Megállíthatatlan a nyugdíjasok elszegényedése Magyarországon a KSH Háztartások életszínvonalát vizsgáló kiadványa szerint, amelyből kiderül, hogy ismét nőtt a csoport körében a relatív jövedelmi szegénységben élők száma.

Relatív jövedelmi szegényeknek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2019-ben ez az érték 105 259 forint volt, 13 százalékkal magasabb az előző évi 93 312 forintnál. A nyugdíjasok között pedig egyre többen feleltek meg ennek a fogalmi meghatározásnak, hiszen a 2018-ban regisztrált 10,9 százalék után 2019-ben már a legidősebbek 14,3 százaléka volt jövedelmi szegény - írja a statisztikai hivatal jelentésére hivatkozva a Privátbankár.hu.

A számokat nézve 2019-ben már 293 722 nyugdíjas élt a szegénységi küszöbnél (105 259 forintnál) kevesebb pénzből havonta, míg 2018-ban még 221 488 fő került bele ebbe a nehéz helyzetbe. Ez egy év alatt 72 ezer idős ember elszegényedését jelenti.

Az elmúlt tíz évben, vagyis 2010 óta látványosan romlott a helyzet: akkor a jövedelmi szegények aránya a nyugdíjasok között még csak 4,6 százalék volt, ami mostanra 14,3 százalékra nőtt. Tíz éve még csak 113 ezer fő tartozott az elszegényedettek csoportjába.

A portál szerint bár a KSH adatai alapján 293 ezerre tehető a jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok száma, szigorúan az ellátások nagyságát tekintve ennek többszöröse lehet az érintettek köre. A Magyar Államkincstár adatai alapján ugyanis mintegy 580 ezren vannak azok, akik havonta a szegénységi küszöbértéknél kevesebb, legfeljebb 100 ezer forintnyi összeget kapnak az államtól nyugdíjként.

A kormány most külön megszólalt meg a jelentés kapcsán, de rendre jelzik, hogy a nyugdíjak inflációkövető emelésével megőrzik azok vásárlóerejét és rendszeresen adnak plusz támogatásokat az érintetteknek. (napi.hu)