Sok külföldön dolgozó magyarnak fogalma sincs arról, hogy továbbra is keletkezik Magyarországon adókötelezettsége – például akkor is, ha külföldön ad el valamilyen ingóságot. A NAV most 25 oldalon át részletezi, hogy kitől, mikor és mennyit kér, és az kiderül, miért nem érdemes "lapítani". - írja a hvg.hu

Részletes tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatásáról és a járulékfizetési kötelezettségekről.

A helyzet csak azokkal az országokkal egyszerű, melyekkel van a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény. Ennek hiányában a magánszemély illetősége a döntő. A magyaroknak például akkor is itt kell adózniuk, ha külföldön adnak el ingóságokat – írja azénpénzem.hu.

Az ingatlannál azonban az adózás szempontjából kizárólag az számít, hol van, külföldi nyaraló eladásához tehát a magyar adóhatóságnak semmi köze. Az osztalékot mindkét állam megsarcolhatja.

Ha a magánszemélynek az egyik államban van állandó lakóhelye, míg a másikban nincs, akkor az állandó lakóhely állama minősül az illetőség államának. Kevesen tudják, de a magyar illetőséget az állampolgárság csak részben határozza meg, feltétel például, hogy legalább 183 napig itt tartózkodjon.

A 183 nap a kinti munka szempontjából is vízválasztó: ha egy magyar társaság magyar illetőségű munkavállalója egy külföldi építkezésre rendszeresen kijár, és a munkavállaló az adóévben 200 napot tölt kiküldetésben, akkor a 183 nap átlépése miatt a kivételes szabály nem irányadó – azaz  magánszemély bére az ott végzett munka adóztatható a másik államban – de csak az összes munkában töltött idő arányában. Azaz, ha 200 nap külföldi tartózkodás során 150 napot tölt munkában, és az adóévben összesen 250 napot dolgozik, akkor az alapbér 60 százaléka (150/250) adóztatható külföldön, 40 százaléka pedig Magyarországon.

A NAV további szemléletes példákat is hoz, az egyik szerint amennyiben egy magyar illetőségű magánszemélynek egy horvát hitelintézetnél lévő betétjére kamatot írnak jóvá, az így kapott pénz adóztatására kizárólag Magyarország jogosult.

A külföldi bankszámlával rendelkezőknek önállóan kell bevallaniuk a kint szerzett tavalyi kamatjövedelmet. Ausztriában, ha valaki nem akar kétszeresen fizetni – be kell szereznie az illetőségigazolást a magyar adóhatóságtól. Mivel az adatokat automatikusan megküldik, nem érdemes „lapítani”. (hvg.hu)