aztán az előbb vázolt eszmerendszer alapján ezeknek az embereknek a serege elmegy, és felgyújtja a Parlamentet vagy az MTVA székházát. Akkor lehet provokációval legitimálni az erőszakot?

Ha a magyar politika irtózatos közpénzeket tol a fideszes politikusok által irányított magyar klubokba, nevetséges, indokolt piaci realitástól teljesen eltérő fizetéseket adva a játékosoknak, miközben a csapataink már júliusban kiesnek mindenhonnan, a lelátók konganak az ürességtől, és a válogatott még Andorrától is kikap, akkor provokáció címen megverhetjük a labdarúgóinkat, edzőinket, sportvezetőinket?

Ha a jövőben a Fidesz minden hozzájuk köthető agressziót a provokáció tág fogalmával tesz elfogadhatóvá, akkor nem vagyunk messze attól, hogy a kormányból kiábrándult emberek is provokációnak vegyék a hatalom különböző intézkedéseit, ami aztán olyan erőszakhullámot szülne, hogy szemkilövető Gyurcsány Ferenc is megnyalná mind a tíz ujját.

Érdekes módon, amikor két fiatal paradicsommal dobálta meg Orbán Viktort ugyanitt négy évvel ezelőtt, akkor nem kívánt a nép azonnali lincselést, és sehol nem beszélt senki provokációról, Soros-hadműveletekről és külföldi ügynökökről.

comment.blog.hu