h i r d e t é s

A magyar kormány jelentős állami ráfordításokkal segíti a kínai Fudan Egyetem magyarországi megtelepedését

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A magyar kormány jelentős állami ráfordításokkal segíti a kínai Fudan Egyetem magyarországi megtelepedését

2021. január 22. - 07:19

 

Új adatkérésemre érkezett válasz, ezúttal a kínai Fudan Egyetem ügyében.

Forrás: Szél Bernadett Facebook oldala

Láthatóan totálisan skrizofrén helyzetben van a kormány, ugyanis tételesen olyan érveket hozott fel a Palkovics-minisztérium a kínai egyetem idetelepülése mellett, ami egytől egyig igaz a nemrég szó szerint elüldözött CEU-ra is. Mutatom!

Azért fordultam adatkéréssel az innovációs és technológiai miniszterhez, hogy információkhoz jussak a Magyarországra települő kínai szuperegyetem ügyében: például hogy az év végén 821 millió adóforinttal megtámogatott kampusz pontosan hol lesz, milyen karokat és szakokat indítanak, hány külföldi hallgató érkezik majd. De rákérdeztem arra is, miért nem okoz majd versenyhátrányt a magyar egyetemeknek a szintén két diplomát kiadó kínai egyetem, ha a CEU esetében ez volt az elüldözése mellett szóló legfőbb kormányzati „érv”. Ráadásul egy nagyságrendekkel nagyobb egyetemről van szó, amit komoly pénzekkel finanszíroz meg a kínai állam, szemben az alulfinanszírozott magyar felsőoktatással. Végül kíváncsi voltam arra is, hogy a CEU-nál kifogásolt „ideológiai beállítottság” miért nem probléma a nemrég a Kínai Kommunista Párt szorosabb kontrollja alá vont és alapszabályát a központi ideológiához igazító egyetem esetében.

A minisztérium a „folyamatban levő egyeztetésekre” hivatkozva visszatartotta a tényszerű válaszokat, arról viszont bőbeszédűen értekezett, miért is gondolja magyar érdeknek az egyetem idetelepülését. Azt írják, a Fudan Egyetem „a neves külföldi professzorok magyar felsőoktatási rendszerbe való becsatornázásával Magyarország versenyképességének növeléséhez is hozzájárulhat, régiós tudásközponttá téve országunkat. A QS World University Ranking 34. legjobb egyeteme támogathatja és segítheti a magyar egyetemek oktatási színvonalának növelését akadémiai együttműködésekkel és az egyetemek közötti (egészséges) versennyel.” Először is szégyelljék magukat, hogy a kifosztott vagy privatizált magyar felsőoktatásra predátorként berepülő kínai egyetemet “egészséges versenynek” nevezik — mégis hol marad a szuverenitás bősz hangoztatása ilyenkor?

És ott a kettős mérce: ha a kormány szerint növeli Magyarország versenyképességét egy idetelepült, a nemzetközi rangsorban előkelő helyen szereplő külföldi egyetem, és a magyar felsőoktatásba való beágyazódásával, akadémiai együttműködésekkel emelheti a hazai felsőoktatás színvonalát, akkor mégis mi volt a gond a CEU-val? Ami egy nemzetközileg jegyzett egyetem, a QS tantárgyi rangsorában politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok területén a 30., filozófiában a 37., és számos más tárgyból az első 100-ban van. A CEU ittléte alatt szervesen beépült a magyar felsőoktatásba, számos egyetemmel volt együttműködése, közös kutatási programja, az MTA-val közös matematikusképzése, óriási könyvtára pedig minden egyetem számára látogatható volt. Vagyis mindaz igaz a CEU-ra is, amit az ITM a Fudan mellett hozott fel érvként — az mondjuk igaz, hogy ott nem a kínai kommunista párt diktálja a tempót. Úgyhogy ami a CEU esetében még „versenyhátrány” volt a hazai egyetemeknek, az a Fudan esetében már „egészséges verseny”. Holott egy jóval nagyobb, kínai pénzekkel kistafírozott egyetemről van szó, kb. ötször annyi diákkal — és nemcsak a kínai egyetem kettős diplomájáról és a hazai felsőoktatásra gyakorolt hatásáról gondolkodik máshogy a kormány, hanem az általa az alapszabályában képviselt ideológiáról is. Mivel az ezzel kapcsolatos kérdésre még csak nem is válaszolt az ITM, kijelenthetjük, ez a legkevésbé sem zavarja a kormányt. Azaz: a nyugati értékrend nemkívánatos, de a kínai kommunista szellemiség jöhet. Csak hazatalált Orbán Viktor!

Szél Benadett


 

Kommentek

h i r d e t é s