Növekedési ütemek, találmányok és jelenlét a külpiacokon

A szerző a KRTK KTI tudományos főmunkatársa és a CRCB igazgatója.

Az alábbi esszében, amelyet két részben ismerhet meg az olvasó, hét ábrán keresztül lesz szó az MM 2006-2020 közötti fejlődésének néhány különleges mozzanatáról.* Ez az elemzés csak kezdetnek tekinthető, első lépésnek abban a munkában, amely tíz, húsz, vagy harminc év múlva fel fogja tárni, hogy mi is történt a magyar gazdaságban, a magyar vállalati szektorban a 2010-es korszakváltás után, és mi vont ebben a történetben az MM szerepe. Érdemes most három szempontot szem előtt tartani:

1. mellőzni kell a kiválasztott téma tisztán politikai szálait;
2. csak a rendelkezésre álló nyilvános adatokra szabad hagyatkozni, és
3. a vizsgálat tárgyát gazdaságtörténeti perspektívába helyezve kell tárgyalni.

Az utóbbi szempont persze az elemzésnek ebben a fázisban még csak alig megvalósítható, de mégis érdemes törekedni erre. Ezért az MM eddigi történetét, a cégtulajdonosok döntéseit néhány ponton összevetettem a magyar gazdaág a XIX. és a XX. századi történetének néhány cégével és néhány korabeli emblematikus vállalkozó tevékenységével.

Az első részben ismertetem az MM növekedési ütemét és kitérek az MM mellett* a XIX-XX. századi magyar kapitalista fejlődés fontosabb cégeinek fejlődésére, és ebben a külpiacok szerepére. A második részben arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában. Ugyanitt egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók közül többen nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.

Az elemzés során bemutatott ábrák nem adnak megnyugtató válaszokat, inkább újabb kérdéseket vetnek fel.

A rendelkezésre álló adatokból nyilvánvaló, hogy az MM 2001-2020 között a magyar gazdaság történetében példátlan sebességű növekedést produkált: akár ha az árbevételt, akár ha a mérlegfőösszeget, vagy a nettó profit volumenét nézzük.

Ha csak az elmúlt harminc évet, de akkor is, ha XX. század 1945-ig tartó magyar gazdaságtörténetét vesszük figyelembe. Sőt akkor is, ha a XIX. századig megyünk vissza és az 1830 előtt született vállalkozók, az első kereskedők, iparosok, bankárok (az előfutárok), vagy mellettük a 1830-1860 között születettek (az alapítók) által alapított cégek fejlődését vizsgáljuk.*

Az MM a 2010-es hatalomváltás óta összes eszközét folyó áron számolva 141-szeresére, árbevételét 102-szeresére, nettó profitját pedig 58-szorosára növelte.

Sem Valero Antal selyemgyára, sem Koppl Ábrahám és Móricz vagy a Wodianer család, vagy a híres nagykereskedő és bankár Weiss Bernát Ferenc* üzleteinek története nem valószínűsít ilyen ütemű cégnövekedést. De sem az 1845-ben alapított Ganz Öntőde (a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt, és az 1911-ben alakult Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. elődje), sem az 1868-ban Láng László által alapított gépjavító üzem (az 1911-ben alapított Láng Gépgyár Rt. elődje), sem az 1882-ben alapított Weiss konzervgyár (a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek elődje), sem az ugyanabban az évben alapított a Villanyos Izzólámpagyár (a Tunsgram Rt egyik elődje), sem Richter Gedeon által 1906-ban alapított családi vállalkozás (a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. elődje) esetében, és e cégek utódai esetében sem számol be semmilyen történeti forrás ilyen ütemű növekedésről.*

Az MM nettó árbevételének növekedését ezer forintban a következő ábra mutatja. Ebből látszik, hogy míg a cég 2008-ban mindössze 100 millió forintos árbevételt ért el, addig 2019-ben nettó árbevétele már 87,4 milliárd forintra rúgott.

Hozzá kell ehhez tenni, hogy az MM történetében az igazán nagy ugrás nem ekkor, hanem 2007 és 2008 között következett be: míg a 2007-es üzleti évben a cég 5,8 millió forint veszteség mellett 1,7 millió forintos nettó árbevételt ért el, addig egy érvre rá árbevétele ennek 55-szörösére nőtt. E kivételes ütemű növekedés mögött nem tudjuk, hogy milyen üzleti tranzakciók állnak. Annyi bizonyos, hogy egyáltalán nem vall kiegyensúlyozott növekedésre, olyanra, amit a magyar gazdaság történetében eddig lehetett látni.

Ganz Ábrahám 1845. január 20-án vette meg a budai Városi Tanács árverésén a tönkrement Fleischbauer vízimolnár Királyhegy utca 336. alatti házát (szoba, konyha, fészer és istálló) 4000 forintért, és itt rendezte be kicsiny üzemét.* Első években hét munkással kezdett dolgozni, de két év múlva már 32 munkás dolgozott az üzemben. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a hadi megrendeléseknek köszönhetően a termelés felfutott és 1851-ben Ganz már 50 munkást foglalkoztatott. Egy év múlva, 1852-ben már öt telken terült el a gyártelep, öntödével, lakatos-, kovács- és asztalosműhelyekkel. Ekkor a szükséglet szerint 40—60 munkás dolgozott az üzemben.*

A Láng Gépgyár vagy a Richter Gedeon 5-10 év alatt tudták megtöbbszörözni árbevételüket, a cégeknél dolgozók létszámát – erre mutat, hogy a cégek az alapítás után néhány évvel nőtték ki első telephelyeiket. Láng László cége például négy év alatt nőtte ki a kis műhelyt, ahol eleinte 8-10, majd 60 fő dolgozott. Láng 1872-ben döntött úgy, hogy megvásárolja egy volt keményítőgyár Külső Váci út 1442/b hrsz. alatt található gyártelepét.* Ez lett a később a Láng Gépgyár otthona (jelenleg az Alstom Power Hungária Zrt. telephelye).

Teljesen azonos utat járt be Richter Gedeon is a kis Sas Patikától (1902), a Kőbányán a Cserkesz utca 63. alatti, mintegy 300 négyszögöles telek 1906-os megvásárlásáig* és később e gyártelep bővítéséig. Az Egger testvérek és Kremenezky János 1882-ben hozták létre az Első Osztrák-Magyar Villamvilágítási és Erőátviteli Gyár Egger B. és Tsa nevű céget, és működtették az első években egy kis budapesti műhelyben.* Az üzlet olyan jól ment, hogy 5 év múlva lépniük kellett: 1887 végén megvásárolták a Magyar Általános Hitelbanktól egy nagyobb gyártelepet a Huszár u. 7. sz. alatt, amelyet később fokozatosan bővítettek.*

Talán a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek növekedési üteme vetekszik az MM-ével. Míg az előbbi 1892-ben mindössze 40 főt foglalkoztatott, addig 22-26 évvel később, az I. világháború alatt már 30 ezres cégóriássá bővült a háborús konjunktúrának köszönhetően. A 2001-2019 közötti Magyarországon azonban nem volt háborús konjunktúra. Míg a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek számára az I. Világháború, és több mint húsz év kellett ehhez a növekedéshez, addig hasonló utat az MM békeidőben közel tíz év alatt járt be. A háború befejezése egyébként némi törést jelentett Weiss Manfréd Acél- és Fémművek életében: gyorsan át kellett állniuk polgári termelésre, miközben 30 ezerről hatezer főre kellett csökkenteni a dolgozók létszámát.*

Az MM elképesztő ütemű növekedése azonban nemcsak a magyar gazdaságtörténetben rendkívül ritka, hanem külföldi cégekkel összehasonlítva is. A következő ábra az MM, a Google anyacége (Alphabet Inc.), a Ganz Ábrahám által 1845-ben alapított Ganz Öntöde, egy rendkívül sikeres magyar start-up, a Nav N Go (NNG), egy családi tulajdonban lévő közép-kelet-európai nagy építőipari cég,* valamint a Tunsgram egyik jogelődjének (Villanyos Izzólámpagyár) növekedési ütemeit hasonlítja össze úgy, hogy minden cégnél az alapítás utáni hetedik évet veszi alapnak, ehhez viszonyítja a termelés/árbevétel későbbi szintjeit.* A Google, az X. Construction ltd, az NNG, és az MM esetében a nettó árbevételek adatokat (dollárban és forintban), Ganz Öntödénél a 1852-1860 közötti adatok alapján a termelt öntvények tonnája és korabeli ára alapján becsült árbevételt, a Tunsgram jogelődje esetében pedig az 1890-1903 között eladott izzólámpák számát* vettem figyelembe, minden adatot logaritmus skálán ábrázolva.

Az ábrán jól látszik, hogy míg a Google, az NNG és a Tunsgram jogelődjének növekedési üteme majdhogynem egybevág, miközben történetüket több mint száz év választja el, addig az MM-é messze meghaladja e cégekét. A Ganz 1852-1855 közötti viszonylag alacsonyabb növekedési üteme (az alapítást követő 7-10. év) mögött a levert szabadságharcot követő évek politikai repressziója és ezzel is összefüggő gazdasági pangásának hatása (a megrendelések megcsappanása, tőkehiány, a fizetési fegyelem romlása) húzódik meg.* Ezt követően, az alapítás utáni 12. évtől a Ganz is felzárkózik a Google, vagy a Villanyos Izzólámpagyár által meghatározott trendekhez. Az alapítás utáni 15. évre a Ganznál a kiinduló szinthez képest 7,4-szeresére, a Google-nál 9-szeresére, a Villanyos Izzólámpagyárnál 8,5-szeresére nőtt az árbevétel, illetve a termelés volumene. Az MM estében pedig ezt jócskán meghaladó, 20-szoros növekedést láthatunk.

A fentiekkel szemben az X ltd.-t a többi céghez képest inkább a stagnálás, mint a növekedés jellemzi. Míg a Google és a Villanyos Izzólámpagyár nagyjából 12-14-szeresére növelte árbevételét, illetve az eladott izzólámpák számát az alapítás utáni tizenhetedik évre, addig az MM nettó árbevétele közel 88-szorosára nőtt. A magyar NNG (Nav N Go) és a Ganz Öntöde az alapítás utáni 7. és 13. év között 4,8-szorosára tudta növeli nettó árbevételét, addig a Google 6,2-szeresére, a Villanyos Izzólámpagyár pedig 5,2 szeresére.*

A másik figyelemre méltó dolog, ami az ábrából látszik, hogy mind a Google, mind a Tunsgram, mind az NNG növekedési üteme milyen egyenletes a vizsgált időszakban: ezek alig megtörő egyenesekkel írhatók le. Ugyanezt láthatjuk a Ganz 1855-1860 közötti növekedési üteménél is. Ezekkel szemben az MM-é nagy ugrásokon és egy visszaesésen (2016) keresztül nő évről-évre. Ez minden bizonnyal azzal függ össze, hogy az MM szinte kizárólag nagy építőipari projektekben vesz részt, és évente viszonylag kevés szerződést köthet, amelyek lökésszerűen mozgatják éves árbevételét. Ugyanezt az ugrálást láthatjuk a másik, ugyancsak nagy építőipari projekteket megvalósító cég – az X. Construction ltd. – növekedési adatainál is.

A következő, ami az MM-ben különleges, az az, hogy az MM egyáltalán nem exportál. A vizsgált időszakban (2007-2019 között) az MM csak Magyarországon végzett munkát. „Nehéz is lenne exportálni egy alapvetően építőipari kivitelezést végző cégnek!” – mondhatná erre bárki. De nem. Ez nem lehetetlen. Van ugyanis olyan magyar tulajdonú építőipari cég, nem is a legkisebb, amelynél 2005-2019 között az export több éven keresztül az árbevétel 25-35 százalékát tette ki, és volt olyan év, amikor a 60 százalékot is elérte.

A XIX. és a XX. századi magyar gazdaság történetében kiemelkedő szerepet játszó kereskedelmi vállalkozások, iparvállalatok egyik közös jellemzője az, hogy a tulajdonosok, cégvezetők mindvégig törekedtek a nemzetközi kapcsolatok építésére, külföldi piacokra való belépésre, külföldi cégekkel való olyan együttműködésre, amely aztán külföldi piacok meghódítására irányult.* Így járt el Ganz Ábrahám, aki találmányával, a kéregöntésű vasúti kerekek öntésének tökéletesítésével már 1855-ben részt vett a Párizsi világkiállításon.* De Láng László is hasonló utakon járt: az üzeme 1868-as alapítása után az 1880-as évektől már külföldre is szállított: a balkáni országokba, Oroszországba, nemzetközi kiállításokra járt. A gyár gőzgépe nagydíjat nyert az 1900. évi párizsi világkiállításon.*

A XIX. század eleji kereskedők igyekeztek gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni külföldi vevőikkel, kooperálni külföldi kereskedőkkel, iparosokkal. A Pest – Bécs – Pest utat nagyon sokan bejárták, dolgoztak külföldön tapasztalatszerzés céljából.* A Bécsből Pestre és Pestről Bécsbe való áttelepülés, munkavállalás eléggé gyakori volt körükben.* Nemcsak a zsidó kereskedőknél, hanem az osztrák, felvidéki zipszer, vagy csehországi német családokból származó kereskedőknél és iparosoknál is. Több nyelvet beszéltek: ez is elősegítette a külföldi kapcsolatok építését. Ezen túl gyakran több szakmában is jártasak voltak. Pekár Imre (Rozsnyó, 1838. december 8. – Budapest, 1923. július 12.) magyar gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, közgazdasági író először a bécsi Politechnikumban tanult, ezt követően Karlsruhéban gépészmérnöki oklevelet szerzett, de élete során például elsajátította a kovács, lakatos, esztergályos, asztalos szakmákat is.* E vállalkozók cégük kivitelét megtöbbszörözték, új külpiacokat nyertek, külföldön leányvállalatokat alapítottak. A cégük növekedése egyet jelentett az exporttal, a külpiacok meghódításával. A Richter Gedeon Rt. az 1920-as évek végén — miközben dúlt a nagy gazdasági világválság – képes volt az egész világot behálózó kereskedelmi és képviseleti láncolat létrehozására és tíz külföldi leányvállalat alapítására.*

Pályafutása csúcsán Richter Gedeon termékei számos rangos nemzetközi elismerést is nyertek. A húszas évektől a háború kitöréséig a vállalat 12 aranyérmet szerzett a nemzetközi kiállításokon. Ezek közül sajnos csak egy maradt ránk, az 1929-ben Barcelonában rendezett nemzetközi kiállítás nagydíjának oklevele. A vállalatot már két évtizeddel a gyáralapítás után úgy emlegették, „a magyar Merck”.*

De ugyanez igaz például Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Tunsgram Rt elődje) esetében is: az 1900-as évek elején az izzólámpaosztály termelésének 80 százalékát külföldön értékesítette, miközben forgalma évenként mintegy 30 százalékkal nőtt.*

g7.hu