Az egyik szekszárdi vállalkozó felesége a Facebookon tette közzé, hogy van egy pár nem használt bakancsa eladásra 2500 Ft-ért. Jelentkezett is egy férfi vevő, messengeren megbeszélték a részleteket és a vevő számlaszámot kért, hogy átutalja a vételárat. Azonban 2500 forint helyett 25 000 forintos utalás jött egy nő számlájáról, az eladó pedig azt hitte, hogy biztos a vevő családtagja számlájáról utaltak és elütöttek egy nullát. Mire visszautalta volna az eladó a többletet, jelentkezett a férfi azzal, hogy ne utalgasson, fog küldeni valakit a bakancsért és annak adják át a különbözetet. Meg is történt az áru és készpénzcsere, a különbözetet is odaadták.

Eltelt egy hónap és az eladó kapott egy értesítést a bankjától, hogy téves utalás miatt az engedélyét kérik az összeg visszautalására. Nem járult hozzá, hiszen ő már készpénzben visszaadta a különbözetet a vevő megbízottjának. Nem sokkal ezután érkezett egy rendőrségi határozat egy másik megyéből, melyben tájékoztatták, hogy kutatást és lefoglalást rendel el a rendőrség az eladó lakásán, mivel egy feljelentés alapján indult nyomozás során gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy nála bűncselekmény elkövetéséből származó tárgyak, vagy annak elkövetéséhez használt eszközök lehetnek. A határozat ellen természetesen panasszal élhet az érdekelt, melyre 15 nap áll a rendelkezésére. A két gyermekes családanya döbbenetét sírás követte, hiszen egy pár nyomorult bakancsot adott el párezerért, ami mint tudjuk még nem büntetendő cselekmény még ebben a rendszerben sem.

Másnap jött a még nagyobb meglepetés. Miközben az előző nap érkezett határozattal szemben 15 nap panasztételi idő volt meghatározva, újabb határozat érkezett, melyben a rendőrség arról rendelkezett, hogy a kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás vétségének gyanúja miatt folyamatban levő büntetőügyben kiadott határozattal lefoglalt bankszámla lefoglalását megszünteti, mert a kérdéses összeg elutalásáról rendelkezett a rendőrség a bank felé. Ez ellen a határozat ellen is panasszal élhet az érdekelt.

Nagykérdés, miből gondolta a nyomozást végző rendőr, hogy jogszerűen jár el? A második határozatban hivatkozott lefoglalásban egy árva szó sem esett arról, hogy a bankszámláját is lefoglalják a családanyának, így tulajdonképpen jogalap nélkül foglalta le a bankszámlát és jogalap nélkül rendelkezett a kérdéses összeg elutalásáról, melyet a Btk. a hivatali visszaélés cselekményébe sorolja.

Az is nagy kérdés, hogy mi alapján állapította meg a rendőrnyomozó, hogy a családanyánál bármiféle bűncselekmény elkövetésére utaló tárgy, vagy eszköz lehet, hiszen a határozat kiadását semmiféle meghallgatás nem előzte meg? Semmiféle hivatalos iratot nem kapott a családanya arról, hogy bármivel is gyanúsítják, vagy bármiféle pénzt keresnek rajta, amihez nem jogszerűen jutott hozzá. Hiszen ennek megállapításához meg kellett volna előzze a határozatot pl. egy tanú kihallgatás, ahol azonnal kiderült volna, hogy a kérdéses összeget készpénzben kifizették már. Vajon miben bízott a nyomozó? Hogy mindez senkinek sem szemet szúrni? Vagy megijed a családanya és nem emel majd panaszt? Még a panasztételi határidők sem teltek le, de már rendelkezett a rendőrnyomozó a kérdéses összeg elutalásáról a bank felé! Vajon tevékeny részese a nyomozó ennek a lehúzásnak, vagy egyszerűen csak alkalmatlan a pályára? Netán ez lenne a mai magyar jogállamiság?

Nem tudhatjuk. Ám amit biztosan tudunk, hogy a családanya nem csak panaszt emel, hanem feljelentést is tesz, hiszen olyan otromba módon gázolta le a nyomozó a jogait, mint ahogy a nemzet házmestere Kövér László büntetgeti az ellenzéki képviselőket, mert igazat mernek szólni a Parlamentben. (Szekszárdi Tükör)