fbpx A hőség és más éghajlati rejtélyek is komoly fejtörést okoznak a tudósoknak | CIVILHETES

h i r d e t é s

A hőség és más éghajlati rejtélyek is komoly fejtörést okoznak a tudósoknak

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A hőség és más éghajlati rejtélyek is komoly fejtörést okoznak a tudósoknak

2021. július 26. - 09:41

 

Mi aggasztja leginkább a világ egyik vezető éghajlatkutatóját?

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A hőhullámok – és különösen az, hogy a jelenlegi modellek hajlamosak alábecsülni a halálos, perzselő hőmérséklet-emelkedések intenzitását.

Ez az egyik “nagy rejtély”, amelyet a tudománynak még meg kell fejtenie – mondta Robert Vautard klimatológus az AFP-nek – még akkor is, ha a kutatók egyre pontosabban tudják meghatározni, hogy a fosszilis tüzelőanyag-szennyezés hogyan melegíti a bolygót és hogyan változtatja meg az éghajlatot.

“Ma már jobb éghajlati előrejelző modellekkel és hosszabb intervallumú megfigyelésekkel rendelkezünk, amelyek sokkal világosabb jelét adják az éghajlatváltozásnak” – mondta Vautard, az ENSZ éghajlati szakértői testületének tagja.

“Már eddig is egyértelmű volt, de ma még egyértelműbb és vitathatatlanabb.”

Az értékelést, amely az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) hármas jelentésének első része, augusztus 9-én, a hétfőn kezdődő ülések végén teszik közzé. A jelentés azokra a tudományos eredményekre összpontosít, amelyek alátámasztják az olyan dolgok megértését, mint a hőmérséklet-emelkedés, az óceánok szintjének emelkedése és a szélsőséges időjárási események.

A legutóbbi, 2014-es értékelés óta jelentős előrelépés történt, de maga az éghajlatváltozás is fontos tényező, amelynek hatásait egyre erőteljesebben érezzük az egész bolygón.

Elképesztő hőség

A tudósok ma már jobban megértik a “szélsőséges jelenségek mögött meghúzódó mechanizmusokat, amelyek ma már szinte minden héten előfordulnak világszerte” – mondta Vautard, hozzátéve, hogy ez segít jobban számszerűsíteni, hogyan fognak ezek az események a lejátszódni a jövőben.

A kutatók szinte valós időben tudják meghatározni az éghajlatváltozás szerepét egy adott katasztrófában, amire egészen a közelmúltig egyáltalán nem voltak képesek. Most az úgynevezett “attribúciós” tudomány azt jelenti, hogy meg tudjuk mondani, mennyire lenne valószínű egy szélsőséges időjárási esemény, ha az éghajlat egyáltalán nem változott volna.

Például a június végén az Egyesült Államok nyugati részét és Kanadát felperzselő rendkívüli “hőhullám” után néhány nappal a World Weather Attribution tudósai kiszámították, hogy a hőhullám “szinte lehetetlen” lett volna a felmelegedés nélkül. Ezen előrelépések ellenére Vautard szerint “továbbra is jelentős rejtélyek maradtak” az ügyben.

A tudósok még mindig nem tudják, hogy a felhők milyen szerepet játszanak “a bolygó energia-egyensúlyában”, és milyen hatással vannak az éghajlat üvegházhatású gázokra való érzékenységére. Azonban az olyan “elképesztő hőmérsékletek”, mint amilyeneket júniusban Kanadában vagy 2019-ben Európában mértek, komolyan foglalkoztatják a klimatológust.

“Engem leginkább a hőhullámok” és az általuk okozott “több ezer haláleset” aggaszt – mondta Vautard, aki a franciaországi Pierre-Simon Laplace Intézet, egy éghajlatkutató és oktató központ igazgatója. Az esőzésekkel kapcsolatban a tudósoknak van egy fizikai törvénye, amely szerint a vízgőz minden egyes foknyi felmelegedés esetén hét százalékkal nő, és az intenzív csapadék körülbelül ugyanennyivel növekszik; a szélsőséges hőséget azonban nehezebb megjósolni.

“Tudjuk, hogy a hőhullámok gyakoribbak lesznek, de azt is tudjuk, hogy a modelljeink kétszeresen alulbecsülik e hőhullámok növekvő intenzitását, különösen Európában” - mondta. (liner.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s