A honvédség azonban soha nem jelentette be, hogy vettek ilyeneket a Gidránokra. Sőt, 2020-ban az akkori honvédelmi miniszter azt közölte, hogy nem vásároltak semmit az Aselsantól, holott a cég beszámolójában szerepelt a Magyarországgal kötött szerződés. A beszerzéseket 30 évre titkosította a kormány, és a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre, de hosszas kutatás után a tárca egyik reklámanyagában megtaláltuk az Aselsan logóját. - írja az Átlátszó

A Gidránok vásárlása is zűrzavaros folyamat: még azt sem közölték, hogy mennyibe kerültek a török Nurol Makina által gyártott páncélozott harcjárművek. A beszerzésben viszont közvetítőként részt vesz egy cég, aminek két tulajdonosa egy Orbán és egy Erdogan környezetéhez tartozó oligarcha. Valószínűleg nem véletlen, hogy az összes török hadiipari beszerzést 30 évre titkosította a Fidesz-kormány.

Október közepén megjelent cikkünkben bemutattuk, hogy milyen hadiipari együttműködések vannak Magyarország és Törökország között. A legnagyobb projekt a török Nurol Holding által gyártott páncélos jármű, az Ejder Yalcin átalakított változatának hazai beszerzése. A jármű itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta.

Titkolják a Gidránok árát

Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog rendelni. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licensz alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben.

A vásárlás pikantériája, hogy a honvédség a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette, amelynek a tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.

Az első tíz Gidrán 2020 végén érkezett Magyarországra, és 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába kerültek. 2022 február végén pedig, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, kivezényelték őket a keleti országrészbe gyakorlatozni.

A Gidránok áráról viszont soha nem beszélt a magyar kormány egyik illetékese sem. Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője 2020 júniusában írásbeli kérdésben tudakolta a páncélozott harcjárműveket gyártó Nurol Makinával kötött szerződések részleteit és az árat, de hiába: Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter közölte vele, hogy – a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból ezek az információk 30 évig titkosak.

Távirányítású fegyverrendszer

Egy magyar katonai blogger viszont a hivatalos fotók alapján már 2020 decemberében, az első 10 Gidrán érkezésekor felismerni vélte rajtuk az Aselsan két termékét: a SARP távirányítású fegyverállványt és a SEDA-V típusú akusztikus lövésdetektort.

A török hadsereg tulajdonában lévő fegyvergyártó cég még 2020-ban jelentette be a Twitteren, hogy egy NATO-tagország távirányítású fegyverrendszereket fog tőlük vásárolni. A nemzetbiztonsággal foglalkozó Jane’s hírportál értesülései szerint Magyarország (lesz) a vásárló, azonban a cikket rövid időn belül törölték.

Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő a hírre reagálva 2020 május elején írásbeli kérdést nyújtott be Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszternek. Azt tudakolta, hogy kötöttek-e szerződést az említett céggel vagy közvetítőn keresztül vett-e a honvédség valamilyen Aselsan-terméket. A miniszter azt válaszolta, hogy semmi ilyesmi nem történt.

Ehhez képest a török vállalat a 2019-es éves jelentésében azt írta, hogy dolgoznak egy megállapodáson Magyarországgal, a 2020-as jelentésükben pedig már az áll, hogy nem csak megállapodtak hazánkkal, de le is szállították a megrendelt SARP-rendszereket a magyar honvédségnek.

Részlet az Aselsan 2020-as jelentéséből - Forrás: Átlátszó

Címlapon reklámozzák

A kérdést végül a Honvédelmi Minisztérium lapja segített tisztázni.

A tárca tulajdonában lévő HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. által kiadott, kéthavonta megjelenő Haditechnika folyóirat legutóbbi, 2022 októberében megjelent számának címlapját ugyanis a Gidránok fegyverzetének szentelték.

A lap közepén a témával egy közel hatoldalas anyag foglalkozik, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) három munkatársa (Havrilla Ferenc, Sebők István, dr. Vég Róbert László) írt. A cikk az Aselsan által gyártott SARP (Stabilized Advanced Remote Weapon Platform – fejlett távirányítású stabilizált fegyverállomás) képességeit és különböző fajtáit ecseteli.

Forrás: Átlátszó

Valamiért azt nem írták le az NKE munkatársai a cikkben sehol, hogy a Magyarország által vásárolt Gidránokon az Aselsan SARP-rendszere van, bár a cím („A Gidrán harcjármű fegyverzete”) egyértelműen erre utal. Akárcsak az anyag utolsó mondata, miszerint: „Ezek az eszközök, platformok és tornyok új lehetőségeket nyitottak meg a Magyar Honvédség számára is, mind a régi, mind az új beszerzésű fegyverek alkalmazása terén.”.

Szerencsére azonban a lap legvégén becsületesen kiírták a borítón és a poszteren látható fotók adatait, így onnan kiderül, hogy a címlapon „A Gidrán harcjárműveken alkalmazott Aselsan stabilizált távirányított fegyverplatform 12,7 mm-es géppuskával felszerelve” szerepel.

Fotókreditek a Haditechnika c. folyóiratban - Forrás: Átlátszó

Ezt látva és olvasva október végén levelet írtunk a Honvédelmi Minisztériumnak. A tárcától azt kérdeztük, hogy

• a Gidrán járműveken összesen hány darab és milyen típusú Aselsan-termékek vannak,
• kivel és mikor kötöttek szerződést az Aselsan-termékek beszerzéséről,
• pontosan hány darab és milyen típusú Aselsan-terméket vettek, és mekkora összeget fizettek ellenértékként.

Arra is rákérdeztünk, hogy egyáltalán miként lehetséges az, hogy a Gidránokon Aselsan-termékek vannak, holott 2020. május 20-án Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter azt közölte, hogy sem a gyártótól, sem közvetítőtől nem vett Aselsan-termékeket Magyarország. Pedig a cég 2020-as jelentésében az áll, hogy leszállították hazánknak a megrendelt termékeket. Netán Benkő Tibor válasza után született a megállapodás?

Levelünk után négy nappal a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya egy kis türelmet kért, de hiába érdeklődtünk később telefonon is, azóta se válaszoltak a kérdéseinkre.

Egy HM-es reklámvideóban megtaláltuk az Aselsant

Miközben a Honvédelmi Minisztérium válaszában reménykedve várakoztunk, hosszas kutakodásba kezdtünk.

Októberi cikkünkhöz már keresztül-kasul feltúrtunk mindent, de sajnos semmilyen szöveges vagy egyértelmű képi nyomát nem találtuk az Aselsan-termékek beszerzésének. Ugyanis a cég logója nem látszik a Gidránokra szerelt eszközön úgy, mint a cég reklámfotóján, és nincs is róluk közeli, jó minőségű kép még az MTI-ben sem. Szövegesen meg semmit nem írtak a fegyverzetről és a török cég neve sem bukkant fel semmilyen hivatalos közlésben.

Fotó: Aselsan/Facebook

Most kibővítettük a keresést, és átnéztük az elmúlt 3 évből az összes fotót és videót a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a korábbi és a jelenlegi honvédelmi miniszter, továbbá különböző államtitkárok és honvédségi vezetők Facebook-oldalán, valamint a kormány és a honvédség honlapján. Abban bíztunk, hogy a vizuális tartalmaknál talán nem voltak olyan elővigyázatosak, és megtaláljuk valahol az Aselsan logóját.

Több ezer Facebook-bejegyzés, fénykép és videó megtekintése után végül sikerrel jártunk: a Honvédelmi Minisztérium oldalán, a honvedelem.hu-n találtunk egy 2021. áprilisi anyagot, amely arról szól, hogy a Gidránok irányzói török felkészítést kaptak. A hírhez mellékelt fotókon fellelhető az Aselsan logója a fegyverzeten és a török instruktor ruházatán is:

Forrás: Átlátszó

A kiképzésről készült reklámvideón pedig még egyértelműbben látszik, hogy a cég SARP-rendszere van a Gidránokon/ban:

Két lehetséges magyarázat van erre:

• vagy Benkő Tibor tagadó válasza után szerződtek le az Aselsannal,
• vagy már eleve az Aselsan-termékekkel együtt rendelték és vették meg a Gidránokat a Nurol Makinától (a HT Divison Zrt.-n keresztül)

A harmadik opció az lehetne, hogy Benkő hazudott Vadainak, amikor letagadta az Aselsan-beszerzést, de ezt honvédelmi miniszterként egy pecsétes, írott parlamenti válaszban valószínűleg nem tette.

Több török szerződés lehet

Október 24-én Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Törökországba látogatott, ahol Hulusi Akar török védelmi miniszterrel tárgyalt. A kormányzati honlapon elérhető beszámoló szerint „a két ország közötti jövőben katonai együttműködés jogi alapjait megteremtő szándéknyilatkozatot írtak alá”.

Másnap Szalay-Bobrovniczky ellátogatott a Nurol Makina gyárába, ahol megtekintette és kipróbálta a cég által gyártott páncélozott járműveket. Nyilatkozatában pedig elmondta, hogy „2023 végéig még 40 ilyen négykerék-meghajtású török alapjármű érkezik Magyarországra. Ezekre Kaposváron építik be azokat a felszereléseket, amelyeknek köszönhetően létrejön a katonaszakma magyar telivérje, a huszárlovak 21. századi utóda – a Gidrán”.

A gyárlátogatásról a tárcavezető a Facebook-oldalán tett közzé egy videót, amin az látszik, hogy kapott ajándékba a Nuroltól egy Gidrán-makettet. Ennél sokkal érdekesebb azonban, hogy az ajándékátadáskor látszik a háta mögötti kijelzőn egy összesítés a szerződésekről (contracts). Bár a felvétel nem túl jó minőségű, annyi kivehető rajta, hogy 7 sor szerepel az ábrán, vagyis ennyi megállapodás lehet – folyamatban és/vagy tervben – a török gyár és a magyar honvédség között.

Forrás: a miniszter Facebook-oldala

Szalay-Bobrovniczky egyébként nem akárhogy utazott ki erre a törökországi látogatásra. A Népszava írta meg, hogy a miniszter október 23-án részt vett Orbán Viktor miniszterelnök zalaegerszegi ünnepi beszédén, majd a honvédség egyik Airbus A319 típusú repülőjét elküldték a kedvéért a Zalaegerszeghez közeli Sármellék repülőterére, hogy ne kelljen 270 kilométert autóznia Kecskemétre, a katonai gépek bázisára.

Erdélyi Katalin / Átlátszó