A koronavírusos esetek száma megközelíti, egyes helyeken meg is haladja azt, ami a korábbi hullámok csúcspontjain jellemezte az adott országokat. Az EU és az EGT területén található 30 országban a szeptember ötödikét megelőző hét napban az esetek száma 405 774 volt, Írország, Franciaország, Svédország, Portugália, Görögország és Bulgária jelentette 100 ezer főre vetítve a legmagasabb fertőzöttségi adatokat a térségből. Amerikában 150 ezer fölött van a napi új esetek száma, Nagy-Britanniában pedig szeptember 6-án az előző hét nap átlag esetszáma 39 ezer volt az NBC cikke szerint.

A magas számokat a delta variáns okozza, mely minden korábbi változatot kiszorít – igaz, mindez úgy következett be, hogy a legtöbb érintett országban a felnőttek legnagyobb része már immunizálva van. Az USA-ban a 12 év fölöttiek körében 62,4 százalékos ez az arány, Nagy-Britanniában a 16 év fölöttiek közt 80,4 százalék, míg az EU-ban a felnőttek 70,4 százaléka kapott már két koronavírus elleni vakcinát.

A fertőzésszámokat az oltások hatására kevesebb haláleset és kórházban kezelt beteg kíséri, mint amennyit akkor feljegyeztek a statisztikák, amikor az átoltottság még jelentősen alacsonyabb volt. Ez bizonyítja, hogy az oltások valóban működnek. Egy jelenleg használatos vakcina sem nyújt ugyanakkor száz százalékos védelmet, ami azt jelenti, hogy kis számban oltottak is megfertőződhetnek, és még kisebb számban esetükben is kialakulhat komolyabb megbetegedés. Az oltások nyújtotta védettség szintje idővel ráadásul csökken.

Kevesebb az oltott beteg

"A delta rendkívül fertőző, ez magyarázza a továbbra is magas esetszámot most, hogy a legtöbb korlátozás enyhítése óta sokkal szabadabban keveredünk" – magyarázta a brit Andrew Freedman, a Cardiffi Egyetem Orvosi Karának fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója a CNBC-nek azt, miért lehetnek a brit számok ilyen magasak.

"Akik most elkapják a koronavírust, azok között oltatlan, részben oltott és kétszeresen oltott emberek is vannak, de az új fertőzések nagy része be nem oltott gyermekek és serdülők körében történik Nagy-Britanniában. Tudjuk, hogy a vakcinák csak részben hatékonyak a delta változattal való megfertőződés megelőzésében, de sokkal hatékonyabbak a súlyos betegség, a kórházi kezelés és a halálozás elleni védelemben. A teljesen beoltott személyek többnyire csak enyhe tüneteket tapasztalnak, ha mégis elkapják a vírust, bár egy apró kisebbség tagjai, különösen az idősebb és gyengébb emberek, még mindig lehetnek súlyos betegek is" – foglalta össze.

A ZOE Covid Study applikáció adatai szerint a teljesen beoltottak körében nagyságrendileg 17 ezer megbetegedés következik be Nagy-Britanniában hetente, főként 0-18 és 18-35 év köztiek körében. A legtöbben oltatlanok vagy csak egy oltásuk van. Az amerikai és európai adatok is hasonlóak: az USA-ban főleg a 16-17 évesek körében terjed a járvány, Európában pedig a 25-49 évesekében, de szorosan követi őket a 15-24 és az 5-14 éves korosztály.

Nem törölhető el a vírus létezése

Az epidemiológusok már egy ideje arról beszélnek, hogy a zéró fertőzött elérése lehetetlen: ehelyett meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal.

A koronavírus velünk marad, csak endémiássá válik.

Ausztrália sokáig igyekezett a zéró koronavírus stratégia szerint élni, de épp a közelmúltban adta fel azt: Új-Zéland még kitart mellette.

Danny Altmann, a londoni Imperial College immunológusprofesszora azt mondja, a társadalmaknak fel kell mérniük, milyen mértékben tolerálják a vírust.

"Mindig is azt mondtuk, és ezt most is fenntartjuk, hogy a vakcinák csodálatosak, óriási nagyságú védelmet nyújtó semlegesítő antitesteket adnak. A delta változattal, oltás nélkül most több ezer halálesetnél tartanánk naponta. A variánssal szembeni védelmünk azonban kevésbé tűnik robusztusnak, mint azt előrejeleztük" – mondta, megjegyezve, hogy az Izraelből származó, az emlékeztető oltások beadására vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a további oltások újra növelhetik az ellenanyagszintet és leküzdhetik az áttöréses eseteket. (Infostart)