Viszont erős megosztottság van az iskolai végzettség alapján a magyar társadalmon belül: a diplomások alig 33 százaléka maradna az orosz energiafüggőségben és vállalna inkább valamilyen drágulást – derül ki a Napi.hu és Pulzus Kutató legfrissebb reprezentatív felméréséből. A magyar kormány ki is tart amellett, hogy ne büntessék szankciókkal az orosz energiahordozók importját az ukrajnai háború miatt.

Magyarország az Európai Unióban az egyik leginkább kitett állam az orosz energiahordozók felé. A magyar földgázbehozatal 95 százaléka, a teljes magyar energiaellátás 20-30 százaléka függ az orosz gáztól, miközben a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik. Ennek fényében nem véletlen, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány az EU-s egyeztetéseken erősen tiltakozott, hogy az orosz energiaszektort is szankciókkal büntessék Ukrajna katonai megszállása miatt.

Az elmúlt napokban azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította a gyakorlatilag az Európába irányuló gázexportban teljesen monopol helyzetben lévő Gazpromot, hogy csak rubelt fogadjon el a szállítmányokért. Az Európai Bizottság és a legtöbb tagállam elutasítja, hogy dollár és euró helyett rubellel fizessenek a gázért, ezért elképzelhető, hogy egy hét múlva teljesen leállnak a szállítmányok (bár valószínűbb, hogy Moszkva csak ijesztget, ahogy arról részletesen írtunk). Ha a gázszállítmányok Putyin lépése miatt mégis leállnak, akkor az energiaköltségek jelentősen emelkedhetnek.

A magyar kormány viszont kitart a rezsicsökkentés fontossága mellett – Orbán Viktor még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számonkérésére is kizártnak nevezte az orosz energiahordozók szankcionálását –, valószínű, hogy egy esetleges ellátási gondnál is fenntartanák az árbefagyasztást, így a piaci drágulást a lakossági fogyasztók nem érzik majd meg. Ha leállna az export, a költségek emelkedek, akkor – mint azt a Napi.hu és a Pulzus Kutató március 23-24–én készült, a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív kutatása mutatja –, itthon nagyon népszerűtlen lenne, ha az orosz energiafüggés kárára emelkednének a rezsi- és üzemanyagköltségek.

Inkább a rezsicsökkentés, mint szabadulni Putyintól

A teljes magyar felnőtt lakosság 62 százaléka nem lenne hajlandó többet fizetni a rezsiért és az üzemanyagért, ha ezzel megszűnne az orosz import. Alig 24 százalék fizetne legfeljebb 10 százalékkal többet, mindössze minden tizedik magyar viselne el 11-30 százalékkal magasabb energiaköltségeket. Az 50 százalékos drágulást pedig csak 2 százalék tolerálná.

Ha nem is nagy, de már érezhető különbség látszik a férfiak és a nők hozzáállásában: előbbi csoportnál csak 22 százalék fogadna el maximum 10 százalékos rezsi- és üzemanyagdrágulást, míg 16 százalékuk 11-30 százalékot is elviselne, ha ezzel Vlagyimir Putyin elnök országától kevésbé függene Magyarország. A férfiaknak csak 56 százaléka ellenezne bármilyen drágulást, miközben a nőknél 65 százalékos az arány, viszont náluk többen, 27 százalék tart elfogadhatónak egy 10 százaléknál kisebb áremelkedést.

Meglepő, de a nyugdíjas korosztály ellenzi legkevésbé a függetlenedést, még ha az drágulással is jár: 29 százalékuknak elfogadható a legfeljebb 10 százalékos költségnövekedés, 11 százalékuk még elviselné 11-30 százalékos drágulást is, összesen csak 58 százalékuk ellenez bármilyen drágulást az energiakiadásokban. Ehhez képest a 40-59 éves korosztály 66 százaléka nem támogatja az energiafüggetlenséget, ha azért neki bármennyivel is többet kell fizetnie üzemanyagra vagy rezsire. Mindössze 21 százalékuk viselne el egy maximum 10 százalékos drágulást. A fiatalabb generáció, a 18-39 évesek 23 százaléka még egy enyhe áremelkedést elfogadna, de 61 százalékuk minden őt terhelő energiaköltség növekedést elutasít. (Napi.hu)