h i r d e t é s

A KSH elmagyarázta, hogy miért tűnik magasabbnak a tanárok fizetése a statisztikában, mint a valóságban

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

A KSH elmagyarázta, hogy miért tűnik magasabbnak a tanárok fizetése a statisztikában, mint a valóságban

2022. november 06. - 08:05

Más diplomás szakmákkal összehasonlítva jön ki igazán, mennyire alulfizetettek a tanárok

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A KSH adatai szerint 2021-ben az oktatásban dolgozók átlagfizetése a következő volt:

  • egyetemi, főiskolai oktató, tanár: 626 548 forint;
  • középiskolai tanár: 454 598 forint;
  • általános iskolai tanár, tanító: 390 952 forint.

A Telexnek sok pedagógus elküldte saját fizetési lapját, amelyből kiderült, hogy sokan 10–15 év után is messze az átlag alatt keresnek, mások pedig 40 év munkaviszony után, elvileg a bértábla csúcsán is éppenhogy megkeresik az állítólagos átlagbért.

A portál megkereste a KSH-t, megkérdezték, hogyan lehetséges, hogy a tanárok valódi fizetése és a hivatalos átlagfizetés között ekkora a különbség, és a következő választ kapták:

"Az átlagkereset a munkaügy-statisztika definíciói szerint a szerződés szerinti besorolási bér alapján számított törzsbér mellett tartalmazza a havonta változó kiegészítő fizetést, bérpótlékokat illetve a nem rendszeres kereseteket is (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés).

A KSH hivatalos átlagkereseti adatai „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetét, a pedagógus bértábla pedig a pedagógusok szerződés szerinti besorolási alapbérét tartalmazza, a havonta változó pótlékok és nem rendszeres keresetek nélkül.

E két kereset elem magyarázhatja a foglalkozásonkénti keresetek és a bértáblában található besorolási alapbérek között megfigyelhető különbség jelentős részét.

Fontos figyelembe venni továbbá, hogy a hivatkozott tábla pedagógus foglalkozásonkénti kereset adatai az intézmény főtevékenységétől függetlenül minden – az abba a foglalkozási kategóriába tartozó – munkavállaló keresetét figyelembe veszik.

A középiskolai tanár kategóriája így tartalmazza a szakképzési intézményekben általános tantárgyakat oktatók keresetét is. A szakképző intézményekben oktató tanárok, pedagógusok besorolási alapbére jellemzően magasabb a köznevelési intézményekben dolgozókénál, a szakképző intézmények tanárai ugyanis nem a pedagógus bértábla szerint kapják a keresetüket.

Mindezek mellett a keresetek nagyságában jelentős különbség van a pályán eltöltött évek száma szerint is."

A KSH magyarázata szerint tehát nagyon leegyszerűsítve három oka van annak, hogy a hivatalos átlagfizetés látszólag jóval meghaladja a bértáblából számolt fizetéseket. Ezek:

  1. A pedagógusok egy része az alapbérén kívül extra pótlékokat is kap, például akkor, ha osztályfőnök, munkaközösség-vezető, vagy nemzetiségi nyelven oktat. Az átlagbérbe ezek a pótlékok is beleszámítanak.
  2. Az átlagba szintén beleszámolják a szakképző intézmények tanárainak egy részét. Mivel ők nem a pedagógus-bértábla alapján kapják a fizetésüket, hanem béralku szerint, értelemszerűen jóval többet keresnek.
  3. A tanári gárda elöregedett, a tanárok nagy többsége az életpályamodell vége felé jár, így felfelé húzza az átlagot.

Nyugdíjas szakma

Az elöregedéssel kapcsolatban sokatmondó, ha megnézzük a KSH átlagfizetéseit korcsoportok szerint. Ha például a középiskolai tanárokat vesszük, akkor a 2021-es átlagfizetések így alakultak:

Jól látszik, hogy a csoportok közül kizárólag az 50 év felettiek keresnek a pedagógus-átlagbér fölött, míg a 30 év alattiak annak annak körülbelül csak a kétharmadát kapják meg.

A fizetésekkel kapcsolatban megkerestük a pedagógus-szakszervezeteket is, amelyek megerősítették, hogy a szakképzésben dolgozók magasabb bérezése torzíthatja a statisztikákat. Bár a fent felsorolt adatok a vezetőkre nem vonatkoznak, Nagy Katalin a PDSZ-től azt is kiemelte, hogy az általában a teljes szakmára vett átlagbért az intézményvezetők jelentősen megemelt pótlékjai is erősen felfelé szokták húzni.

A Pedagógusok Szakszervezetétől Totyik Tamás kérdésünkre azt mondta: valószínűleg sokatmondóbb lenne a pedagógus-mediánbérrel számolni, az ugyanis már 2020-ban is több mint 50 ezer forinttal elmaradt a pedagógus-átlagbértől. Az egyik legnagyobb probléma szerinte ezenkívül az, hogy a pályakezdő pedagógusok bruttó 312 ezer forintos fizetése 14 éven keresztül nem nő, így a tanárok a 15. iskolaévig a megalázóan alacsony, 200 ezer forint körüli nettó fizetésért dolgoznak. Bár erről pontos adat nincsen, Totyik szerint a tavaly pályát elhagyó több mint ezer tanár jelentős része azok körül került ki, akik 5–15 éve tanítottak, azaz még a legalacsonyabb bért kapták.

Ettől függetlenül is siralmasak az adatok

Amikor a közoktatásban dolgozó tanárok fizetéséről beszélünk, minden statisztikától függetlenül érdemes azért néhány kézzelfogható esetet kiemelni. Ezek alapján:

  • Van olyan tanár, akinek a fizetése 40 év munkaviszony után nem éri el a nettó 300 ezer forintot. Ez más diplomás szakmákban a kezdő fizetés szokott lenni.
  • Egy két gyerekét egyedül nevelő, tíz éve a szakmában dolgozó tanár a pedagógusbérrel a létminimum alatt él. A fejlett világban nem gyakori, hogy teljes állásban dolgozó diplomás emberek létminimum alatt tengődjenek.
  • Nemrég járta be a hír a magyar internetet, hogy egy budapesti iskolába magasabb fizetésért keresnek takarítót, mint tanárt. Az iskola később pontosított, és így kiderült: felsőfokú végzettséggel és felsőfokú nyelvvizsgával egy tanár nettó kezdőfizetése minden pótlékkal együtt körülbelül 8 ezer forinttal haladja meg egy délutános takarítóét.

(Telex)